A Bloomberg szerint Klaus Iohannis bejelentkezett a NATO-főtitkári állásra

Románia értesítette a többi NATO-tagot, hogy elnökét kívánja jelölni a védelmi szövetség főtitkári tisztségére, írja a Bloomberg. Klaus Iohannis jelölése megnehezíti a többi szövetséges azon törekvését, hogy Mark Rutte lemondott holland miniszterelnök szerezze meg az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének vezetését.

Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és más nagy országok támogatásával Rutte hónapok óta favoritnak számított a 31 tagú szövetség vezetésére, miután Jens Stoltenberg főtitkár mandátuma októberben lejár – emlékeztet a Bloomberg a „Románia megnehezíti a Rutte NATO következő főnökké való kinevezésére irányuló erőfeszítéseket” című cikkében.

Rutte nyilvános támogatását néhány nehézsúlyú szövetséges részéről – Egyesült Államok, Franciaország, Nagy Britannia – egyes szövetségi tisztviselők úgy értékelték, hogy ezzel igyekeznek biztosítani Rutte jelöltségét, és esetleg kizárni más jelölteket. A NATO keleti szárnyának egyes tagjai azonban még nem adtak zöld utat a jelöltségének, mert nagyobb súlyú regionális képviseletet szeretnének a szervezeten belüli vezetői pozíciókban, mivel a szövetség legutóbbi főnökei az északi országokból vagy Hollandiából érkeztek – jegyzi meg a Bloomberg.

Iohannisnak régi ambíciója az államelnökséget követően kilépni a nemzetközi porondra

A román elnök a hónap elején az európai parlamenti választásokról szólva azt mondta, hogy „elfogadhatatlan lenne, ha egyetlen pozíciót sem töltene be olyan személy, aki az új tagállamokból, azaz keletről származik”. A román államfő azt is szóvá tette, hogy 2019-ben sem jártak el helyesen, mivel minden releváns pozíciót nyugat-európai államokból származó vezetőkkel töltöttek fel.

A Bloomberg viszont megjegyzi, hogy az európai és amerikai tisztviselők kételyeiket fejezték ki Iohannis esélyeivel kapcsolatban, egyesek szerint a jelölés valószínűleg csak meghosszabbítaná a folyamatot, mielőtt végül Rutte nyerné el a tisztséget.

Julianne Smith amerikai NATO-nagykövet a múlt héten azt mondta, hogy a szövetségeseknek arra kellene törekedniük, hogy „a kiválasztási folyamatot a naptári év első negyedévében fejezzék be”.

A NATO főtitkárának megválasztásához egyhangú szavazatra van szükség. A Bloombergnek névtelenül nyilatkozó amerikai források szerint Joe Biden mindkét jelöltet nagyra tartja, de az USA már eldöntötte, hogy Ruttet támogatja.

A portál arra is rámutat, hogy Románia az elmúlt években jelentősen növelte védelmi kiadásait, és a GDP akár 2,5 százalékát is védelmi kiadásokra fordítja, ami meghaladja a NATO által kitűzött célt, miszerint legalább 2 százalékot kell költeni, és hogy Iohannist Donald Trump korábbi elnök dicsérte a védelmi kiadásokért előző hivatali ideje alatt. Ugyanakkor hozzáteszi, Klaus Iohannis jelölése nehezen lenne fenntartható, mivel Románia jelenleg Mircea Geoană révén tölti be a NATO főtitkárhelyettesi posztját.

A bukaresti hatóságok egyelőre nem tettek semmiféle erre vonatkozó bejelentést, írja a román News.ro hírügynökség. Mark Rutte holland miniszterelnök pedig már megszerezte a NATO-tagországok kétharmadának támogatását ahhoz, hogy az észak-atlanti szövetség főtitkári pozícióját megpályázza. erről a Politico közölt részleteket.

„A szövetségesek közötti nagyon intenzív tárgyalási fordulók után mostanra eljutottunk arra a pontra, hogy több mint 20 NATO-ország kész támogatni Rutte miniszterelnököt mint a következő főtitkárt” – jelentette ki a Politiconak egy névtelenséget kérő belső forrás. Mark Rutte, aki november óta kampányol a posztért, az egyetlen név, amely eddig konkrétan szóba került.

