Elfogadta a képviselőház az új nyugdíjtörvényt. Ciolacu: Jó munka volt! Ellenzék: Ez egy katasztrófa!

A nyugdíjtörvény tervezetéről hétfőn szavaztak a képviselőházban, miután a képviselőház munkaügyi bizottsága több módosítással elfogadta azt. A bizottság képviselői pontosították a törvény egyik rendelkezését, miszerint azok a nyugdíjak, amelyek az új képlet szerinti újraszámítás után csökkentek volna, a jelenlegi szinten maradnak. Elfogadtak egy másik módosítást is a bányászok nyugdíjkorhatárával kapcsolatban. Ők továbbra is 45 évesen mehetnek majd nyugdíjba.

A Digi 24 hírportál összefoglalója szerint nyugdíjtörvényt 199 „igen”, 39 „nem” szavazattal és 17 tartózkodással fogadta el a képviselőház. A szenátus a múlt héten fogadta el a kormányhoz tartozó tervezetet, amely előírja, hogy több mint 4,7 millió kedvezményezett nyugdíját új képlet alapján számolják újra. Miután döntéshozó fórumként a képviselőház is elfogadta a jogszabályt, a kormány feladata megtalálni az új törvény előírásainak életbeléptetéséhez szükséges költségvetési erőforrásokat, amelyekről egyelőre nem sokat tudni.

Az elfogadott nyugdíjtörvény szerint 2024. január elsejétől 13,8 százalékkal 1785 lejről 2032 lejre nő a nyugdíjpont értéke, 2024. szeptember elsejétől pedig ismét nőni fognak a nyugdíjak az új képlet szerinti újraszámolás következtében.

A nyugdíjjogosultságot legalább 15 év járulékfizetés után lehet megszerezni, ebbe az időszakba nem számítják bele a nem járulékfizetéses időszakokat (egyetemi tanulmányok, katonai szolgálat, betegszabadság, munkanélküliség, börtönbüntetés ideje). Ugyanakkor a nők nyugdíjkorhatára 2035-ig fokozatosan eléri a férfiakét, és 65 év lesz.

Marcel Ciolacu: Ez egy jó törvény!

„Köszönöm kollégáimnak a PSD, a PNL és az RMDSZ részéről. Ez egy nagyon jó törvény. Gratulálok a miniszternek!” – mondta Marcel Ciolacu a szavazás után. Az újságírók kérdésére, hogy megvan-e mind a 25 milliárd lej, ami a nyugdíjak emeléséhez szükséges, a miniszterelnök igennel válaszolt: „Megvan!”.

„A nyugdíjasok 80%-ának 8000 lejnél kisebb nyugdíja van, 60%-ának 3000 lejnél is kevesebb. Ezt a forrást a román államnak kell biztosítania. Ez a mérföldkövet felvállaltuk, teljesítenünk kell” – magyarázta Ciolacu, aki nem rejtette véka alá, hogy a gyorsított eljárás azért volt szükséges, hogy az európai bizottság által megszabott határidőket tudják betartani.

Nicolae Ciucă: A liberálisok is támogatják a nyugdíjemelést

„A Nemzeti Liberális Párt betartotta ígéretét, hogy a román polgárok nyugdíjának emelését a támogatja a parlamenti szavazás során. Üdvözlöm a pozitív szavazatot. Liberálisokként azt akarjuk, hogy Románia idős polgárai olyan életszínvonalra jussanak, amilyet egy életen át tartó munka után megérdemelnek. Mindig is fenntartottuk, hogy minden emelést a konszolidált állami költségvetéssel tökéletes összhangban kell végrehajtani, ez a mostani a nyugdíjemelés fenntarthatóságának is kulcsa. Az elmúlt négy évben a PNL háromszor emelte a nyugdíjpontot – 1265 lejről 1785 lejre, amely szintről a ma megszavazott törvény értelmében ismét emelkedik a nyugdíj” – írta a Facebookon Nicolae Ciucă a törvény megszavazása után.

Csép Éva Andrea: Még sok javítani való volna a törvényen

Az RMDSZ-es képviselő, a párt családügyi politikusa elmondta, hogy a törvény messze nem tökéletes, és a sürgősségi parlamenti eljárásban tárgyalt verzió nem tér ki bizonyos kategóriák esetére. Csép a nyugdíjtörvény vitája során kijelentette, a tervezetet módosítani kell, hogy „egy olyan törvény szülessen, amely a jövőben sokkal jobban működik, és a nyugdíjasok problémáin is segít”, megjegyezve, hogy az RMDSZ erre vonatkozó módosító javaslatait nem fogadták el. A politikai alakulat javaslatai között szerepelt a nyugdíjak újraszámításig egy havi 250 lejes plusz juttatás a kisnyugdíjasoknak, valamint a 13. nyugdíj bevezetése azok számára, akiknek az országos átlagnyugdíj alatt van a havi bevételük. .

