Kampánytaktika a liberálisok ellentéte a PSD-vel, a valóságban a koalíció jól működik minden szinten

A választások közeledtével egyre több forgatókönyv lát napvilágot arról, hogy ki milyen háttéralkukat köt a lehetséges többség kialakítása érdekében. A fennáló PSD-PNL koalíció valószínű, hogy túléli a választásokat, azonban a kampányidőszakban sokkal jobban lehet mozgósítani a választókat, ha úgy tűnik, ezek a játszmák nyitottak. A Szabad Európa elemzése részletesen bemutatja, hogyan használja ki a PSD és a PNL közötti látszólagos feszültségeket mindkét párt a választási kampányban, hogy maximalizálják a szavazataikat. Bár a napi hírek azt erősítik fel, hogy már-már áthidalhatatlan konfliktusok vannak közöttük, ezek inkább politikai taktikák, mint valódi nézeteltérések. A két koalíciós partner, a PSD és a PNL, a nyilvánosság előtt támadják egymást, de a háttérben továbbra is zavartalanul együttműködnek, különösen, amikor a hatalmi pozíciók elosztásáról van szó.

A PNL és a PSD stratégiája

A PNL, élén Nicolae Ciucăval, jelenleg egy olyan stratégiát követ, amelynek célja, hogy eltávolítsa magát a PSD-től, és visszaszerezze a jobboldali választókat. Ezt a stratégiát tükrözi a koalíciós működés bírálata, valamint a politikai nyilatkozatok, amelyek arra utalnak, hogy a PNL a választások után egy jobboldali koalíciót szeretne létrehozni. Nicolae Ciucă például kijelentette, hogy ha elnökké választják, nem fogja újra kinevezni Marcel Ciolacut miniszterelnöknek, és inkább egy jobboldali kormányt támogatna. Ezenkívül a PNL vezetői, mint például Rareș Bogdan, azt állítják, hogy bár együtt kormányoznak a PSD-vel, a koalíció „nem működik” rendesen, és ők inkább a technikai szintű együttműködésre összpontosítanak, mint a politikaira.

A PSD ezzel szemben sokkal diplomatikusabb hozzáállást tanúsít a koalíció iránt. Marcel Ciolacu és más vezetők azt sugallják, hogy ők továbbra is nyitottak a PNL-vel való együttműködésre a választások után, és normalitásnak tekintik, hogy a két párt újra koalíciót alkot. Ez a hozzáállás arra irányul, hogy elfojtsa a PNL által gerjesztett feszültségeket, és hiteltelenné tegye a PNL azon kampányát, amely a PSD-től való elhatárolódásra épít.

A koalíció valós működése

A nyilvános konfliktusok ellenére az elemzés rámutat arra, hogy a koalíció valójában nagyon jól működik. Példaként említi, hogy a két párt zökkenőmentesen együttműködik a fontos állami pozíciókba való kinevezéskor. A Román Nemzeti Bank vezetőtanácsának kinevezéséről nemrég írtunk a Transtelexen, de az ASF vagy a CNA tagjainak kinevezésekor is sikerült megegyezni. Az ASF, vagyis Pénzügyi Felügyeleti Hatóság feladata a pénzügyi piacok, beleértve a biztosítások, a nyugdíjalapok és a tőzsdék felügyelete. Roberta Anastase a PNL javaslatára került az ASF-be, bár nem rendelkezik közvetlen pénzügyi vagy gazdasági képesítéssel, szociológus végzettségű. A CNA, vagyis Országos Audiovizuális Tanács esetében Daniela Bârsan, aki korábban a Román Elnöki Hivatal kommunikációs osztályának vezetője volt, került be a testületbe. Az utóbbi hetekben a parlament megszavazta több fontos tisztségviselő kinevezését, ami azt mutatja, hogy a koalíció még mindig működik, különösen, ha hatalmi érdekekről van szó. Az elemzők szerint a koalíciós feszültségek csak a nyilvánosság előtt játszódnak le, de a háttérben az együttműködés gördülékeny.

Az elemzés arra is kitér, hogy mindkét párt a választási stratégiáját formálja a jelenlegi helyzet alapján. A PNL igyekszik visszahódítani a jobboldali választókat azzal, hogy látszólag egy jobboldali koalíciót szorgalmaz a választások után. Azonban a felmérések szerint a PNL és a jobboldali pártok (pl. USR, Forța Dreptei) együtt sem valószínű, hogy elérik a szükséges többséget a parlamentben. Az előrejelzések szerint a PNL és az USR együtt legfeljebb 40%-ot érhet el, míg a Forța Dreptei és a PMP a parlamenti küszöb környékén mozog.

A PSD és az RMDSZ közti egyezségek

A PSD esetében felmerült egy olyan forgatókönyv is, amely szerint a párt annyira jól szerepelhet a választásokon, hogy egyedül, az RMDSZ-szel alkotna koalíciót, kizárva ezzel a PNL-t. Egyes PSD-s vezetők, mint Sorin Grindeanu, már felvetették annak lehetőségét, hogy a választások után az RMDSZ vezetője, Kelemen Hunor lehetne a miniszterelnök. Kelement meg is kérdezték a lehetőségről, és a pártelnök válaszában kijelentette, hogy a választásokon legtöbb mandátumot szerző pártnak kell elsőként esélyt kapnia a miniszterelnöki tisztségre. Hangsúlyozta, hogy bár az RMDSZ-nek több alkalmas politikusa is lenne a kormányfői pozícióra, valószínűleg nem kerülnek ilyen helyzetbe. Sorin Grindeanu javaslatával szemben Marcel Ciolacu kijelentette, hogy nem javasolná Kelemen Hunort miniszterelnöknek, mert biztos benne, hogy ő visszautasítaná a felajánlást, de az RMDSZ-szel való esetleges együttműködés továbbra is lehetséges forgatókönyv marad.