Mit tudnak felmutatni a romániai EP-képviselők 5 év Brüsszel után?

2024. május 15. – 11:10

Mit tudnak felmutatni a romániai EP-képviselők 5 év Brüsszel után?
Ünnepi kivilágítás Brüsszelben 2024. május 9-én, egy hónappal az európai parlamenti választások előtt – Fotó: Emile Gomez / Európai Parlament

Másolás

Vágólapra másolva

33 EP-mandátummal Romániának a hatodik legnagyobb delegációja van Brüsszelben. A Panorama portál elemezte ki a képviselők tevékenységét, saját bevallásuk és az EP nyilvántartásai alapján. A nagykép azt mutatja, hogy néhány különlegesen tehetséges és szorgalmas EP-képviselőnk is volt a 33 között, akik különböző témákra összpontosítottak, beleértve az európai alapokat, a közös agrárpolitikát, korrupcióellenes harcot, zöld témákat és az EU külső határainak biztonságát, de állandóan hiányzókra vagy látszattevékenységet folytatókra is van példa. Kíváncsiak voltunk, hogy Winkler Gyula és Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselők öt éve milyennek néz ki ebben a csoportképben.


A 2019-es európai parlamenti választások után Romániának 33 hely jutott az Európai Parlamentben, ez az EU-ban a hatodik legnagyobb európai parlamenti képviselői delegációnak számít. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) szerezték a legtöbb mandátumot, majd szorosan a második helyen az USR és a PLUS (ma REPER) szövetsége következett, amely azóta felbomlott.

A megválasztott európai parlamenti képviselők azt ígérték, hogy Románia érdekeit az uniós politikák tágabb kontextusában fogják képviselni, olyan kérdésekre összpontosítva, mint az európai alapok, a közös agrárpolitika és az EU külső határainak biztonsága.

Az átláthatóság és a munkájuk kommunikálása az őket megválasztó polgárok felé azonban nem az erőssége sok olyan politikusnak, akik Brüsszelben képviselik a romániai választópolgárok érdekeit, derül ki abból az összeállításból, amit a Panorama portál készített. A romániai európai parlamenti képviselők kevesebb mint fele válaszolt a Panorama kérésére, hogy számoljanak be legalább egy olyan projektjükről vagy ötletükről, amelyért az Európai Parlamentben 2019 és 2024 közötti ötéves mandátumuk alatt küzdöttek.

A romániai európai parlamenti helyek megoszlása az EP-ciklus végén

A PNL továbbra is a legnagyobb számú mandátummal, 10 EP-képviselői hellyel rendelkezik, ezt követi a PSD nyolccal. A szocdemek két képviselőt vesztettek (Ciuhodaru és Terheș) és egyet nyertek (Tudose igazolt át a Pro Romániától).

Az USR-PLUS szövetség, miután a 2019-es választáson remekül teljesített, és nyolc képviselői helyet szerzett Brüsszelben, a belpolitikai csatározások következtében felbomlott. Most a REPER (korábban PLUS) öt mandátummal rendelkezik, az USR-nek pedig egy képviselője maradt (Botoș), a másik kettő kilépett a pártból, függetlenek lettek (Nicu Ștefănuță és Vlad Gheorghe). Egyébként az európai parlamenti beszámolók alapján a legszakszerűbb, az európai szakpolitikai folyamatokat átlátó és ahhoz tevékenyen hozzájáruló képviselők ennek a csoportnak a tagjai.

A Népi Mozgalom Párt (PMP) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) két-két képviselői hellyel rendelkezik.

A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) nem jutott be az EP-be, de a PSD-től Tudor Ciuhodarut megnyerte. Ugyanebben a helyzetben van a Román Nemzeti Konzervatív Párt is, amelyet Cristian Terheș (volt PSD-s képviselő, aki most az AUR listáján szerepel) képvisel az EP-ben, bár 2019-ben nem volt jelöltje. A Pro Románia szintén egy mandátummal rendelkezik, abból a kettőből, amellyel elindult (bár Corina Crețu időközben szintén kilépett a pártból).

A romániai EP-képviselők munkájáról számokban

Az Agerpres által közölt általános beszámoló szerint a 33 képviselő munkája során számos uniós külpolitikai kérdéssel, a Covid-járvánnyal, az ukrajnai háborúval, az Ukrajnának nyújtott uniós támogatással, a gázai konfliktussal, Románia schengeni övezethez való csatlakozásával, Moldova, Grúzia és Ukrajna uniós csatlakozásának támogatásával, az uniós mezőgazdasági termelők helyzetével, az energiaválsággal, az Európai Zöld Paktummal stb. foglalkozott. Az Agerpres az Európai Parlament nyilvántartására hivatkozva közölte, hogy melyik képviselő miben jeleskedett.

