Ciolacu, Kelemen: Románia január 1-jén teljes jogú tagként csatlakozik a Schengen-övezethez! Orbán: A döntés december 12-én születik meg

Marcel Ciolacu román és Orbán Viktor magyar miniszterelnök pénteken Budapesten találkozott, ahol közös sajtótájékoztatójukon bejelentették, hogy Románia szárazföldi Schengen-csatlakozásáról december 12-én születhet döntés, a teljes csatlakozás pedig 2025. január 1-jétől válhat valóra.

Orbán Viktor megerősítette, hogy Magyarország támogatja Románia teljes Schengen-tagságát, ugyanakkor elmondta, hogy a döntés december 12-én az EU belügyminiszteri tanácsán születhet meg, ahol Magyarország – jelenleg az EU Tanácsának soros elnökeként fogja támogatni a 2025. január 1-i időpontot.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnökjelöltje is részt vett az Orbán-Ciolacu találkozón (ebben a felállásban már többször találkoztak, de eddig Orbán Viktor volt az, aki a tusványosi fellépése előtt bukaresti kitérőt tett). Az RMDSZ elnökének korábbi közleménye szerint a csatlakozás „óriási lépés lenne a román-magyar kapcsolatok és a gazdaság számára”. A találkozó után Kelemen hivatalos Facebook-oldalán fizetett kampányhirdetésben tette közzé, hogy Románia 2025. január 1-től csatlakozik a schengeni övezethez.

Marcel Ciolacu miniszterelnök a csütörtöki kormányülésen jelentette be, hogy Budapestre utazik, ahol „döntő találkozót” tartanak Románia szárazföldi Schengen-csatlakozásáról. Nem mellékes az sem, hogy a PSD miniszterelnöke, aki egyben a párt államfőjelöltje is lehet, kampánymegfontolásból napirenden tartja a schengeni csatlakozás kérdését. Láthatóan szeretné, ha a végső csatlakozást az ő nevéhez kötnék, hiszen az ország számára kiemelt jelentőségű előrelépésről van szó.

A november 22-i budapesti informális találkozót, ahol a román, bolgár, magyar és osztrák belügyminiszterek tárgyalnak, egyébként már jóval korábban bejelentették. A tárgyalás fő céljáról is tudni lehetett, hogy a román és bolgár szárazföldi Schengen-csatlakozás időpontjának meghatározása lesz.

Az is le volt szögezve, hogy a megbeszélés eredménye december 12-én, az EU belügyminisztereinek hivatalos brüsszeli ülésén kerül bejelentésre.

Magnus Brunner, a következő belügyi és migrációs biztos már korábban optimistán nyilatkozott Románia és Bulgária teljes schengeni tagságának ügyében. Ugyanakkor a folyamatot az osztrák belügyminiszter, Gerhard Karner eddigi ellenállása nehezítette, aki a migrációs és biztonsági kockázatokra hivatkozva blokkolta a csatlakozást. Most azonban egyre több jel utal arra, hogy az osztrák kormány enyhít álláspontján, köszönhetően a folyamatos egyeztetéseknek és a megnövekedett diplomáciai nyomásnak.

Románia légi és tengeri úton már 2024 márciusában belépett a Schengen-övezetbe, úgy hogy magát a csatlakozást 2023 decemberében jóváhagyták. Az elemzők szerint a 2025. január 1-t követően is több hónapos adminisztratív folyamatok várnak az országra, amíg a tényleges határzár feloldódik. Az azonban biztos, hogy a schengeni csatlakozás kérdése kiemelt helyen marad a politikai napirenden – és valószínűleg a választási kampányban is.

A miniszterelnöki megbeszéléssel párhuzamosan zajlott a belügyminiszterek találkozója is, aminek eredményéről a Telex is beszámolt. Pintér Sándor magyar belügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy a tárgyalások nehézségei ellenére sikerült előrelépni, és egy közös biztonsági csomagot dolgoztak ki. Ez részeként legalább száztagú közös egységet küldenek a bolgár-török határra, amely az egyik legfontosabb külső EU-határ. Magyarország technikai eszközökkel is támogatja az erőfeszítéseket. Pintér reményét fejezte ki, hogy év végéig sikerül lezárni a kérdést, és 2024. január 1-től Bulgária és Románia teljes jogú schengeni taggá válhat.

Cătălin Predoiu PNL-s román belügyminiszter szintén bizakodóan nyilatkozott, és történelmi előrelépésnek nevezte a budapesti találkozón elért eredményeket. Hangsúlyozta, hogy a schengeni tagság nemcsak Románia számára fontos, hanem az EU egészének biztonságát és működését is javítja. Szerinte osztrák kollégája, Gerhard Karner célja szintén a pozitív döntés elérése, és azt mondta, a találkozóval „fontos határt léptek át”. Predoiu úgy véli, hogy Románia erőfeszítései – például az illegális migráció jelentős visszaszorítása és a határőrizet modernizálása – elegendő alapot nyújtanak a csatlakozás véglegesítéséhez.

Magyar oldalról külön hangsúlyt kapott, hogy a román csatlakozás elősegítené a határon átnyúló kapcsolatokat, különösen Erdély és a Partium térségében. Az ingázás, valamint a közúti és vasúti közlekedés egyszerűbbé válna, ami jelentős gazdasági és társadalmi előnyökkel járna. Magyarország ezért elnöksége alatt kiemelt témaként kezelte végig a schengeni bővítést. A találkozón megállapodtak abban is, hogy az illegális migráció elleni fellépés és a határvédelem további fejlesztése elengedhetetlen a döntés elfogadásához. A december 12-i belügyminiszteri találkozóig a felek folytatják az egyeztetéseket, hogy az év végéig egyhangúlag megszülethessen a pozitív döntés.