Hozzátette, hogy bár üdvözlendő a törvény által bevezetett új számítási képlet, illetve az a többletpont, amelyet a munkahelyi stabilizációért és stabilitásért kapnak majd az emberek, a tervezet még módosításra szorul. „Módosító indítványainkkal differenciált számítási módszert javasoltunk a Romániában gyermeket szült nők számára, ezekre az időszakokra 0,25 ponttal asszimilált, a gyermekgondozással otthon töltött évek, hónapok után. Ez a romániai nők megcsúfolása, akik gyermeket szülnek, akik vállalják a családnevelés felelősségét 0,25 pont fizetéssel. (...) Másrészt gondoskodnunk kell a nagyon alacsony nyugdíjakkal rendelkező idősekről is. Összességében Romániában mintegy 1 500 000 embernek van 1500 lej alatti nyugdíja. Gondolják végig, hogy egy élet munkája után mit kezdhetnének egy hónap alatt 1500 lejből. Úgy gondolom, hogy át kellene gondolni mindezt, és olyan törvényt alkotni, amely a jövőben sokkal jobban működik, és a nyugdíjasok problémáin is segít” – jelentette ki az RMDSZ-es képviselő.

Cristian Seidler, az USR európai parlamenti képviselője: Ez a törvény költségvetési káoszt okoz

„Ez az új törvény egy hazugság az elejétől a végéig, önök ezt szokták csinálni, hazudnak a nyugdíjasoknak, akiket most a választások előtt megpróbálnak manipulálni” – mondta Seidler az Agerpres szerint, megjegyezve, hogy sok elégedetlen nyugdíjastól kapott üzenetet.

Rámutatott, hogy hazugság, hogy van pénz a törvény végrehajtására. „2023. március 31-én nem volt pénzük, amikor az új nyugdíjtörvénynek hatályba kellett volna lépnie, ezért 2024. szeptember 1-jére halasztották a hatályba lépést, hacsak ez sem hazugság. Hazugság, hogy van pénzük erre az új nyugdíjtörvényre, mert a Pénzügyminisztérium azt mondja, idézem: a költségvetési vonzata a jogszabálynak fenntarthatatlan, további bevételnövelő intézkedésekre van szükség, azaz a vállalkozások és a lakosság fokozott megadóztatására. Hazugság az is, hogy ez az új törvény megszüntetné az egyenlőtlenségeket, az Országos Szakszervezeti Tömörülés is azt mondja, idézem: ez a törvény egyenlőtlenségeket teremt a járulékfizetés tekintetében. És valójában a legnagyobb egyenlőtlenség az, hogy még mindig vannak különnyugdíjak, amit önök még legalább 40 évre bebiztosítottak. Az USR magasabb nyugdíjakat és igazságos nyugdíjrendszert akar, mi nemet mondunk erre a legalizált hazugságra és a költségvetési káoszra, amit önök tudatosan teremtenek” – mondta Seidler.

Munkaügyi miniszter: Ezzel a törvénnyel a dolgozó emberek előtt tisztelgünk

Bucura-Oprescu miniszter szerint „az új nyugdíjtörvény egyfajta tiszteletadás a dolgozó román állampolgárok irányába. A törvénynek két fontos eleme van: a járulékfizetés és a munka. Ez az a két pillér, amelyre a reform épül, hogy egyenlő munkáért egyenlő nyugdíjjövedelemhez jussunk. Fontosnak tartom, hogy ma mindannyian megmutassuk ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban, hogy egy csapat vagyunk, egy olyan csapat, amely a románok érdekeit képviseli, és megérti, hogy mennyire fontos egyrészt, hogy ma elfogadjuk ezt a jogszabályt a sürgősségi eljárás keretében, és készen álljunk a reformmal, hogy az Európai Bizottság eltörölje a 9,4%-ot, amely 2070-ig befagyasztotta volna a románok nyugdíját. Számítunk a törvénytervezet támogatására, és közösen azt szeretnénk, hogy a románok az elkövetkező években élvezhessék az új törvénytervezet által hozott rendelkezéseket” – mondta Simona Bucura-Oprescu munkaügyi miniszter.