A 2019-2024-es törvényhozási ciklusban az Európai Néppárt frakciójába ültek be a PNL, PMP és az RMDSZ képviselői, az S&D-ben politizáltak a PSD, Pro Romania és a PLUS küldöttei és a Renew frakciójához csatlakozott az USR, illetve a Reper.

Az Európai Parlament honlapján található adatok szerint egyes romániai képviselők inkább az európai jelentőségű kérdésekre, míg mások a romániai érdekű kérdésekre összpontosítottak. Az Agerpres egy listát közöl azokról, akik a legaktívabbak voltak. Közöttük van Maria Grapini, Corina Crețu, Ramona Strugariu, Eugen Tomac, Vlad Gheorghe. A jelenlét nem tartozik az Európai Parlament által az európai parlamenti képviselők munkájáról szóló jelentésben közzétett mutatók közé. A Politico saját tanulmányt készített, amely szerint két romániai EP-képviselő is a legtöbbet hiányzók között van az Európai Parlamentben: Claudiu Manda (PSD) és Rareș Bogdan (PNL).

Az egyes tevékenységek azonban eltérő fontossággal bírnak a Parlamentben: például az, hogy egyesek sokat beszélnek a pulpitusról, nem jelenti azt, hogy konkrétan sokat is tesznek. Még ugyanazon a tevékenységen belül is vannak különbségek: előadóként dolgozhatsz egy olyan jelentésen, amelynek nagy a tétje az EU számára, míg más képviselők lehet, hogy láthatóbbak, meg többet szerepelnek, de munkájuk eredménye elenyésző.

A Panorama tisztázza, hogy az előadói jelentés a legfontosabb mutatónak tekinthető. A főelőadó felelős a jogalkotási és költségvetési szövegek kidolgozásáért és megtárgyalásáért, közvetlen hatással van a jogszabályok végső formájára. Ebben például a liberális Sigfried Mureșan és a Reper EP-képviselője, Ramona Strugariu teljesítettek legjobban, mindkettőnek 10-10 előadói jelentés köthető a nevéhez. Alin Mituță (Reper), Maria Grapini (PSD), Cristian Bușoi (PNL) 9-9 jelentéssel megosztott második helyet foglalnak el a ranglistán. Vincze Lorántnak 7 jelentése van, Winkler Gyulának pedig mindössze kettő.

Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselő Strasbourgban, 2024 márciusában – Fotó: Philippe Stirnweiss / Európai Parlament
Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselő Strasbourgban, 2024 márciusában – Fotó: Philippe Stirnweiss / Európai Parlament

A véleményező előadói fellépés is fontos, de szűkebb kontextusban. A véleményező előadó a szakbizottsága szemszögéből befolyásolja a jogszabály részleteit, ezáltal a jogalkotási javaslatok bizonyos részletkérdéseire, árnyalataira van hatással. Ilyen szerepkörben a liberális Gheorghe Falcă vezet 17 véleményező előadói fellépéssel, őt követi a szociáldemokrata Maria Grapini 16-tal, majd három képviselő következik a Renew frakcióból: a Ramona Strugariu (14) és Dragoș Pîslaru (11) a Reperből, közöttük pedig a független Vlad Gheorghe 13 véleményezéssel. Vincze felső középmezőnyös hat véleményező előadói fellépéssel, Winkler pedig az alsó középmezőnyösök között van kettővel.

Fontossági sorrendben az árnyékelőadóként készített jelentések következnek. A Panorama magyarázata szerint az árnyékelőadó döntő szerepet játszik a jogalkotási jelentésekkel kapcsolatos tárgyalásokban és a konszenzus kialakításában, segít kialakítani egy képviselőcsoport álláspontját egy jogalkotási javaslattal kapcsolatban. Ebben a kategóriában a már említett Reper-képviselő, Ramona Strugariu vezet 56 árnyékjelentéssel, Vinczét a sor vége felé találtuk meg 7-tel, Winklert pedig ismét alatta, 4-gyel.

