Mi a célja az erdélyi magyar közoktatásnak? A PISA-felmérés eredményeiről beszélgettek Kolozsváron

Kallós Zoltán oktatási államtitkár, Molnár Zsolt ombudsmanhelyettes, Kiss Tamás szociológus és Toró Tibor politológus értékelte a 2022-es PISA-felmérés romániai magyar oktatásra vonatkozó eredményeit. A szakértőkkel Novák Csaba Zoltán, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet elnöke beszélgetett. A felmérés eredményeit ebben a cikkben ismertettük részletesen, ezúttal a kerekasztal-beszélgetésen elhangzott véleményeket összesítjük. A résztvevők természetesen abból a pozitív megállapításból indították mondanivalójukat, hogy az eredmények azt mutatják, a magyar anyanyelvű diákok minden területen az országos átlag felett teljesítettek.

Kallós Zoltán államtitkár szerint azért volt fontos, hogy sikerült reprezentatív mérést eszközölni, mert eddig csak találgatások voltak, hogy hol helyezkedik el a magyar oktatás a romániai oktatási rendszeren belül. „Volt bennünk is egy egészséges félelem, ezért vegyes érzelmekkel vágtunk bele a projektbe, de szerettük volna tudni, hogy jó irányba haladunk-e” – mondta. Első következtetésként azt emelte ki, hogy hurráoptimizmusra nincs ok, viszont szerinte „az, hogy a magyar diákok nem teljesítenek rosszabbul a románoknál, jó dolog. Az az elképzelés, hogy a magyar gyereket román iskolába kell íratni azért, hogy jobb eredményt érjen el, kiderült, hogy téves.”

Molnár Zsolt ombudsmanhelyettes a reprezentatív alminta bevezetésével kapcsolatban elmondta, hogy örül a kezdeményezésnek, mert a levont következtetések befolyásolhatják az elkövetkező közpolitikákat az oktatásra vonatkozóan, tehát ennek a kutatásnak az eredményei az új közoktatási törvényben fognak látszani.

Toró szerint amiatt fontosak a mérések, mert a PISA-teszt egy globálisan elfogadott mérőeszköz. „Lehetnek hátrányai, de legitimnek számít. Ezúttal tisztázódott az, hogy az erdélyi magyarok gyengébb teljesítménye a képességvizsgákon vagy érettségin kizárólag a román nyelvi eredmények miatt van, nem azért, mert gyengébben vannak felkészülve a középiskolai diákok. Miközben ezt még az RMDSZ oktatáspolitikusai is elhitték eddig, most kiderült, ez nem így van.”

Ezzel már rá is tértek a beszélgetők annak a megvitatására, hogy mi az oka, hogy a PISA-teszteken jól teljesítettek a diákok és a vizsgákon mégis gyengébbek az átlagok a román diákok eredményeinél. Kallós szerint hosszú távú stratégiákban kell gondolkodni, mert megfigyelése szerint „a nyolcadikos vizsga után három napig, az érettségi után három napig van világvége-hangulat, aztán mindenki elfelejti”.

Mindenkinek saját közösségében, iskolájában kell felmérnie a helyzetet és megoldást találnia a problémákra, fejtette ki az államtitkár. Ugyanakkor jelezte, nem hinné, hogy a magyaroknak rossz eredményei vannak a ciklus végén. „A magyarok évek óta jobban teljesítenek anyanyelvből, mint a román diákok a román érettségin. Ráadásul egy második nyelv is bekerült, ami anyanyelvi szinten kötelező, és a magyar diákok 8-10 százalékkal lemaradnak a román vizsgákon. Nem mondanám, hogy ez alapján gyengébbek vagyunk” – jelentette ki.

Ami a nyolcadikosok speciális tantervét illeti, az eredmények azt mutatták, hogy az alkalmassági vizsgán nem történt akkora javulás, mint amire számítottak. „A másik ezzel kapcsolatos probléma, hogy sok esetben nem alkalmazták a tantervet”, ezért a tanárok számára továbbképzéseket szerveztek, hogy segítsék őket a román nyelv tanításában a kisebbségi tanulóknak – tette hozzá Kallós.

Kiss Tamás szociológus szerint „az, hogy a magyarok rosszul teljesítenek, méltányossági kérdés is. Nem csak a magyar vizsga hasonlítható össze a románnal, mert a magyarok a kötelező és a választható tantárgyakból is jobban teljesítenek” – érvelt.

