A konténerlakások után most a konténeriskolát üzemelne be Csíkszereda önkormányzata a roma diákok számára

Miközben a csíkszeredai Somlyó 33-ból lassacskán eltünedeznek a lakhatatlannak minősített konténerek, a Xántus János Általános Iskola csíksomlyói egységét, ahová a Somlyó 33 és Tavasz utcai roma közösség gyermekei is járnak, konténerekbe szervezik át.

A hírt a gyermekközpontúságáról híres iskola igazgatója, Székely Adél erősítette meg lapunknak. Elmondása szerint a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség azért nem hosszabbította meg a hozzájuk tartozó Szék út 139. szám alatt található ingatlanjuk bérleti szerződését július 31. után, mert a statikai felmérés megállapította, hogy az épület nem biztonságos, omlásveszélyes, ezért nem lehet tanintézményként használni.

A Xántus János Általános Iskolához hét alegység tartozik: a hargitafürdői, az erdőaljai, a zsögödi és a somlyói, illetve két Waldorf-iskola és a taplocai óvoda. A somlyóiban 20 óvodás és 75 általános iskolás korú diák jár, többségében roma gyermekek.

Eddig a somlyói alegység adott otthont a Második esély elnevezésű programnak is, amely révén a romatelep felnőtt tagjai is lehetőséget kapnak tanulmányaik bepótlására.

Két ember halála kellett ahhoz, hogy kiderüljön, omlásveszélyes

A csíkszeredai városháza májusban még az egyházzal való bérleti szerződés meghosszabbítását tervezte, de június közepén váratlanul hivatalos szakértői véleményt kaptak a tulajdonostól, arra vonatkozóan, hogy a Szék útja 139. alatti egyházi ingatlan omlásveszélyes, ezért sürgős kiköltözés indokolt – tudtuk meg az önkormányzattól.

Információink szerint a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség a két halálos áldozattal járó székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium bentlakásának összeomlása után vizsgálta felül az egyház ingatlanjait, legalábbis azokban az épületekben, ahol oktatási tevékenység zajlik, hogy ne ismétlődjön meg az a tragédia, aminek felelőse eddig ismeretlen.

Az iskola igazgatója felvetésünkre, miszerint a Xántus János Általános Iskola somlyói egysége évek óta felújításra várt, azt mondta, hogy különösen az épület hátsó fele jelentett veszélyt a gyerekekre nézve.

Mint az önkormányzattól megtudtuk, az éves bérleti díj 60 ezer lej volt.

Érdeklődésünkre az igazgató azt mondta, hogy a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség a Csíkszeredai Polgármesteri Hivataltól kapott bérből valamennyit visszafektetett a diákok és pedagógusok által használt épületbe. Ahogy azonban a jelenleg kialakult helyzet is mutatja, ez azért közel sem volt elég ahhoz, hogy a gyermekek biztonságos körülmények között járjanak iskolába.

A jelenleg szabadságon lévő Veres Stelian, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség gazdasági igazgatója korábban azt nyilatkozta, az egyháznak nincs pénze az épület felújítására, és jelenleg is csak keresik a forrásokat rá, ezért az épület rendbetételének időpontja is ismeretlen.

Hogy az iskola mégis miért ragaszkodott az évek óta rossz állapotban lévő épülethez, az a jelenlegi lehetőségeiből jól érzékelhető: Csíkszereda nem bővelkedik az üresen álló, oktatási célra felhasználható épületekben – és ez ebben a helyzetben további problémákat eredményezett.

Kézenfekvő, de kompromisszumos a megoldás

Az oktatási intézmény fenntartójaként Csíkszereda önkormányzatának a feladata, hogy helyszínt biztosítson a Xántus János Általános Iskolának.

Csíkszereda Polgármesteri Hivatala június közepén értesült arról, hogy a csíksomlyói épület omlásveszélyes, ezért oktatásra nem alkalmas.

Mint közölték velünk, az önkormányzat számba vette a tulajdonában lévő ingatlanokat, de üresen álló, több teremmel rendelkező és közel száz gyermek befogadására alkalmasat azonban nem találtak. „Jobb megoldás híján úgy döntöttünk, hogy Erdőalján konténeriskola építésébe kezdünk” – közölte az önkormányzat.

Az önkormányzat érdeklődésünkre kitért arra is, hogy a konténeriskola ötlete nem abból ered, hogy vegyes összetételű suliról, azaz többségében roma gyerekekről van szó, hanem a megfelelő épület hiánya hozta magával. „100 gyerek befogadását egyetlen nyári vakáció ideje alatt kizárólag konténerekkel tudnánk megoldani” – érvelt az önkormányzat.

Székely Adél igazgatónő a konténeriskola létesítésének ötletéről azután értesült, miután leadott egy kérést, hogy az önkormányzat biztosítson egy épületet a csíksomlyói struktúrának. „Azt válaszolták, hogy nincsen épületük, és azt javasolják, hogy az iskola erdőaljai épületének hátához helyezzünk el konténereket, mert az erdőaljai épület és a telek is a tanácsé” – hangsúlyozta az igazgató.