Az árnyékjelentéstevői vélemények az árnyékjelentéstevőhöz hasonló szerepet töltenek be, de az adott bizottság kompetenciaterületén belüli vélemények kontextusában. Ezek a vélemények a törvényjavaslatok részleteinek formálásában és kiigazításában segítenek. Ez a szerep tehát a jogszabályok kidolgozása során abban segít, hogy biztosítja, hogy a javaslatok alaposan át legyenek vizsgálva, és figyelembe vegyék az adott bizottság szempontjait és szakmai álláspontját. Itt a szociáldemokrata Maria Grapini a listavezető 29 véleményezéssel, de szorosan követi őt Ramona Strugariu a Repertől, aki az egyik legszorgalmasabb romániai EP-képviselő volt 26 véleményezéssel. Vinczének 10 véleményezése volt, Winklernek 0 (nulla).

Az állásfoglalásra irányuló indítványok fontosak az aktuális kérdések kezelése és a parlament álláspontjának tükrözése szempontjából, de a jelentésekhez képest nem rendelkeznek közvetlen jogalkotási erővel. A javaslatok célja, hogy az Európai Parlament tagjai kifejezzék véleményüket és álláspontjukat különböző aktuális kérdésekről és problémákról. A Reper itt is élvonalban: Ramona Strugariunak 412 indítványozása volt, őt Nicolae Ștefănuță követi 303-mal, majd a Reper részéről Dragoș Tudorache és Dragoș Pîslaru következnek, 278, illetve 248 indítvánnyal. Vincze Lorántnak 162, Winkler Gyulának 8 javaslata volt arra nézve, hogy a parlament hivatalosan is állást foglaljon bizonyos ügyekben.

Az európai parlamenti képviselői munkához tartoznak a hozzászólások a plenáris vitákhoz is, ezek természetesen kevésbé fontosak, mint a dokumentumok kidolgozása és megtárgyalása. Viszont ilyenkor kerülnek kimondásra az álláspontok, ilyenkor lehet a kollégák véleményének befolyásolását megkísérelni, és ilyenkor lehet hangot adni a választópolgárok érdekeinek is. A szociáldemokrata Maria Grapini 285-ször szólalt fel, a PNP-s Eugen Tomac pedig 250-szer. de vannak liberális és USR-s képviselők is 100 fölötti hozzászólással regisztrálva. További kilenc romániai képviselőnek van több mint 100 hozzászólása. Itt Winkler öt év alatt 25-ször szólt hozzá egy-egy vitához, és ezzel a 33 képviselő közül a 26. lett, Vincze pedig 76 hozzászólással a 16. helyet foglalja el.

A fontossági sorrendet a szóbeli kérdések zárják. Céljuk, hogy a képviselők hivatalosan kérdéseket tegyenek fel az Európai Bizottságnak, a Tanácsnak vagy más uniós intézményeknek. Ezek a kérdések segítenek tisztázni bizonyos ügyeket, problémákat és politikákat, és lehetőséget adnak a képviselőknek, hogy konkrét válaszokat kapjanak. Bár a szóbeli kérdések közvetlen jogalkotási hatással nem bírnak, fontos szerepet játszanak abban, hogy a különböző ügyek átláthatóbbak és az intézmények elszámoltathatóbbak legyenek. Ezek az eszközök lehetővé teszik, hogy a képviselők nyilvánosan felhívják a figyelmet fontos kérdésekre, és rákényszerítsék az intézményeket, hogy reagáljanak ezekre. Itt a román EP-képviselők listáját a Reper EP-képviselője Dragoș Pîslaru vezeti 19 kérdéssel, de a már ismert nevek az előző kategóriákból ismét felbukkannak az élbolyban: a liberális Cristian Bușoi 18, Ramona Strugariu10 szóbeli kérdést intéztek az EB-hez. Vincze Lorántnak 4, Winkler Gyulának 3 szóbeli kérdése volt.

Winkler Gyula az EP plenáris ülésén 2024. ápr. 25-én – Fotó: Eric Vidal / Európai Parlament
Winkler Gyula az EP plenáris ülésén 2024. ápr. 25-én – Fotó: Eric Vidal / Európai Parlament

A képviselői munka tartalmi része

A Panorama mindegyik romániai EP-képviselőnek személyre szóló felkérést küldött, hogy számoljanak be azokról az eredményekről, amelyeket öt éves munkájukból kiemelnének. Az RMDSZ képviselői közül csak Winkler Gyula tett eleget ennek a kérésnek, Vincze Loránt nem válaszolt, így nem tudjuk, hogy melyik eredményére a legbüszkébb.