A Reuters is úgy tudja, hogy bár Rutte az egyetlen hivatalos jelölt a posztra, Klaus Iohannis román elnök neve is felmerült a legutóbbi informális tárgyalások során. Kaja Kallas észt miniszterelnök és Krisjanis Karins lett külügyminiszter szintén kifejezte érdeklődését a NATO vezetői posztja iránt, de hivatalosan nem jelölték őket – írja a hírügynökség diplomáciai forrásokra hivatkozva.

A román kormánykoalíció épp a napokban döntött arról, hogy az eredetileg 2024 decemberére ütemezett elnökválasztást áthelyezik szeptemberre. Román politikai források szerint ennek épp az az oka, hogy a jelenlegi államfő, Klaus Iohannis egy uniós tisztséget vagy a NATO-főtitkárságot szeretné megszerezni. Az első államelnöki mandátuma idején kedvező bel- és külpolitikai elbírálásban részesülő Iohannisnak, akinek 2019-ben sikerült újráznia, második elnökségi ciklusa alatt sokat romlott a megítélése. A felmérések azt mutatják, hogy Romániában jelenleg a legnépszerűtlenebb politikusok közé tartozik, és sem belpolitikai, sem nemzetközi eredmények nem fűződnek nevéhez.

Guardian: Kit fog támogatni Magyarország és Törökország?

Az, hogy ki áll Iohannis mellett, egyelőre nem nyilvános, de máris elindultak a találgatások. A The Guardian egy terjedelmes cikkben, amelyben hosszasan tárgyalja Mark Rutte amerikai, brit és német támogatását, és annak mértékét, felhívja a figyelemet arra, hogy Magyarország és Törökország még nem nyilatkoztak.

Források szerint Iohannis Bulgária támogatására is számíthat, amely valószínűleg nem felejtette el, hogy Rutte megtorpedózta az országot a schengeni kérdésben. Ha Magyarország és Törökország is csatlakozik ehhez a kelet-európai csoportosuláshoz, akkor valóban feszültségek keletkezhetnek a NATO-n belül.

A guardian arra is kitér, hogy kormányának tavalyi összeomlása után Rutte lemondott a Szabadság és Demokrácia Néppárt (VVD) vezetői tisztségéről, és közölte, hogy távozik a politikából.

A hosszú nyúlt Rutte-korszak a rendszerellenes pártok növekvő népszerűsége közepette ért véget, ami abban csúcsosodott ki, hogy a szélsőjobboldali Szabadságpárt (PVV) első lett a novemberi választásokon.

Az elmúlt hónapokban Rutte a koalíciós tárgyalások elhúzódása közben ügyvezető miniszterelnökként tevékenykedett, és továbbra is rendkívül aktívan részt vett az európai politikában, ami a NATO főhadiszállásán nyilvánvalóvá tette, hogy versenyben van a főtitkári posztért.

Az elmúlt években többször megfogalmazódott, hogy diverzifikálni kellene a NATO vezetését, amelyet mindig is nyugat-európai férfi politikusok töltöttek be. Egyes tisztviselők azt remélték, hogy a szövetségnek végre lesz egy női vezetője, vagy valaki a keleti szárnyról.

Stoltenberg, aki 2014 óta tölti be a főtitkári tisztséget, norvég, míg közvetlen elődje, Anders Fogh Rasmussen dán. A hollandok már háromszor – 1961-64-ben, 1971-84-ben és 2004-09-ben – töltötték be a posztot.

Tekintettel az orosz-ukrán háborúra és a feladat rendkívül érzékeny jellegére, amely számos ország nevében való felszólalást és konszenzus kialakítását igényli, egyes kormányok jelezték, hogy a balti jelöltek nem volnának túl alkalmasak ezúttal a megkívánt diplomáciai szerephez.

„Nem a földrajz számít a leginkább” – nyilatkozta a Guardiannak egy magas rangú európai diplomata. „Olyan jelöltre van szükségünk, aki képes egyesíteni a NATO-tagokat, aki a legnagyobb figyelmet fordítaná az erős védelmi és az elrettentő politikára, aki képes és hajlandó dolgozni az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás fenntartásán és fokozásán”.