Emilia Șercan: Călin Georgescu a titkosszolgálatok által összerakott politikai termék

2024. november 26. – 15:00

Másolás

Vágólapra másolva

Călin Georgescu váratlan sikere az elnökválasztás első fordulójában nemcsak a politikai elemzőket, hanem a román közvéleményt is sokkolta. Hogyan válhatott egy látszólag jelentéktelen figura, aki évekig periférián mozgott, hirtelen a választók negyedének favoritjává?

Emilia Șercan elemzése a PressOne portálon azt részletezi, hogy a válasz Georgescu gondosan felépített imázsában és a mögötte álló informális befolyásos hálózatokban rejlik. Ezek a hálózatok – magyarázza a szerző – olyan titkos vagy kevéssé ismert csoportok, amelyek a politikai, akadémiai és hírszerzési szféra régi és új szereplőiből állnak össze, és amelyek célja, hogy a közvélemény formálásával, politikai machinációkkal saját érdekeiket szolgálják.

A „Putyin-klón” jelenség

Șercan szerint Georgescu nyilvános fellépése és kampányeszközei kísértetiesen emlékeztetnek a Kreml jól ismert PR-stratégiáira. Videóiban tradicionális román ingben jelenik meg, erőt sugározva lovagol, és a „nép fiaként” próbálja megmutatni magát – pont, ahogyan Putyin ápolja a saját imázsát félmeztelen lovaglós képeivel vagy jégbe mártózós videóival. A hasonlóság nem véletlen: Georgescu olyan narratívát épít, amely a hazafias érzelmekre és a rendszerellenes hangulatra alapoz, miközben a „hagyományos értékek” védelmezőjének szerepében tetszeleg.

A háttérhatalom támogatása

Șercan visszatekintve elemzi Georgescu politikai pályáját, amely már 2014-ben elkezdett formálódni. Akkoriban a Ceaușescu-rezsim egykori hírszerzőinek és az 1990 utáni titkosszolgálatok aktív tagjainak egy része – akik gyakran politikusokkal és akadémikusokkal szövetkezve dolgoznak – felismerte, hogy Romániának szüksége lehet egy nacionalista, euroszkeptikus pártra. Ez a párt nem csupán politikai eszköz lenne, hanem a társadalmi elégedetlenség „biztonsági szelepe”, amely kontrollálhatóvá teszi a rendszerkritikus hangokat.

Az első próbálkozások között volt a „Motivația România” mozgalom, amelyet Georgescu és Dan Puric indított el, hangsúlyozva a keresztény hit és a nemzeti identitás fontosságát. Bár ez a mozgalom akkor nem kapott szélesebb figyelmet, Georgescu nevét már ekkor emlegették lehetséges miniszterelnök-jelöltként. Ezután is folyamatosan támogatták őt ezek az informális befolyásos hálózatok, amelyek a szerző szerint tele vannak egykori titkosszolgálati tisztekkel és olyan diplomatákkal, akik a pénzügyi és politikai kapcsolataikat kihasználva emelték Georgescut a reflektorfénybe.

Iohannis és a SRI hallgatása

A cikk élesen bírálja Klaus Iohannis államfőt és a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI) is. Iohannis azzal védekezett, hogy nem kapott információt a SRI-től arról, hogy Georgescu felemelkedése bármilyen kockázatot jelentene, vagy hogy külső beavatkozás történt volna a választásokba. De vajon tényleg nem kaptak jeleket, vagy egyszerűen nem akarták meglátni őket?

Șercan rámutat: 2023 júliusa, Eduard Hellvig lemondása óta nincs civil igazgatója a Román Hírszerző Szolgálatnak. A SRI igazgatójának kinevezése az elnök kizárólagos hatáskörébe tartozik. Ez a munkaköri leírásának része. Hogyan lehetséges, hogy ilyen hosszú időn keresztül, amikor egy határháborúval próbálják igazolni a PNL és a hagyományos ellenfél PSD közötti koalíció hatalmon tartását – a stabilitás nevében –, nem volt elég erős érv Klaus Iohannis számára, hogy kinevezzen egy civil igazgatót? – teszi fel a kérdést az újságíró.

Elméletileg a civil vezető kinevezése az első ellenőrzési szűrő, amelynek biztosítania kell a társadalmat arról, hogy a SRI helyesen és eltérés nélkül teljesíti küldetését, hogy a demokratikus értékeket helyesen és eltérés nélkül védje, és hogy előmozdítsa „Románia és szövetségesei nemzeti érdekeit a nemzetbiztonság megvalósításában, a polgárok jogainak és szabadságjogainak tiszteletben tartásában és a jogállamiság védelmében”.

Nekünk, állampolgároknak megengedhető, hogy nem figyelünk oda a nemzetbiztonságot súlyosan érintő dolgokra, de a titkosszolgálatoknak nincs joguk arra, hogy nem vesznek észre dolgokat, hogy nem tudnak róla – írja Emilia Șercan.

Șercan emlékeztet arra, hogy a SRI-nak már több alkalommal volt közvetett szerepe a politikai színtéren. Például a PSD-PNL nagykoalíció megalakulásáról szóló tárgyalásokat a hírszerzés egyik protokollvillájában tartották, ahol a SRI akkori vezetője, Eduard Hellvig is részt vett. Ez a gyakorlat csak tovább erősíti azt a gyanút, hogy a hírszerző szolgálatok nemcsak megfigyelők, hanem aktív játékosok is a politikai térben.

A manipuláció kockázatai

Șercan cikke egyértelművé teszi: Georgescu nem magányos farkas, hanem gondosan megtervezett politikai „termék”, amely mögött jól felépített stratégiák és rejtett érdekcsoportok állnak. Ez nemcsak a román demokráciát fenyegeti, hanem rávilágít arra is, hogy az ország titkosszolgálatai mennyire hiányosan vannak civil kontroll alatt. Az ilyen hálózatok nemcsak politikai irányt szabnak, hanem saját érdekeiket szolgálva torzítják a demokratikus folyamatokat.

A kérdés már csak az: meddig mehet el egy „informális befolyásos hálózat”, mielőtt teljesen szétzilálja a demokráciát? Georgescu sikere egyértelmű figyelmeztetés, hogy az ország intézményei válságban vannak – és ezt a válságot nem lehet többé figyelmen kívül hagyni.

A Transtelex egy egyedülálló kísérlet

Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!