A roma gyermekeknek is kötelező iskolába járni, de Csíkszeredában egyelőre nincs ahova

Nem minden diáknak és óvodásnak indult zökkenőmentesen a tanévkezdés hétfőn. A csíkszeredai Xántus János Általános Iskola somlyói tagozatának élete alig néhány héttel az új tanév kezdete előtt fenekestül felfordult, miután a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség július 31. után, egy statikai felmérésre hivatkozva, nem hosszabbította meg a csíkszeredai iskola Szék út 139. szám alatti épületének bérleti szerződését.

A somlyói óvodásokat, elemi iskolás gyermekeket és pedagógusaikat így egy hónappal a tanévkezdés előtt egy konténeriskolába kényszerítették az iskola erdőaljai épületének udvarán. Múlt szerdán azonban kiderült, hogy ez sem készült el időre, ezért ideiglenes megoldást kellett találni.

„A cigány gyerekeknek nem kell iskolaépület, jó lesz a konténer is? Az se baj, ha az sem készül el időben?”

Kérdezte ironikusan Csata Orsolya civil aktivista, aki csalódottságának adott hangot a közösségi médiában. Egyesek örömüket lelték abban, hogy sikerült „kipucolni a cigány gyerekeket a katolikus egyház tulajdonából”, csak éppen azt felejtették el, hogy ezeknek a gyerekeknek nevük van, és ők is emberek. Szerinte a gyermekek azért nem kaptak megfelelő épületet, mert „cigányok”, és az „nemtörődömség tetőfoka”, hogy még a konténeriskolának nevezett építmények sem készültek el időre. „Összesen 330 négyzetméteres lesz, öt kicsi, lyukacska osztályteremmel, állítólag elektromos melegítéssel. Ha elkészül. Mert a cigány gyermekeknek nem baj, ha később kezdődik az iskola. Jól van az úgy. Tényleg, őszintén kíváncsi vagyok, ha a mi gyerekünkkel történne ez, mit csinálnánk? Mit szólnánk hozzá? Na, boldog tanévkezdést mindenkinek!” – fogalmazott az aktivista.

A csíkszeredai önkormányzat visszautasította a vádat, és a szűk határidőre, valamint az oktatásra alkalmas épületek hiányára hivatkozott korábbi nyilatkozatában, amikor a konténerek mellett döntöttek.

Csata Orsolya a Transtelexnek elmondta, azért fakadt ki a közösségi médiában, mert felháborítónak tartja, hogy „utcára tették” a római katolikus egyház tulajdonában lévő, évek óta fel sem újított épületből az óvodát és az elemi iskolát. Véleménye szerint vérlázító, hogy az egyház kipakol egy iskolát, amelyért bért is fizettek, de „kisujját sem mozdítja”, hogy megoldást találjon. Pedig a közelben például ott van a Szent Ferenc Alapítvány otthona, ahol szerinte akár az alagsorban is elférnének az osztályok. „Nyilván, ha nem lennének cigányok” – jegyezte meg ironikusan.

Az aktivista szerint a konténerek „a legjobb indulattal sem nevezhetők iskolának vagy óvodának. Kicsi, sötét konténerszobák. Megnéztem. Nem szeretnék oda járni suliba. Nem tudom, hogy oldják majd meg a fűtést -20 fokban” – tette hozzá.

Csata Orsolyával ellentétben a politikusok és egyes szakemberek úgy vélik, hogy a konténerek felszereltsége és adottságai megfelelőek az oktatásra, ezért több helyen is használják őket erre a célra, és szerintük a diákoknak ebből nem származna hátrányuk.

Az aktivista álláspontja szerint azonban éppen a legsérülékenyebb gyerekeket teszik ki a lemorzsolódás veszélyének, akik így több figyelmet, támogatást és segítséget igényelnének a közösségtől.

A gyermekek otthoni körülményei kapcsán megjegyezte, hogy egy héttel a tanévkezdés előtt Somlyó 33-ban levágták az áramot. A gyermekek sötétben, áram nélkül várják az iskolai tanévet, mert az áramellátás problémája még mindig megoldatlan. Az áramellátás mindössze egy embernél volt bekötve, a közösség tagjai nála csatlakoztak rá a szolgáltatóra, így csak idő kérdése volt, hogy mikor adódik ebből probléma. Ez meg is történt, miután az illető nem tudta mindenkitől behajtani a tartozását, és az áramszolgáltató türelme elfogyott.

Csata Orsolya szerint az áramellátás hiánya nemcsak a mindennapi életben okoz nehézséget a roma közösség számára, hanem patkányok is aktívabbak lettek a telepen.

A diákoknak jövő hétfőig az ideiglenesnél is ideiglenesebb megoldást kellett keresni

Székely Adél, a Xántus János Általános Iskola igazgatója a Transtelexnek elmondta, szeptember 4-én tudták meg, hogy a gyermekek iskolaépület nélkül maradtak a tanévkezdésre. „A roma gyermekeknek is muszáj iskolába járni” – jegyezte meg az igazgató, arra utalva, hogy Csíkszeredában ismét azzal a helyzettel szembesültek, hogy hiába kötelező az iskolába járás, ha nincs hová menniük.

A bajba jutott iskolának a Máltai Szeretetszolgálat segített, amely saját épületét bocsátotta a Xántus János iskola rendelkezésére. „A tanévkezdést megtartottuk az erdőaljai iskola udvarán. Ott voltak a gyerekek, a szülők, és elmondtuk, hogy keddtől a Somlyó 33 melletti Máltai Szeretetszolgálat székhelyén lesznek a gyermekek. Az épületben oktatásra alkalmas termek vannak, és speciális órarendet alakítottunk ki a gyermekeknek” – idézte fel Székely Adél.

