Kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett az EB Románia ellen az áram és a földgáz nagykereskedelmi árának szabályozása miatt

Az Európai Bizottság (EB) felszólító levéllel kötelezettségszegési eljárást indít Románia ellen, mivel az korlátozza a piaci szereplők szabadságát a villamos energia és a földgáz nagykereskedelmi árának meghatározása, illetve a földgáz exportja tekintetében – írja az Agerpres.

Az EB csütörtöki közleménye szerint Románia olyan intézkedéseket vezetett be, amelyek egyes villamosenergia-termelőket arra köteleznek, hogy minden, egy adott árküszöb feletti bevételüket egy energetikai átállási alapba fizessék be, a gáztermelőket pedig arra, hogy termelésük egy részét rögzített áron értékesítsék bizonyos felhasználóknak. Ezek az intézkedések az EB szerint összeegyeztethetetlenek a villamos energia belső piacáról szóló (EU) 2019/944-es irányelvvel és az (EU) 2019/943-as rendelettel, valamint a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló 2009/73/EK irányelvvel.

„A szóban forgó intézkedések korlátozzák a villamosenergia- és gáztermelők azon szabadságát, hogy Romániában maguk határozzák meg nagykereskedelmi áraikat. Ezért a Bizottság álláspontja szerint ezek az intézkedések a nagykereskedelmi villamosenergia- és földgázpiacokon korlátozzák a szabad árképzés, illetve a határokon átnyúló szabad kereskedelem alapelveit” – hangsúlyozták.

Romániának két hónap áll a rendelkezésére, hogy válaszoljon az EB felszólító levelére és orvosolja a jelzett hiányosságokat. Ha nem kap kielégítő választ, a Bizottság úgy határozhat, hogy indoklással ellátott véleményt ad ki – ismertette az eljárást a közlemény.

Az EB ugyanakkor arról is határozott, hogy a folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárást folytatva kiegészítő felszólító levelet küld Romániának a villamosenergia-export, illetve a piaci szereplők nagykereskedelmi árképzési szabadságának korlátozása miatt.

A Bizottság álláspontja szerint a szóban forgó intézkedés összeegyeztethetetlen az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 35. és 36. cikkével, valamint a villamos energia belső piacáról szóló (EU) 2019/944-es irányelvvel és az (EU) 2019/943-as rendelettel. Az EB szerint az intézkedés azonos hatású a kivitelre vonatkozó mennyiségi korlátozással. „Ugyanezen okokból az intézkedés úgy tekinthető, hogy sérti a fentebb említett villamosenergia-irányelvet és a villamosenergia-rendeletet is. A Bizottság továbbá úgy véli, hogy az intézkedés korlátozza a szabad árképzés alapelvét a nagykereskedelmi villamosenergia-piacokon” – hangsúlyozták.

A kiegészítő felszólító levél a 2023 áprilisában indított kötelezettségszegési eljárás újabb szakaszát jelenti. „Miután Románia olyan módosításokat hajtott végre jogszabályaiban, amelyek nem orvosolták a Bizottság kifogásait, illetve új problémákat is felvetettek, a Bizottság úgy határozott, hogy kiegészítő felszólító levelet bocsát ki” – szögezték le. Romániának két hónap áll a rendelkezésére, hogy válaszoljon a levélre és orvosolja a Bizottság által feltárt hiányosságokat. Amennyiben nem kap kielégítő választ, a Bizottság úgy határozhat, hogy indoklással ellátott véleményt ad ki.

Az Európai Bizottság Magyarország ellen is kötelezettségszegési eljárást indít az ország kiskereskedelmi adózási rendszer miatt, mert azt a testület szerint nem hozták összhangba az uniós joggal – írja a Telex a EB csütörtöki közleménye alapján. Az Európai Bizottság szerint a magyar gyakorlat jelenleg ütközik az uniós közös piac egyik alapelvével, a letelepedési szabadsággal.

Az Európai Bizottság áprilisban kezdte vizsgálni a Spar és az osztrák kormány panaszát, mert szerintük a magyarországi kiskereskedelmi különadó hátrányosan megkülönböztető. A Spar még március elején panaszolta be Magyarországot az EU-nál, mert szerintük sérti az uniós jogot, hogy a főleg külföldi üzletláncoknak 4,5 százalékos különadót kell fizetniük, miközben a franchise-ban működőknek csak 0-1 százalékot. Az árstopot is kifogásolták, amivel a termékek egy részét olcsóbban kellett eladniuk, mint amennyiért beszerezték azokat.

A második Orbán-kormány 2010 után egyszer már bevezetett egy kiskereskedelmi különadót, ami miatt 2011-ben kötelezettségszegési eljárást indítottak Magyarország ellen. Ezt viszont 2014-ben lezárták, vagyis nem lett belőle uniós per.