Román publicisták az amerikai választások hatásáról: Erősödni fog a szélsőjobb és a populizmus Romániában is

A vezető román hírportálok publicistáinak elemzései szerint Donald Trump visszatérése az amerikai politikába erősítheti a jobboldali, populista és szuverenista retorikát Európában, különösen Kelet-Európában és Romániában. Hangsúlyozzák, hogy Trump politikája, mely Amerika gazdasági érdekeit helyezi előtérbe, az EU gyengítésére és megosztására törekedhet, és támogatást adhat a nacionalista, euroszkeptikus mozgalmaknak, mint például az AUR.

Románia esetében egyaránt megjelenik az aggodalom, hogy Trump befolyása felerősítheti az ideológiai polarizációt és a jobboldali szélsőségeket, miközben gazdasági és katonai vonalon pragmatikus és tranzakciós alapú kapcsolatokra lehet számítani.

Veszélyes Románia biztonságára nézve, hogy Trump újra a Fehér Házban van

Sabina Fati (Deutsche Welle) szerint Donald Trump második elnöksége kevesebb kiszámíthatóságot jelentene Kelet-Európának, mint amit Joe Biden képviselt. Bár Trump első ciklusában az Egyesült Államok finanszírozta a Kogălniceanu katonai bázist és amerikai katonákat telepített Romániába, a legnagyobb aggodalom az Oroszországgal való „békealku” lehetősége, amelyet Trump a választási kampányában ígért. Fati szerint Trump esetleg olyan megállapodást köthetne Putyinnal, amelyet Ukrajna feje fölött hoznának meg, és ez hátrányos lehet Kelet-Európára nézve.

A Müncheni Egyezmény emléke is kísérti a térséget: 1938-ban, a béke érdekében, a nyugati hatalmak átengedték a Szudéta-vidéket Hitlernek, ami később hozzájárult a második világháború kirobbanásához. Fati emlékeztet arra, hogy a mai világpolitikában Trump környezetében olyan tanácsadók is lehetnek, akik pragmatikusabb, de kockázatosabb megoldásokat javasolnak, mint amilyeneket 80 éve alkalmaztak.

Románia szempontjából Trump politikája azért is aggasztó, mert az orosz befolyási zóna újrarendezését és esetleges bővítését is jelentheti. Oroszország korábban is követelte, hogy a volt szovjet országok ne csatlakozzanak a NATO-hoz vagy az EU-hoz, de Fati kiemeli, hogy Putyin mellett ma már más irredentista vezetők is állnak, például Orbán Viktor vagy Recep Tayyip Erdogan.

Trump emellett nem volt szimpatizáns az Európai Unióval szemben: első ciklusában is megpróbálta megosztani az EU-t. Nemrégiben például „kis európai országok csoportjaként” gúnyolta a közösséget, és a vámtarifák növelésével fenyegetőzött. Trump most egy olyan Európába térhet vissza, ahol egyre nagyobb a támogatottsága a szélsőséges nacionalistáknak és euroszkeptikusoknak, akik gyakran oroszbarát érzelmeket is táplálnak.

Ugyanakkor Trump, bár kezdetben megkérdőjelezte az USA NATO-ban betöltött szerepét, később a NATO tagállamok védelmi költségvetésének növelését szorgalmazta. Romániának több alkalommal biztosította verbálisan a biztonságát, és támogatta a katonai bázisok, így a deveselui és kogălniceanui támaszpontok fejlesztését.

Románia és Trump: Lojalitás, pragmatizmus és szuverenizmus a második ciklus árnyékában

Dan Tăpălagă elemzése, amely a G4Media oldalán jelent meg, azzal foglalkozik, hogy Donald Trump második elnöksége mit jelentene Románia számára. A cikk szerint Kelet-Közép-Európa, beleértve Romániát is, nagyobb figyelemre számíthat az Egyesült Államok részéről, mint Biden alatt, ám ez nem feltétlenül jelent kizárólag pozitívumot. Trump Európát kereskedelmi riválisként kezeli, amelyet gyengíteni akar Amerika javára. Ezt már első ciklusában is bizonyította, vámokat vetett ki európai termékekre, és támogatta az EU egységét aláásó szuverenista mozgalmakat.