A konténeriskola azért nem készült el időben, mert a vártnál több időt vett igénybe az engedélyeztetési folyamat – tudtuk meg Korodi Attilától, Csíkszereda polgármesterétől, aki gyorsan pontosította, hogy azt most már moduláris iskolának nevezik.

A polgármester szerint azért nem volt tartható a hétfői határidő, mert a szokványos engedélyeztetési eljárás után a tűzoltóság további belső módosításokat kért, ami néhány napos késést eredményezett.

Két évig konténer, utána pedig?

Székely Adél szerint az önkormányzatnak két évre szóló terve van az erdőaljai konténeriskolákkal kapcsolatban. Terveik szerint azonban már nem az erdőaljai iskola kibővítése jelentené a hosszútávú megoldást. Az erdőaljai lakosokkal való lakossági fórumnak ugyanis az lett a következménye, hogy Csíkszereda önkormányzata más megoldást keresett, és teljes átszervezésen gondolkodnak.

Korodi érdeklődésünkre elmondta, hogy két iskola megépítését tervezik: egy Montessori-módszeren alapuló iskola, amelynek „sokkal nagyobb a szociális érzékenysége”, és egy Waldorf iskola. „Mindkettőt a központi övezetben, főleg a csendőrségi laktanya közelében képzeljük el, ezért is ajánlottuk fel a belügyminisztériumnak az öt hektár cserét, mert az iskolákat nem kifele, hanem bent, a központi övezetben kell megépíteni” – mondta a polgármester.

A Xántus János iskola somlyói diákjaival kapcsolatban megjegyezte, a klasszikus Montessori-rendszert szeretnék meghonosítani, amely nem társadalmi státuszhoz, hanem szociális helyzethez kötődő oktatási megoldásokkal működik. „Egyértelmű, hogy ilyen iskolarendszert kell felépíteni, mert a városban sok olyan gyermek van, akiknek speciális, felzárkóztató, integratív oktatási rendszerre van szüksége” – tette hozzá.

Az erdőaljai iskola épületének kibővítéséről azonban nem mondtak le teljesen; készül egy szakmai tanulmány arról, hogy az épület egyáltalán megbírná-e az esetleges bővítést. „De a mi célunk az, hogy a Kalász negyed mögötti területen legyen temetőbővítés, és építsünk még két iskolát, mert szükség van rá” – szögezte le Korodi.

A polgármester és az iskolaigazgató tervei tehát találkoznak, hiszen Székely Adél is kitart azon elképzelése mellett, hogy nem konténerekben, hanem egy épületben kell a gyermekeket foglalkoztatni, ahol a város szociálisan hátrányos helyzetű gyermekei külön helyen, akár alternatív osztályokban tanulhatnak. Az épület pedig ebédlővel és délutáni foglalkoztatásra alkalmas teremmel is rendelkezik.

Itt a kérdés már csak az, hogy egy eleve problémás területen, nehezebb engedélyeztetési folyamattal járó épület esetében elég lesz-e a két év, vagy ha több idő szükséges, mi lesz addig a somlyói gyerekekkel, akik a konténerek és a késedelmek miatt nem érezhetik magukat egyenrangú polgároknak.

Mint Korodi érdeklődésünkre elmondta, két iskolának a megépítését tervezik, az egyik Montessori-módszeren alapuló iskola, aminek „sokkal nagyobb a szociális érzékenysége”, a másik pedig egy Waldorf iskola lesz. „Mind a kettőt egyértelműen a központi övezetben, főleg a csendőrségi laktanyai témához kötődő övezetben képzeljük el, ezért is ajánlottuk fel a belügyminisztériumnak az öt hektár cserét, mert az iskolákat nem kifele, hanem bent kell, a központi övezetben megépíteni” – mondta a polgármester.

A Xántus János iskola somlyói diákjaival kapcsolatosan megjegyezte, a klasszikus Montessori-rendszert szeretnék meghonosítani, ami nem társadalmi státusra, hanem szociális helyzethez kötődő oktatási megoldásokkal jön. „Egyértelmű, hogy ilyen iskolarendszert kell felépíteni, mert a városban sok olyan gyermek van, akiknek speciálisabb felzárkózó, integratív oktatási rendszerre van szüksége” – jelentette ki a polgármester.

Az erdőaljai iskola épületének kibővítéséről azonban szerinte nem mondtak le teljesen, készülni fog egy szakmai tanulmány arról, hogy az épület egyáltalán megbírna-e egy esetleges bővítést. „De a mi célunk az, hogy a Kalász negyed mögötti területen legyen temetőbővítés, építsünk még két iskolát, mert szükség van rá” – szögezte le gyorsan Korodi.

A polgármester és az iskolaigazgató tervei tehát találkoznak, hisz Székely Adél kitart azon elképzelése mellett, hogy nem konténerekben, hanem egy épületben kell a gyermekeket foglalkoztatni, ahol a város szociálisan hátrányos gyermekei, egy külön helyen, akár alternatív osztályokban tanulhatnak. Az épület pedig ebédlővel és délutáni foglalkoztatásra alkalmas teremmel is rendelkezik.

Itt a kérdés már csak az, hogy egy eleve problémás területen, nehezebb engedélyeztetési folyamattal járó épület esetében elég-e a két év, vagy ha több időről beszélünk, akkor az iskolák megépüléséig mi lesz a hányatott sorsú somlyói gyermekekkel, akikben a konténerek és a késedelmek feltehetően nem azt fogják erősíteni, hogy nem másodlagos polgárokként tekintenek rájuk.