Winkler azt emelte ki, hogy a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság alelnökeként dolgozott az Európai Parlamentben. Munkájának középpontjában a „Fit for 55” csomag állt, amely az üvegházhatású gázok kibocsátásának 55%-os csökkentését célozta meg. Winkler ezúttal is hangsúlyozta, hogy ő a méltányos és igazságos átmenet szükségességét, különösen a bürokrácia csökkentését és a kis- és középvállalkozások versenyképességének megőrzését tartotta fontosnak. Kiemelte, hogy a klímaváltozás elleni intézkedések szükségesek, de a költségek ne terheljék túlzottan a polgárokat, ne vezessenek az életszínvonal csökkenéséhez és az európai demokratikus értékek romlásához. Ezt a Transtelexnek küldött szövegében is részletezte. Winkler szövegére Nicu Ștefănuță független EP-képviselő reagált, szintén a Transtelexen.

A PNL képviselői közül kiemelkedik Siegfried Mureșan, aki tárgyalóként részt vett a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Mechanizmus (PNRR) és a REPowerEU terv kidolgozásában, amelyek révén Románia jelentős pénzügyi támogatást kapott energetikai hatékonyságának növelésére és az infrastruktúra fejlesztésére.

A PNL képviselőinek átláthatósága és kommunikációja is vegyes képet mutat. Míg néhány képviselő részletes beszámolókat küldött, mások, mint például Vasile Blaga és Vlad Nistor, a számok alapján sem bizonyultak túlságosan aktívnak, és kevés információt is osztottak meg tevékenységükről.

A PSD képviselői közül Carmen Avram jelentős szerepet játszott a mezőgazdasági támogatások egyenlőtlenségeinek csökkentésében, míg Victor Negrescu az oktatási források növelésére koncentrált, beszámolója szerint sikeresen biztosítva 3 milliárd eurót Románia számára a PNRR keretében. Mihai Tudose pedig az ország schengeni csatlakozásában játszott szerepét és a pandémia alatt nyújtott támogatásokat hangsúlyozta.

A PSD képviselői is vegyesen szerepeltek az átláthatóság terén. Míg néhányan, mint Carmen Avram és Victor Negrescu, részletes jelentéseket készítettek és aktívan kommunikálták eredményeiket, mások a negatív toplistán szereztek kiemelkedő helyet, így Claudiu Manda, aki bekerült a top tíz hiányzó közé.

A Reper képviselője, Dragoș Pîslaru a fiatalok támogatására koncentrált, többek között a „Garanția pentru Copii” program és a „Manifestul Tineretului” révén. Ezen kívül a Munkabizottság elnökeként tevékenykedett, és jelentős szerepet játszott a Covid hatásainak ellensúlyozására létrehozott mechanizmusok kidolgozásában.

Ramona Strugariu, szintén a Reper EP-képviselője olyan transznacionális jogszabályok kidolgozásán dolgozott, amelyek célja a korrupció és a pénzmosás elleni küzdelem volt. Több száz jogszabálymódosítást nyújtott be, amelyek a korrupció elleni küzdelmet és a pénzmosás megakadályozását célozták.

Nicu Ștefănuță korábban USR-s, jelenleg független EP-képviselő beszámolója szerint a 2022-es uniós költségvetés fő tárgyalójaként egymilliárd euró plusz forrást sikerült bevonzania Románia számára különböző célokra, beleértve az energiaköltségek csökkentését és a zöld projekteket. Emellett többek között a légszennyezés, a mentális egészség és az illegális fakitermelés elleni intézkedésekkel foglalkozott.

Corina Crețu, a Pro Románia képviselője a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Mechanizmus mellett az infrastrukturális projektek támogatására koncentrált, és sikerült meghosszabbítania a támogatások hozzáférési határidejét.

A PMP-s Eugen Tomac a külpolitikai kérdésekre összpontosított, és számos írásbeli és szóbeli kérdést nyújtott be a romániai autópályák építése, az oktatás és a szegénység csökkentése témakörében. Az általa benyújtott javaslatok és kérdések száma alapján az egyik legaktívabb képviselő volt, aki rendszeresen foglalkozott a romániai kérdésekkel.

Nélküled nem tudunk működni

A Transtelex egy órányi működése nagyjából 80 lejbe kerül. Az olvasói mikroadományok azonban nem tartanak ki a hónap végéig. Legyél te is a támogatónk, csak veled együtt lehet Erdélynek saját, független lapja.

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!