Románia számára kulcsfontosságú a jó viszony az Egyesült Államokkal, különösen az ukrajnai orosz agresszió tükrében. Ennek érdekében az ország gyorsan reagált Trump NATO-költségvetési igényeire, és emelte a katonai kiadásait. Románia katonai költései elsősorban amerikai fegyverzetre irányultak, ez a lojalitás pedig fontos ütőkártya lehet az új Trump-adminisztrációval való kapcsolatban. Ugyanakkor kérdéses, hogy Trump milyen stratégiát követ majd az ukrajnai konfliktusban. Bár kampányában békét ígért, nem világos, hogyan kívánja ezt elérni: leállítja-e az Ukrajnának nyújtott támogatást, vagy új befolyási zónákat tárgyal Oroszországgal.

Az elemzés szerint Trump visszatérő elnöksége támogatást adhat az Európában erősödő szélsőjobboldali és populista pártoknak, amelyek osztják Trump illiberális politikáját. Továbbá Trump közismert támogatása a szuverenista és konzervatív mozgalmak iránt – például Viktor Orbánhoz és az AUR párthoz való közelsége Romániában – bonyolítja a helyzetet, mivel ezek az ideológiák egyre gyakrabban egybeesnek az orosz narratívákkal a család, vallás és LGBT kérdésekben.

Továbbá Trump győzelme újra felszínre hozza a kérdést Kínával kapcsolatban is. Míg Románia szeretett volna jó kapcsolatokat fenntartani Kínával, különösen a Huawei-jel a 5G technológia terén, Trump első ciklusa alatt az Egyesült Államok nyomására több európai ország is felbontotta a kínai óriásvállalattal kötött szerződéseit a kiberbiztonsági aggályok miatt.

Összefoglalva, Trump győzelme megosztó lehet Európa számára. Egyes országok számára gazdasági és katonai előnyökkel is járhat, míg másoknak kihívásokat és bizonytalanságot hozhat.

A trumpizmus az AUR malmára hajtja a vizet: Románia szélsőjobboldali narratívái a választások előtt

Costi Rogozanu a Libertatea oldalán megjelent írásában elemzi, hogy Trump visszatérése milyen hatással lehet a román politikai környezetre, különösen a közelgő választásokra. Rogozanu szerint Trump visszatérése felerősítheti a jobboldali diskurzust Romániában, és hozzájárulhat az AUR szélsőjobboldali nézeteinek normalizálásához. Az AUR már most sokkal elfogadottabbá válhat, és egy szélesebb, „Make Romania Great Again” típusú koalíció alakulhat ki, amely a nacionalista, konzervatív nézeteket támogatja.

Trump retorikájának felerősödése valószínűleg növelni fogja a populista, szélsőjobboldali pártok támogatottságát, akik az USA-hoz hasonlóan a „patrióták győzelmét” hirdetik a „globalisták” ellen. Rogozanu úgy látja, hogy a román politikai színtéren Trump retorikája olyan jobboldali politikusokat is inspirál, mint Ciucă vagy Lasconi, és azt sugallja, hogy Ciolacu, a PSD vezetője is igyekszik ehhez a retorikához alkalmazkodni, így próbálva megszerezni a jobboldali szavazókat.

Rogozanu szerint Trump újraválasztása Romániában és más kelet-európai országokban egyfajta amerikai mimetizmust eredményezhet, ahol a populista, jobboldali politikai narratívák dominálnak majd, és elterjedhet az a mentalitás, hogy „örülj, hogy van munkád.” Az elemzés végén Rogozanu arra is kitér, hogy Trump és a populista vezetők gazdasági programja leginkább a nagyvállalatoknak és a gazdagoknak kedvez, így a kisebb gazdaságok és a társadalom alsóbb rétegei továbbra is nehéz helyzetben maradhatnak.

Rogozanu összességében arra figyelmeztet, hogy Trump visszatérése, bár sokak számára „békét” ígér, valójában fokozhatja a geopolitikai és gazdasági kihívásokat, és Európának szembe kell néznie a fokozódó nyomással, amit Trump új politikája jelent.