Csak illegális házak épülhetnek Csíkszeredában, miután a lakókonténeres megoldás az egészségügyi kockázat miatt megbukott

Lehetetlen, hogy a törvényes előírásoknak megfeleljenek azok a házak, melyeket a somlyóiak a lakókonténerek helyébe építenek, hisz már az építmények alatti földterület sem képezi a lakosok tulajdonát – jelentette ki Albert Sándor Csíkszereda főépítésze. Humanitárius okok miatt elbontani azonban nem fogják a somlyóiak házát, mert a városházának nincsenek eszközei, hogy más lakhatást biztosítson ezeknek a családoknak.

Válasz érkezett Sógor Enikő Csíkszereda alpolgármesterétől és Albert Sándor főépítésztől, akiket múlt héten a csíkszeredai lakókonténerek felszámolásáról szóló cikkünk megírásakor kerestünk meg, hogy tisztázzák, a Somlyón szétvágott, illetve elmozdított lakókonténerek helyén milyen körülmények között fognak házak épülni? Illetve mit tesz az önkormányzat lakókonténeres megoldás bukása után, hisz a házak megjelenése azt jelezte, három év elteltével lakhatási szempontból visszatérünk a tűzeset előtti állapotokhoz.

Tehetetlenség miatt térünk vissza a kiindulási ponthoz

„A tűzkárosultak közül azok, akiknek 2021-ben teljesen megsemmisült a házuk, mindig is szerették volna visszaépíteni a leégett otthonaikat. Ezt tudatosan próbáltuk megakadályozni azzal a céllal, hogy ne jussunk vissza ugyanoda, ahonnan »indultunk«, hanem a régi helyett biztosítsunk jobb körülményeket. A konténerlakások akkor jó ötletnek tűntek” – közölte Sógor Enikő.

Hozzátette, 2023 tavaszán a közösség azonban már jelezte az önkormányzat felé, hogy nem jók a konténerek. A nagyobb gondok 2023 őszén kezdődtek: kiadósabb esőzésekkor a konténerekbe befolyt a víz, a tető megereszkedett, a bútorok eláztak/megpenészedtek és a padlón állt a víz. A penészedés miatt a gyerekek elkezdtek megbetegedni: 6 kisgyerek került kórházba kezdődő asztmával, illetve más légúti megbetegedéssel.

„Amikor a penész miatt kisgyermekeknél asztma alakul ki, az egészségük veszélybe kerül, akkor kötelességünk minél hatékonyabban segíteni. Sajnos önkormányzatként továbbra is abban a helyzetben vagyunk, hogy nem tudunk szükséglakásokat biztosítani a rászorulóknak. Továbbra sincsenek alternatíváink, ezért kényszerűségből csak annyit tehetünk, hogy nem lehetetlenítjük el a törekvéseiket. Azokat is támogatjuk, akik ki szeretnének költözni a telepről, potenciális lakások keresésével, valamint mediálással” – jelentette ki az alpolgármester.

Egyelőre nem tudni, hogy hányan fognak/akarnak házat építeni a somlyóiak közül, és hányan ragaszkodnak inkább a teherautó-konténerből átalakított lakásukhoz, ami a Máltai Szeretetszolgálat tulajdonát képezi. Ugyanis az önkormányzat szerint folyamatosan változik, hogy ki akar és ki tud házat építeni.

„Kezdetben az összesen házat akartak, időközben többen is elálltak a szándéktól” – számolt be az alpolgármester. „Tudomásunk szerint a családok civil segítséggel kaptak egy kisebb és egy nagyobb típustervet. A családok fogják beszerezni az alapanyagokat és kivitelezni a tervet. Saját szóbeli kérésük, hogy ezt megtehessék, és vállalásuk, hogy meg is teszik” – tette hozzá.

A civil segítség alatt pedig, mint cikkünkben részletesen beszámoltunk róla, a Máltai Szeretetszolgálatra gondolt, akik a rendszerezettség miatt a szétvágott konténernél már cölöpökkel kijelölték az első ház méretét, illetve terveik szerint egy megfigyelőt is ráállítanának a házépítési munkálatokra, hogy ne járjanak úgy, mint a rosszul leszigetelt konténereknél, ahol a kivitelezés minősége is hozzájárult a problémák kialakulásához.

Eleinte úgy tűnt, hogy a házak megépítése akár legálisan is történhet, és talán egy olyan programról van szó, ami Sepsiszentgyörgyön az eredeti tervek szerint 50 szociális lakóház megépítését tűzte ki célul az informális telepen. A szakemberek ennek a lehetőségét cáfolták, és igazolták a somlyóiak azon véleményét, hogy nincs garancia arra, hogy a házak legálisan felépülhetnek, csak arról van szó, hogy „nem szólnak bele” az építésbe.

Albert Sándor főépítésztől megtudtuk, hogy Somlyó utca 33-ban minden „hátrányos helyzetű polgár által használt építmény” az informális telephely határain belül helyezkedik el (összesen 40 darab „háznak nevezhető” építmény és 11 konténer).

„Lehetetlen, hogy a törvényes előírásoknak megfeleljenek, mert az alaphelyzet is törvénytelen. Hangsúlyozzuk: mivel az építmények alatti földterület nem képezi a lakosok tulajdonát, a meglévő épületek is illegálisak. A meglévőket is mind le kellene bontatni, de erre azért nem került sor az elmúlt 30 évben, mert nincsen törvényi és anyagi eszköze az államnak és az önkormányzatnak sem, hogy más lakhatást biztosítson ezeknek a családoknak” – hangsúlyozta a főépítész.