Sógor Enikő a Hargita Népének azt nyilatkozta, a konténeriskola az oktatási minisztérium által előírt standardnak és általános kényelmi funkciónak meg fog felelni. Ehhez az önkormányzat előzetes számításai szerint 22 darab konténerre lesz szükség. Hat osztályterem, tanári szoba, fejlesztőkabinet és mosdó is helyet kap benne. A konténerek hőszigeteltek, rendelkeznek fűtéssel és áramellátással is, nem olyanok, amilyeneket két éve elhelyeztek Somlyó 33-ban, magyarázta az alpolgármester.

Székely Róbert a Máltai Szeretetszolgálat somlyói programjának koordinátora is arról beszélt, hogy országszerte több helyen is konténereket alkalmaznak iskolák létesítésére, például Temes megyében is. De a szentegyházi konténeresek úgy tudjuk, hogy Bukarestben és Mangaliában is hoztak már létre konténeriskolákat.

Ami nem tetszik

Székely Adél arra nem szeretett volna kitérni, hogy az erdőaljai konténeriskolás megoldásról mi a véleményük. Azt azonban elmondta, hogy számára az lett volna a legmegfelelőbb, ha egy épületet biztosítottak volna a tanügyi törvény szerint. Mint leszögezte, a tanács kötelessége épületet biztosítani az iskolának.

Az önkormányzat szerint számos személyes egyeztetés történt az iskola vezetőségével, és a pedagógusokkal is tárgyaltak. „Természetesen elhangzottak olyan vélemények is, amelyek szerint nem megfelelő ez a megoldás. Ennél jobbat azonban nem tudunk, ezért emellett kell kitartanunk” – indokolt a városháza.

Értesüléseink szerint az erdőaljai konténeriskola bizarr ötletével a pedagógusok azért sem értettek egyet, mert az iskola erdőaljai alegységeinek udvarára kihelyezett konténerek 6 km-re, másfél óra gyaloglásra vannak Somlyó 33-tól.

Az erdőaljai konténeres megoldásnak pedig az erdőalji és csibai lakóközösség sem örül, igaz, nekik épp a közelséggel van a bajuk, mert roma gyerekekől van szó. Elégedetlenkedésüknek a Hargita Népének elküldött nyílt levélben adtak hangot. Levelükben azt kérték Csíkszereda önkormányzatától, hogy személyes találkozó keretében ismertessék velük terveiket. Kifogásolva, hogy a városvezetés hivatalosan nem értesítette őket az erdőalji általános iskola udvarára kihelyezett konténeriskoláról.

Mivel az igazgató szerint most a legfontosabb, hogy a gyermekeknek legyen hová iskolába menjenek szeptember 9-én, ezért a tervezőjük beszélt a szentegyházi kereskedelmi társasággal, akiktől bérbe kapnák a 22 konténert. És már folyamatban vannak az urbanisztikai engedélykérések, az úgynevezett „papírozás”.

Hogy az iskola bekonténerezése és távolabb helyezése milyen hatással lesz az oktatásra, az igazgató szerint akkor fogják látni, amikor a gyermekeket a szeptember 9-i tanévkezdés után elkezdik buszoztatni Somlyó 33-ból és a Tavasz utcából Erdőaljára. „Ezt a távot gyalog nem lehet megtenni, csak autóbusszal fognak tudni iskolába járni” – mondta Székely Adél.

Érdeklődésünkre hozzátette, hogy mivel sérülékeny közösségről van szó, negatív hatásként bennük is felmerült a lemorzsolódás lehetősége, ezért egy pedagógus és két szülő fog felügyelni arra, hogy a gyermekek eljussanak az iskolába a busszal. A módszert már máskor is bevetették, sikeresen, az igazgatónő reggel fél nyolckor szokott bejárni az V-VIII. osztályos gyerekekkel.

Az önkormányzat szerint adminisztratív szempontból azért is fontos, hogy az erdőalji helyszín is a Xantus János Általános Iskola épülete legyen, mert az iskolabusz így bonyodalmak nélkül besegíthet a szállításba. „A logisztika valóban kihívást jelent, de bízom benne, hogy megtaláljuk a megfelelő megoldást a gyermekek szállítására. Nem gondolom, hogy pusztán a konténerben való oktatás miatt nőni fog a lemorzsolódás aránya. Ezek az építmények megfelelnek a hatályos szabványoknak. Vidékünkön kevésbé ismert, de a fejlett országokban egyáltalán nem ritkák a konténeriskolák (akárcsak a konténerbentlakások, konténerkórházak sem)” – mesélte Sógor Enikő alpolgármester.

Hozzátette, a Tavasz utcától fél kilométerrel közelebb van az új helyszín, mint a somlyói épület. A Szociális Igazgatóságon dolgozó, telepi munkatársaik minden reggel nyomon követik, hogy az iskolaköteles gyerekek valóban elindulnak-e iskolába. Éppen ezért az utóbbi években nagyon kevés esetben fordult elő tartós hiányzás, kimaradás a telepen élő gyerekek esetében.

Gondolkoznak alternatíván

Ilyen körülmények között, Székely Adél igazgatónő szerint az erdőaljai konténeriskola alternatívája hosszú távon az erdőaljai tanegység kibővítése lehetne. Ennek érdekében már leadtak egy kérést az urbanisztikai engedélyeztetésre, hogy az önkormányzati épületet egy emelettel bővítsék, ami az igazgató szerint megegyezik az önkormányzat elképzeléseivel is. Azonban, ha minden akadálymentesen zajlik is, amíg az építkezéssel elkészülnek, a gyerekek biztosan konténeriskolások lesznek.