Egymillió fiatal fog először szavazni az idei választásokon

Egy, az INSCOP által a Friedrich Naumann Alapítvány Románia és Moldova részére készített felmérés szerint az először szavazó fiatalok 65%-a úgy véli, hogy ők lesznek azok, akik meghatározzák majd a választások eredményét. Annak ellenére, hogy a válaszadók 35%-a szkeptikus a választási részvételét illetően, az adatok növekvő részvételi hajlandóságot mutatnak, írja a News.ro.

A számokból kiderül, hogy a fiatalok magukat fontos politikai szereplőknek tekintik, ami valóban növelheti a választási részvételt. A fő motivációik között a demokratikus jog gyakorlása, az európai politikák befolyásolása és a demokrácia védelme a szélsőségességgel szemben szerepelnek. Ezek a motivációk arra utalnak, hogy a 18-20-as éveiben járó generáció értékeli a demokratikus folyamatokat és tudatos a politikai rendszerek megválasztásának fontosságában. Bár egyre inkább felismerik politikai jelentőségüket, de még mindig vannak kihívások a tájékoztatottság és a részvétel növelésében. A felmérésből az is kiderül, hogy az online információforrások kulcsfontosságúak lehetnek a fiatalok mozgósításában.

Szavazási szándék és motiváció

A megkérdezett fiatalok 58%-a biztos abban, hogy részt vesz a választásokon, 34%-uk bizonytalan, és csupán 8% állítja biztosan, hogy nem fog szavazni. A szavazás fő indokai között szerepel a demokratikus jog gyakorlása (43%), az európai politikák befolyásolása (41%), valamint a demokrácia védelme a szélsőségességgel szemben (8%).

Regionális és demográfiai különbségek

A felmérés jelentős különbségeket mutat a szavazási szándékban régió és nem szerint. Bukarest-Ilfovban a fiatalok 64%-a biztos a szavazásban, míg Románia délkeleti részén csak 49%. Más egyetemi városokban is kisebb a ráta, mint a fővárosban: a fiatalok csupán 46%-a biztos abban, hogy elmegy szavazni. Emellett a fiatal nők (61%) határozottabbak a szavazásban, mint a fiatal férfiak (56%).

A fiatalok politikai interakciója

Azok a fiatalok, akik gyakran beszélgetnek politikáról a családon belül vagy barátaikkal, nagyobb valószínűséggel vesznek részt a szavazáson. Az elmúlt hónapban a fiatalok 7%-a naponta beszélt politikáról a családtagjaival, míg 55%-uk csupán néhányszor. A barátokkal folytatott beszélgetések esetében 9% naponta, 55% pedig néhányszor hozott szóba politikai témákat.

Politikai információforrások

A hírportálok a fiatalok fő politikai információforrásai (30% elsődleges és 16% másodlagos forrásként jelölte meg), ezt követi a Facebook (17% elsődleges és 22% másodlagos) és a televíziók (18% elsődleges és 14% másodlagos). A YouTube-ot a fiatal férfiak 10%-a használja fő információforrásként, ami kétszer annyi, mint a fiatal nők esetében (5%).

Tájékozottság szintje

A választásokkal és jelöltekkel kapcsolatos információk tekintetében a fiatalok 13%-a érzi magát nagyon tájékozottnak, 39%-uk pedig eléggé tájékozottnak. Ezzel szemben 13% mondta azt, hogy az inkább tájékozatlan kategóriába sorolná magát, míg 35% nagyon kevéssé vagy egyáltalán nem érzi tájékozottnak magát.

A szavazási folyamatot illetően 21% érzi azt, hogy ismeretei alapján a nagyon tájékozott kategóriába tartózik, 35% eléggé tájékozottnak, míg 17% inkább tájékozatlannak vallotta magát, és 27% válaszolta azt, hogy nagyon kevéssé vagy egyáltalán nem tájékozott.

A felmérést az INSCOP telefonon végezte a Friedrich Naumann Alapítvány megbízásából, 2024. május 18. és 28. között, 603, 18 és 29 év közötti fiatal nemzeti szinten reprezentatív mintáján. A hibahatár +/- 3,9%.