A felújított Szamos-partra állt ki a kolozsvári RMDSZ Winkler Gyulával, hogy hivatalosan is elindítsák a kampányt

Többek között az „erős és kreatív” civil szférával való közreműködést és a részvételi döntéshozatalt erősítő rendszer kiépítését ígéri az RMDSZ kolozsvári városprogramja, amelyet épp az egyik legvitatottabb beruházás helyszínén, a Szamos Donát (Grigorescu) negyedi partján mutatott be Oláh Emese alpolgármester és polgármesterjelölt, a tanácsosjelöltek és Winkler Gyula európai parlamenti képviselőjelölt társaságában.

A törvény által előírt közviták Oláh Emese szerint nem működnek megfelelően Kolozsváron. „A tapasztalatom az volt, hogy elég komoly közvita alakult ki akkor is, amikor az Egyetem utcai felújítási terveket és a Szamos-part felújítási tervét bemutatták, de amikor elkezdték a munkálatokat, akkor egy teljesen más réteg jelezte az észrevételeit. Számomra egyértelmű volt, hogy ezek a személyek nem látták a terveket, nem tudtak a részleteiről” – mondta. A polgármesterjelölt a Transtelexnek kifejtette, szerinte megoldás lenne a párhuzamos közviták szervezése, külön a szakemberek számára és külön lakossági fórumok keretében, az, hogy a közviták meghirdetése után egy hónapos határidőt adjanak arra, hogy mindenki elmondja a véleményét írásban, de digitális eszközöket is be lehetne vetni, például a látványterveket dinamikusan, 3D-ben be lehetne mutatni a polgármesteri hivatal honlapján.

Emellett Oláh Emese fontosnak tartaná az utóbbi időben egyre kevesebb érdeklődést kiváltó részvételi költségvetés újraindítását és újragondolását is, például úgy, hogy lakónegyedek szintjére szűkítsék le a felhívást, így tegyék lokálisabbá a participatív költségvetési terveket.

Éjjeli fesztiváloktól mentes városközpont, zöldövezetek, szociális háló

Kolozsvár a lakosság egy része számára évről évre élhetetlenné válik egy időszakra a Sétatéren megszervezett Untold fesztivál miatt, ezzel kapcsolatban az RMDSZ javaslata az, hogy alakítsanak ki egy fesztiválhelyszínt a város mellett. „Az én meglátásom az, hogy minden olyan rendezvénynek, ami éjfélnél tovább tart, a Gorbó-völgyében vagy a Lomb környékén, valahol a város peremén kellene egy infrastrukturálisan jól kiépített helyszínt létesíteni” – mondta ezzel kapcsolatban Oláh Emese.

A városfeljesztés területén az RMDSZ szerint létfontosságú a körgyűrű megépítése, a gyorsvasút és a közszállítás fejlesztése. A körgyűrű évek óta húzódó megépítése egyébként ismét megtorpant, úgy tűnik, egy számtani hiba miatt. „Megsemmisítettük az eljárást, mivel egyetlenegy ajánlat érkezett, ami műszaki szempontból teljesen helytálló volt, de pénzügyi szempontból nem, mert 300 millió lejjel meghaladta a megengedett keretet. A jelentkező szerint egy aritmetikai hiba csúszott az ajánlatba, és megfellebbezte a döntést” – mondta el Oláh Emese. Mint hozzátette, egy bukaresti bizottság dönt a fellebbezésről, ha helyt adnak neki, akkor meg lehet kötni a szerződést és indulhat a kivitelezés, ha nem, akkor új közbeszerzési eljárást kell kiírni.

Az elmúlt négy év alatt látványos terveket mutatott be a kolozsvári önkormányzat a Fellegvár és a Keleti Park felújításáról is, a megvalósításuk azonban főleg azért húzódik, mert nem csak közterületekről van szó, ezért kisajátítási eljárás zajlik. „A Fellegvár esetében az a koncepció, hogy egy teljesen átjárható terület legyen, azaz az épületekben megmaradnak a lakók, de nem használhatják a továbbiakban a kertjüket úgy, ahogy szeretnék, így ez jogilag is kihívást jelent, ezért húzódik. A Keleti Park esetében pedig rengeteg per indult a városrendezési terv ellen, főleg azért, mert zöldövezetnek lett minősítve, és a telektulajdonosok nem értettek egyet ezzel, mert így kisebb értéket kapnának a kisajátításnál” – mutatott rá Oláh Emese.

