Csergő Tibor: A gyergyószentmiklósi tanácsban az RMDSZ legnagyobb ellenzéke az RMDSZ volt

„A gyergyószentmiklósi tanácsban, a legnagyobb ellenzékem az RMDSZ-es tanácsos kollégák voltak, mert nem én voltam a gyergyószentmiklósi RMDSZ vezetésének bizalmi embere” – jelentette ki Csergő Tibor polgármester, akit előválasztási vereségéről kérdeztünk.

A gyergyói RMDSZ belső előválasztásán sokan meglepődtek, miután nem a lakosság 2020-ban megválasztott polgármesterének, Csergő Tibornak szavaztak bizalmat az RMDSZ szavazói, hogy a szövetség polgármesterjelöltje legyen, hanem Len Emilnek, a város alpolgármesterének. A történtek pedig jól mutatják, hogy egyes esetekben az RMDSZ legnagyobb vetélytársa valójában maga az RMDSZ.

„Furcsa eredmény született, nem egy természetes helyzetet tükröz a szavazatkülönbség. Az RMDSZ helyi vezetése már 2020-ban is Len Emilt indította volna polgármesternek, amit az akkori előválasztáson nem tudtak megvalósítani, azt keresztül vitték most” – mondta a polgármester, aki októberig tölti be még a tisztségét, miután 1300 szavazattal kevesebbet kapott, mint ellenlábasa.

Csergő ezután visszatér a civil életéhez, nem számít arra, hogy Len Emil megismétli a polgármester 2020-as gesztusát, és alpolgármesteri tisztséget ajánl fel neki. Ugyanakkor Csergő jelenleg sem az RMDSZ tanácsosjelöltjeként, sem független polgármesterjelöltként nem tervez elindulni a 2024-es választáson, mert nem azért lépett be a múzeum éléről a közéletbe, hogy „önös érdekeket kiszolgáljon, hanem hogy Gyergyószentmiklós végre elinduljon a fejlődés útján”.

„A négy év alatt olyan beruházásokat sikerült megvalósítani, ami húsz év alatt nem sikerült Gyergyószentmiklósnak. Gondolom, látszik a városon, hogy a sáros utcákat leaszfaltoztuk. Tömbházak, közintézmények lettek leszigetelve, hogy a lakók több pénzt tudjanak megspórolni. A múzeumot teljesen felújítottuk. A távhőszolgáltató kártérítési pereinek egy részét megoldottuk. Bővítettük az ivóvíz és szennyvízhálózatot, melyek több ezer lakást érintenek. Úgy látszik, ezek a megvalósítások nem voltak elegek az előválasztási győzelemhez. Ott ugyanis politikai protest szavazatok döntöttek” – mutatott rá a polgármester.

Szerinte Len Emil fölényes győzelme a mozgósításnak tudható be, miután a gyergyószentmiklósi RMDSZ nem a lakosok 2020-ban megválasztott polgármestere mellett kampányolt, hanem a „helyi vezetés bizalmi embere mellett”.

„Óriási ellenszélben kellett dolgoznom a városi tanácsban. Ahogy polgármester lettem, már másnap láttam, a legnagyobb ellenzékem valójában az RMDSZ-es tanácsos kollégák, mert nem én voltam a gyergyószentmiklósi RMDSZ vezetésének a bizalmi embere. Előfordult, hogy 4-5 nekifutás után sikerült költségvetést elfogadtatni, mert az RMDSZ-es tanácsosok akadályozták az elfogadását. Nem azért, mert nem értettek egyet vele. Amit nem fogadtak el hétfőn, azt ugyanolyan formában elfogadták pénteken. Nem is értettem, hogy mit csinálnak” – fejtegette Csergő Tibor.

A polgármester szerint a gyergyószentmiklósi RMDSZ-en belül van egy belső mag, akik foggal, körömmel ragaszkodtak a pozícióikhoz, mivel Csergő Tibor akadályozta volna ebben őket, „mindent elkövettek” annak érdekében, hogy leváltsák.

„Meg kell nézni a tanácsosjelöltek listáját. Az bizonyítja a legjobban, hogy miért alakult ki olyan nagy különbség az RMDSZ előválasztásának két polgármesterjelöltje között. Szinte ugyanolyan a lista, mint amilyen a mostani tanács összetétele. Nem sok új tanácsosjelölt került fel bejutó helyre. Azok maradtak, akiknek érdekük volt, hogy Len Emil legyen az RMDSZ polgármesterjelöltje. A bizalmi csoport összezárt, és kihozták ezt az eredményt” – mutatott rá a polgármester „belterjes akciónak” minősítve a leváltását, aminek szerinte nem lesz pozitív kisugárzása a helyhatósági választásokra nézve.

Érdeklődésünkre hozzátette, a gyergyói RMDSZ tanácsosi listájára jócskán ráfért volna a vérfrissítés, mert olyanok is vannak a tanácsban, akik 10-15 éve nem a város előrehaladásáért, hanem saját érdekeik mentén dolgoznak. Azokról a tanácsosokról van szó, akik az aszfaltozásra szánt pénzt fesztiválokra akarták költeni, illetve akik a polgármester szerint azért keltettek botrányt a Gyilkos-tónál, hogy a gyergyószentmiklósi városháza és testvérvárosának, Budapest 5. kerületének önkormányzata ne tudja rendezni az ottani helyzetet.

A polgármester azonban úgy látja, hogy a Gyilkos-tónál nem is a Monturist-ügy a valódi probléma, hanem az ivóvíz és szennyvíz megoldatlan kérdése, melyeket Gyergyószentmiklós önkormányzatának kellene megoldania.

A polgármester elleni kritikus hangok is főként azt emelték ki, hogy nem létezett kommunikáció a polgármester és a városi tanács tagjai között, sőt voltak olyanok is, akik arrogánsként jellemezték Csergőt. Az önkormányzati képviselők szerint sokszor nem voltak megfelelően tájékoztatva az adott kérdésekről, egyeztetés nélkül hozott döntéseket a polgármester. A befejezetlen projektek, amelyek a lakosság elégedetlenségét okozzák, ennek a kommunikációs zavarnak, az egymással versengő és egymást akadályozó érdekcsoportok korlátozó, fékező hatásának a következményei.