A középiskolások nagy többsége jóléti államot szeretne, a fiúk konzervatívabbak a lányoknál

A középiskolások többsége a politikai tengely bal oldala felé irányul, és jónak tartja, ha az állam erőteljesen rész vesz a jólét biztosításában – ez derült ki a World Vision România gyermekjóléti civilszervezet friss felméréséből. A középiskolás fiatalok körében ennél vitatottabb téma többek között a kötelező katonai szolgálat (56 százalék ellenzi, de 44 százalék támogatná), az internetes cenzúra (55 százalék ellenzi, 45 százalék támogatná), vagy a homoszexualitás megítélése (53 százalék elfogadja, 43 százalék szerint betegség).

A felmérést 2024. május 10 és 28 között online adatgyűjtéssel (CAWI) végezték el, 575 középiskolás megkérdezésével, országosan reprezentatív mintán, amelyet az ország különböző régióiból (a 41-ből 34 megyéből), mind városi, mind vidéki környezetből választottak ki. A hibahatár 4 százalékos.

A középiskolások 78 százaléka helyezkedik el a felmérésben meghatározott etatista-individualista tengely bal oldalán. 35 százalékuk egy olyan jóléti államot támogat, amelyben az egyéni jogok biztosítása prioritást élvez, 43 százalékuk pedig a libertarianizmus-autoritarizmus tengelynek körülbelül a közepére került, tehát a jogok és kötelezettségek közötti egyensúlyt támogatja hangsúlyos állami szociálpolitika mellett.

A felmérés alapján a középiskolások körében magas az egyetértés azzal kapcsolatban, hogy az államnak jelentősen be kell avatkoznia a jobb életkörülmények biztosítása érdekében. Több mint 90 százalékuk úgy gondolja, hogy az államnak jövedelemtől függetlenül minőségi egészségügyi ellátást, minőségi oktatást és egyenlő jogokat kellene biztosítania minden polgárnak.

Az egyéni szabadságot érintő kérdésekben ennél jóval megosztottabbak a 15 és 19 év közötti fiatalok. 30 százalékuk szerint csak a hozzáértőknek kellene szavazati joga legyen, 35 százalékuk bevezetné a halálbüntetést, 40 százalék szerint az abortuszt csak akkor kellene engedélyezni, ha az anya élete veszélyben van, 44 százalék szerint a katonai kiképzés legalább a férfiak számára kötelező kellene legyen, 45 százalék szerint az internetes tartalmakat és a közösségi oldalakat cenzúrázni kellene, 47 százalék szerint pedig a homoszexualitás betegség.

Az adatok azt mutatják, hogy a városi és a vidéki középiskolások véleménye között kisebb az eltérés, mint a lányok és a fiúk értékrendje között. A lányok körében erőteljesebb a baloldali és a libertariánus értékrend, mint a fiúk körében. A középiskolások ideológiai profilját 20 témához való viszonyulásuk alapján határozták meg, és ezek közül 16 esetében statisztikailag jelentős az eltérés a lányok és a fiúk véleménye között, hívta fel a figyelmet a World Vision Románia közleménye. Például a lányok 65 százaléka támogatja a nők abortuszhoz való jogát, a fiúknak csak 56 százaléka (ebben a kérdésben jelentős az eltérés a vidéki és városi fiatalok véleménye között is, a városiak nagyobb arányban támogatják az abortuszhoz való jogot), az általános választójogok a lányoknak 75, a fiúknak csak 65 százaléka támogatja, a lányok 67 százaléka szerint normális a homoszexualitás, a fiúknak csak 42 százaléka szerint, a lányok 94 százaléka szerint sikeres lehet egy nő akkor is, ha nem vezet háztartást vagy nem anya, a fiúknak csak 82 százaléka gondolja így.

A kötelező oltásokat viszonylag kevesen támogatják a középiskolás korosztályból: a megkérdezettek 76 százaléka úgy gondolja, hogy mindenki saját maga kellene eldöntse, hogy milyen oltást vesz fel, a lányok körében pedig ez az arány még magasabb, 83 százalék.

Külön kérdés volt az is, hogy mennyire tartják fontosnak a fiatalok, hogy elmenjenek szavazni. A válaszadók nagy többsége, 82 százaléka úgy gondolja hogy számít, vagy (nagykorúvá válásakor) számítani fog a szavazata, és ez a vélemény erősebb a 18 évhez közelebb állók, illetve a vidékiek körében. Míg általában véve a középiskolások 18 százaléka szerint értelmetlen elmenni szavazni, addig városi környezetben ennek a korosztálynak majdnem negyede (23 százaléka) gondolja úgy, hogy a politikai elöljárók személye máshol dől el, és nem a szabad választásokon.

A legfontosabb értékekre vonatkozó kérdésnél a legtöbben mások segítését (25 százalék) és a szabályok betartását (21 százalék) választották, de meglepően kevesen tartották prioritásnak azt, hogy minél többet tanuljanak (3 százalék). A lányok között egyébként jelentősen többen voltak azok, akiknek a szabályok követése és a szólásszabadság volt fontos érték, a fiúk között pedig azok, akiknek a hazaszeretet és a pénzkeresés.

A megkérdezettek 67 százaléka szerint az életben a boldog párkapcsolat vagy család a legfontosabb, 16 százalék azt mondta, a pénz és a vagyon tenné elégedetté, 10 százalék a hatalmat tartja fontosnak, 6 százalék pedig a hírnevet. Az ideológiai beállítottsággal összevetve ez a felmérés eredménye szerint úgy fest, hogy a boldog családi életet a baloldaliak, a pénzt és a vagyont a középen állók, a hatalmat pedig a jobboldaliak körében tartják a legfontosabbnak az életben.

A 2024-es szuperválasztási évben egyébként Romániában mintegy egymillió fiatal élhet először a szavazati jogával. Az INSCOP által a Friedrich Naumann Alapítvány Románia és Moldova részére készített felmérés szerint a megkérdezett fiatalok 58 százaléka biztos abban, hogy részt vesz a választásokon, 34 százalékuk bizonytalan, és csupán 8 százalék állítja biztosan, hogy nem fog szavazni.

A tavasz folyamán a Fiatalok szavaznak szervezet kezdeményezésére az IRES készített felmérést a fiatal szavazók pártpreferenciáiról is, ebből pedig az derült ki, hogy áprilisban azok közül, akik azt mondták, biztosan elmennek szavazni, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) volt a legnépszerűbb (23 százalékkal), utána következett a Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) 20-20 százalékkal, majd a Szociáldemokrata Párt (PSD) 17 százalékkal, az S.O.S. Románia 7 százalékkal és az RMDSZ 3 százalékkal.