Elmondása szerint az építkezési törvénykezés nem tesz kivételt az informális telephelyek esetén, így egyetlen ház sincs engedélyeztetve, és az ott felépülő házakat sem lehet engedélyeztetni. „Elvileg ugyanúgy meg kell felelni minden előírásnak, mint bárhol máshol. Magyarán: a nem törvényesíthető, engedély nélküli építményeket le kellene bontatni” – írja a főépítész, azonban a településrendezési törvény alapján hozzáfűzte, hogy azokon a helyeken, ahol törvényen kívüli települések jönnek létre, a törvény az önkormányzatra hárítja a dokumentálás, a felmérés és a törvényesíthetőség elemzésének feladatát.

Törvénytelen építkezést semmiképpen sem engedélyezünk és nem járulunk hozzá a kivitelezéshez. A humanitárius helyzet miatt ugyanakkor kénytelenek vagyunk tudomásul venni a rászorulók törekvéseit, és az önerőből való építkezést nem akadályozzuk meg. Arról viszont kezeskedünk, hogy bárhová, bármit NEM építhetnek

– jelentette ki érdeklődésünkre Sógor Enikő.

Abban az esetben tehát, ha valaki az engedélyeztetési procedúra előtt elkezdi felépíteni a házát, akkor azt elvileg kihágást megállapító jegyzőkönyv és a munkálatok leállítása kellene kövesse, és erre volt is már négy példa, humanitárius okokból azonban a lebontásukra csak akkor kerülhet sor, amikor más lakhatási lehetőséget tudnak teremteni maguknak, vagy az önkormányzat tud felajánlani, például szociális lakást.

Csíkszereda alpolgármestere szerint amennyiben ezek az új építmények valóban megépülnek, a főépítész által megnevezett eljárások ez esetben is elindulnak, de nem kerülhet sor a bontásra.

Mi a garancia, hogy a házak felépítése nem a nyomor fenntartását szolgálja?

A nyomor fenntartása elsősorban nem a házak felépítésén vagy fel nem építésén múlik – szögezte le Sógor Enikő. Úgy véli, az önkormányzat szempontjából továbbra is az a cél, hogy deszegregálják a közösséget.

„Nem adjuk fel, a családokat szeretnénk segíteni a rendelkezésre álló eszközeinkkel, hogy minél jobban megálljanak a saját lábukon, és önerőből tudjanak lakást bérelni vagy vásárolni, és folytatjuk a törekvéseinket az önkormányzat szociális lakásállományának bővítésére. Paradigmaváltásra volna szükség: segítenünk kell a városban és környékén uralkodó negatív hozzáállás, az előítéletek, az általánosítások lebontásában. Öt család van, aki két éve próbálkozik lakást bérelni, telket vásárolni sikertelenül, annak ellenére, hogy megvolna hozzá az anyagi háttere. Folyamatos elutasításban részesültek eddig. Hiába akarnak kitörni a szegregációból, őket is a közösség »gyengébb« családjainak viselkedése alapján ítélik meg” – mesélte az alpolgármester.

Szerinte az informális telepeken élő emberek problémája össztársadalmi probléma. Nagyon sokoldalú megközelítést, hosszú időt és sokkal jobb törvényi hátteret és finanszírozást igényel a helyzet javítása, és a teljes közösségünk érintett benne.

A konténerek villanyellátását eddig a Máltai Szeretetszolgálat biztosította, mert más megoldást nem találtak. A somlyóiak azonban adósságokat halmoztak fel a Máltai Szeretetszolgálat irányába, ezért a házak áramellátásában – nyilatkozta Székely Róbert programkoordinátor – többé nem lesznek partnerek.

Sógor Enikő szerint a családoknak törleszteniük kell tartozásaikat. Amennyiben házak épülnek, azok illegalitása miatt az áramellátás továbbra is gondot okoz majd. „Szeretnénk megtalálni annak a módját, hogy a »szétosztott« áramért minden háztartásnak fizetnie kelljen, ellenkező esetben pedig leválasztható legyen a rendszerről. Ezek a típusú problémák, mint az illegális lakhatás, illetve az áramellátás biztosításának nehézsége Románia számos településén ugyanígy jelenlévő informális telepeken is hasonló megoldhatatlan gondot jelentenek. Várhatóan a törvénybeli változtatások szükségessége egyre erősödik, ami lépésre fogja kényszeríteni a megfelelő minisztériumokat, a kormányt. A jelenlegi törvényi rendelkezések nagyon szűk mozgásteret engednek az önkormányzatoknak, ellehetetlenítve a valódi megoldásokat” – részletezte.

Az alpolgármester elmondása szerint a lakhatási feltételektől függetlenül folytatódik a tűzeset óta elkezdődött felzárkóztatási program, amelyet a Csíkszeredai Szociális Igazgatóság alkalmazottai végeznek a közösségi szolgáltatásokon belül. Ide tartozik az iskoláztatás (jelen pillanatban minden gyerek be van íratva valamelyik oktatási intézménybe és rendszeresen járnak is, illetve 31 felnőtt kapcsolódott be a második esély programba), valamint a munkahelykeresés, a mentorálás, a közösségi egészségügyi alapellátás, valamint a Máltai Szeretetszolgálat révén a telepen élő gyermekek nappali foglalkoztatója.