Volt államtitkár: Egy teljes összeomlás lehet a vége, nehéz megmondani merre tart az ország

Amint a tervezetnek a szenátus általi megszavazásakor írtuk, egyelőre teljesen homályos, hogy honnan fogja elővarázsolni a nyugdíjemelésekhez szükséges pénzösszeget a kormány. A munkaügyi minisztérium számításai szerint a 2024-2025 közötti időszakra vonatkozó teljes terhelés 55 milliárd lej lesz, ami a román bruttó hazai termék (GDP) mintegy 3%-át teszi ki. A pénzügyminisztérium becslése szerint a nyugdíjemelések költségvetési vonzata körülbelül 33 milliárd lej.

Gabriel Biriș, a pénzügyminisztérium volt államtitkára a Szabad Európa portálnak azt nyilatkozta, az új törvény jövőre mintegy 25 milliárdra (a GDP 1%-ára) növeli a költségvetési hiányt, 2025-ben az állami költségvetés többletkiadása pedig 55 milliárd körüli lesz.

A volt pénzügyminisztériumi államtitkár rámutatott, hogy 2024-ben ehhez a 25 milliárd lejhez további 26 milliárd lej jön majd hozzá, amit a közalkalmazottak minimálbérének emelése miatt fognak elkölteni.

Mindezen többletkiadások hatására nőni fog Románia költségvetési hiánya, holott a kormány azt vállalta, hogy csökkenteni fogja azt. Románia költségvetési hiánya októberben elérte a GDP 3,35%-át, és 2024-ben várhatóan meghaladja a 7%-ot.

„A hiányt csökkenteni kell, nem pedig növelni, mivel látjuk, hogy a GDP nem nagyon növekszik” – magyarázta Gabriel Biriș a portálnak.

Románia gazdasági növekedése 2023-ban az infláció, a szűkös hitelfeltételek és az alacsonyabb külső kereslet miatt 2,2%-ra lassult az Európai Bizottság által közzétett őszi becslése szerint.

Az Országos Nyugdíjpénztár adatai szerint októberben 2008 lej volt a romániai átlagnyugdíj, a nyugdíjasok száma pedig 4,6 millió. Októberben a pénztár 9,245 milliárd lej értékben folyósított nyugdíjakat, ami egy teljes évre vetítve közel 111 milliárd lejt tesz ki. Ennek az összegnek a 40 százaléka 44 milliárd lej, ennyivel emelkedne 2024-ben a teljes összeg.

A szakszervezetek sincsenek elragadtatva a törvénytől

Egy november 15-i konferencián az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) figyelmeztetett: „A kormány tisztában van azzal, hogy a már így is kiegyensúlyozatlan rendszerben nem lehet növelni a kiáramlást a beáramlás növelése nélkül”. „Csak áltat mindannyiunkat valamivel, ami a jövőben fog bekövetkezni, amit folyamatosan elhalasztanak” – tette hozzá a konföderáció.

A BNS közölte, hogy megküldi Nicolas Schmit, a munkaügyi és szociális jogokért felelős európai biztosnak a rendelet technikai elemzését, kiemelve a nyugdíjrendszer fenntarthatóságára veszélyes összes rendelkezést és a dolgozó embereket fenyegető veszélyeket.

A szakszervezeti tömb technikai elemzésének főbb következtetései:

Romániának jelenleg nincs meg a költségvetési mozgástere az állami nyugdíjrendszer jelentős reformjához, pontosabban nem engedheti meg magának a nyugdíjak megduplázását a következő érdemi döntések nélkül:

• A nyugdíjkorhatár emelése a következő időszakban
• A társadalombiztosítási járulékok szintjének emelése a rendszer pénzügyi támogatása érdekében
• A következő generációk nyugdíjba vonulási feltételeinek szigorítása (a korhatár kivételével).

A nyugdíjtörvény, a PNRR mérföldköve, tele van sebezhető pontokkal, és arra épül, hogy választási és jövőbeli manőverezésre alkalmas legyen; a Bizottság nem fogadhatja el ebben a formában, figyelmeztetnek a szakszervezetek.

„Egyáltalán nem maradt kiszámíthatóság az állami nyugdíjrendszerben. Éppen ellenkezőleg, mindezek az eszközök választási eszközökké válnak azok kezében, akik az elkövetkező években vezetni fognak minket, és a pillanatnyi érdekektől függően tudják majd, hogyan zsonglőrködjenek vele. Úgy tűnik, hogy ez nem az a megoldás, amire mi, de még az Európai Bizottság sem számított. Nem hiszem, hogy erre számítottak” – mondta Dumitru Costin, az Országos Szakszervezeti Tömb vezetője.