Toró Tibor kiemelte, hogy eddig csak az érettségi vizsga és a képességfelmérő volt az egyetlen mérce a magyar diákok tudásfelmérésre. Azonban ez aszimmetrikus helyzet volt, ugyanis a magyar diákok olyan vizsgarendszerben vizsgáztak, amelyet a diákok többségére terveztek, így nem meglepő, hogy nem sikerült olyan jól teljesíteniük. Rámutatott, hogy a kisebbségvédelmi intézményeknek az volna a feladatuk, hogy az oktatásban mutassanak rá azokra a hátrányokra, amelyek strukturális diszkriminációként hatnak a kisebbségi nyelven tanuló diákokra. Rámutatott, hogy gyakorlatban az érettségi vizsga nem változott, de a javítás módszertana igen, és ez hátrányos helyzetbe hozhatja a magyar diákokat. Utalt a képességvizsgára is, amely esetében idéntől digitális javítás lesz.

Kallós tisztázta, hogy a nyolcadikos magyar diákok dolgozatait a magyar osztályokban tanító tanárok javítják majd, a javítótanárok számára külön adatbázist hoznak létre, és a platformon jelzik, hogy a dolgozatot magyar diák írta. Az idén érettségiző tanulók dolgozatait is digitálisan javítják majd, de esetükben nem jelölik meg, hogy magyar osztályban tanultak. Elmondta, hogy azért nem, mert ennek egyelőre nincs jogalapja, hiszen a magyar diákok tanterve ugyanaz. A 2025-ben érettségizők lesznek az első generáció, aki végig a speciális tanterv szerint tanulta a román nyelvet, így ők már másfajta érettségit tesznek belőle, és akkor már náluk is jelölik a dolgozatokon, hogy magyar diákról van szó.

A következő körben Toró Tibor arról beszélt, hogy a rendszer nagy hiányossága, hogy nem teremt lehetőséget a hátrányos helyzetű gyerekek felnevelésére. Igazságosabb rendszerekben az állam tesz azért, hogy a hátrányos helyzetű kiskorúak is megfelelő oktatásban részesüljenek, de Romániában ez nem így van, hangsúlyozta. Az oktatási rendszerek fontos jellemvonása, hogy mennyire méltányosak, a hátrányos helyzetben lévőket mennyire vonják be az oktatási folyamatba, és mennyire tudják a hátrányaikat kompenzálni. Minél inkább az iskolán kívüli, a veleszületett tényezők és a családi háttér határozza meg a teljesítményt, annál igazságtalanabb egy oktatási rendszer, mutatott rá Kiss Tamás is, és utalt a bemutatott eredményekre, amelyekből egyértelműen kiderül, hogy a romániai oktatási rendszer a legméltánytalanabbak közé tartozik Európában.

Mindez annak tükrében fontos, hogy Románia oktatási rendszere államilag finanszírozott, tehát ki kellene küszöbölje az egyenlőtlenségeket, de a gyakorlatban óriásiak az eltérések a városi és falusi iskolák között. A szélsőségekhez képest, amelyeket a román iskolák esetében lehet tapasztalni, a romániai magyar oktatás kiegyensúlyozottabb, állapították meg a beszélgetés résztvevői. Ennek egyik oka, hangzott el Toró Tibor részéről, hogy a falusi óvodai hálózat jobban működik a magyar közösségekben, mint a románokban.

Ami a kritikus észrevételeket illeti, maga Kallós is utalt rá már a beszélgetés kezdetén, hogy bőven van javítanivaló a rendszeren, és a hátrány az, hogy egy-egy pozitív módosítás eredményei sokszor csak hosszú évek után tapasztalhatóak. Molnár Zsolt ombudsman-helyettes azt emelte ki, hogy a román közoktatást rendeletekkel irányítják, nincs stratégiai gondolkodás, ez pedig a kisebbségi oktatásra is rányomja a bélyegét. Kiss Tamás arról is beszélt, hogy a romániai oktatási rendszernek a célja nincs tisztázva. Egy magyarosodó környezetben tanulnak a gyermekek, majd amikor kilépnek ebből, akkor egy nagyon is kétnyelvű közegnek kell megfelelniük. Ennek az ellentétnek a feloldására pedig nem született eddig koherens válasz.