Az RMDSZ itt elérhető kolozsvári városprogramja szerint egyébként „minden kolozsvári lakosnak alapjoga a biztonság, a lakhatás, a tiszta környezet, az anyanyelvi oktatás, az egészségügyi szolgáltatások biztosítása, a kulturális hagyományőrzés, a tartalmas kikapcsolódás lehetősége”. Ennek elérése érdekében többek között fontosnak tartják az anyanyelvhasználat bővítését az ügyintézésben, a magyar óvodai és bölcsődei helyek bővítését, a szociális vállalkozások támogatását, a zöldövezetek számának növelését, a várost övező erdők megmentését és bővítését, a szociális lakások építését vagy vásárlását, új bentlakások építését, szolgálati lakások biztosítását kezdő orvosoknak, tanároknak, művészeknek.

Winkler: Az EU a döntései miatt vesztette el a romániai magyarok bizalmát

A helyhatósági választásokat az európai parlamenti választásokkal egy napon tartják, június 9-én, ezért is tartották az RMDSZ kampányindítóját éppen egy európai uniós alapokból támogatott beruházás helyszínén. Winkler Gyula európai parlamenti képviselő, miután elmondta, hogy Kolozsvár nagyvárosként az EU regionális fejlesztési politikájának köszönhetően fontos Brüsszelből nézve is, elismételte folyamatosan hangoztatott üzenetét, miszerint jogos az EU-t érő kritika, és az uniónak változnia kell.

A Bálványos Intézet nemrég bemutatott felmérése szerint látványosan megcsappant az erdélyi magyarok EU-val szembeni bizalma: míg 2019-ben az emberek 56 százaléka nyilatkozott róla pozitívan, most 26 százalékuk nyilatkozta azt, hogy valamennyire megbízik azért benne. Winkler Gyula szerint ez az EU hibája: „2015-től kezdődően történtek olyan dolgok, amelyek lassan aláásták a romániai magyarság bizalmát az Európai Unióban, gondolok itt azokra a döntésekre, amelyek nyilvánvalóan kettős mérce jellegűek, a schengeni történet, az őshonos kisebbségek védelmének története, vagy 2019-2020 után a gyors átállás története” – sorolta az EP-képviselő azokat a sérelmeket, amelyek szerinte az erdélyi magyarok Eu-szkepticizmusát erősítették.

A zöld átállásnak méltányosnak kell lennie, ismételte meg korábban a Transtelexnek is megfogalmazott álláspontját Winkler, aki szerint az EU döntéseiből hiányzik a technológiai semlegesség, az elektromos technológia támogatása mellett nem szól elég érv. „Ha ugyanannyi pénzt beruház az EU a hibrid technológiába, mint amennyit az elektrifikációba, akkor lehet, hogy a hibrid technológiával is jó eredményeket lehet elérni. Ha ugyanannyi pénzt beruházna a hidrogénbe, akkor lehet, hogy a teherszállítás területén a hidrogénautó sokkal hatékonyabb, mint az elektromos” – fejtette ki.

„Ha méltányos az Európai Unió, akkor látja azt, hogy ha Svédországban vagy Hollandiában valami nehéz, például az elektromos mobilitás biztosítása a feltöltőállomások, az elektromos hálózat szempontjából, akkor minden bizonnyal Romániában vagy Bulgáriában lehetetlen elérni azokat a célokat úgy, hogy közben nem születnek kollaterális áldozatok. Márpedig én nem tudom elfogadni azt, hogy valakinek úgyis rossz, tehát akkor végezzük el minél hamarabb” – mondta. Winkler Gyula szerint Romániában azzal lehetne eredményt elérni, ha olyan programokba fektetnének több pénzt, mint a zöld ház program, a roncsautóprogram, vagy az iskolarendszerben, a gyakorlati munkában működő mentalitás megváltoztatása.