Mire kötelezte magát Románia a helyreállítási tervben?

A PNRR mellékletében, amelyet a terv Európai Bizottság általi jóváhagyását követően tettek közzé, a kormány a nyugdíjreform iránti elkötelezettségét egy 2070-ig tartó hosszú távú rendszer kidolgozásában foglalta össze, írja a Curs de guvernare portál.

A dokumentum szerint a GDP 9,4%-ában meghatározott célt egy új nyugdíjszámítási képlettel és az állami társadalombiztosítási költségvetés bevételeinek és kiadásainak nyomon követésére szolgáló mechanizmussal kívánják elérni.

Ez a nyomon követési mechanizmus – tette hozzá a PNRR dokumentumrészlete – a felső határ túllépése esetén „fékezési mechanizmust” (korlátozást) indít majd el a nyugdíjak további emelésére vonatkozóan.

A helyreállítási tervben a nyugdíjak vitatott felső határát a GDP 9,4%-ában határozták meg. Ezt az arányt a PSD (mielőtt a szociáldemokraták a PNL-vel együtt kormányra kerültek volna) túl alacsonynak ítélte meg, és a GDP 11%-ában meghatározott küszöbértéket követelt.

Az elfogadott törvény szerint a nyugdíjkorhatár és a járulékfizetési időszak 3 évente emelkedik, a várható élettartam növekedésének függvényében.

A várható élettartam pozitív tendenciája esetén a kormány intézkedéseket hoz a minimális járulékfizetési időszak, a teljes járulékfizetési időszak és az általános nyugdíjkorhatár módosítására a várható élettartam növekedésének felével.
Ha a minimális biztosítási időszak, a teljes biztosítási időszak és az általános nyugdíjkorhatár növekedése kevesebb, mint egy hónap, a kormány nem változtatja meg a minimális biztosítási időszakot.

Az Ageing Working Group (AWG) előrejelzéseinek közzétételét követően az Adótanács 3 évente jelentést készít, amelyben ellenőrzi, hogy a minimális biztosítási időszak, a teljes biztosítási időszak és az általános nyugdíjkorhatár változott-e. A jelentést az Adótanács honlapján teszik közzé.

Ha a minimális biztosítási időszaknak a várható élettartammal összhangban történő növekedésétől való eltérést állapítanak meg, a kormány köteles a minimális biztosítási időszakot, a teljes biztosítási időszakot és az általános nyugdíjkorhatárt emelni.

A törvény néhány fontos rendelkezése

• A nők 2035-től 65 évesen mennek nyugdíjba, de a nyugdíjkorhatár 2030-tól 35 év járulékfizetési idővel 63 év marad.
• A minimális járulékfizetési időszak mind a férfiak, mind a nők esetében 15 év.
• A 15 éves minimum kiszámításakor nem veszik figyelembe az asszimilált időszakokat (egyetemi évek, katonai szolgálat), valamint a nem járulékköteles időszakokat (mint például a 2001. április 1-je előtti munkanélküliség stb). Kivételt képez a gyereknevelési időszak, amelyet figyelembe vesznek az öregségi nyugdíjra való jogosultsághoz szükséges szolgálati idő kiszámításakor.
• A korkedvezményes nyugdíjhoz való hozzáférés feltétele a legalább 35 év járulékfizetési kötelezettségen alapuló szolgálati idő. A maximális csökkentés, amit el lehet érni, öt év a normál nyugdíjkorhatárhoz képest. A nyugdíjpontlevonás ebben az esetben a jelenlegi 0,5%-kal szemben 0,4%-ra csökken a korai nyugdíjba vonulás minden egyes hónapjára, ha a teljes standard időszakon túl egy évnél kevesebb járulékfizetési időszakot érint.
• A törvénybe bevezették a régiség megvásárlásának lehetőségét is, a járulékmentes időszak bármely hat évére vonatkozóan, ami önkéntes biztosítási szerződés alapján történik majd. A szolgálati idő csak az öregségi nyugdíjjogosultság esetében lesz felhasználható.
• A rokkantsági fokozatokat a személy funkcionális károsodása szerint (súlyos, súlyos vagy közepes) újra osztályozzák. A munkaképesség-csökkenés jellegétől és a munkaviszony típusától függően bizonyos szakmai tevékenységek esetében a munkaképesség megőrzöttnek tekinthető.