Jó, hogy a védelmi minisztérium kutathatóvá tesz 312 irattartót, de ez még nem az igazi áttörés

312 levéltári egységből álló anyag kerül át a védelmi minisztériumtól a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanácshoz (CNSAS), miután egy múlt heti kormányhatározat értelmében feloldják a titkosítását, tudtuk meg Csendes Lászlótól, a CNSAS vezetőtanácsának tagjától. A tárgyalások hosszú ideje folynak azokkal az intézményekkel, amelyek az egykori titkosszolgálat működésével kapcsolatos dokumentumokat őriznek, és az újabb iratátadás még mindig nem jelenti a folyamat végét.

„Már néhány hónapja volt egy tájékoztatás arról, hogy ezeknek az anyagoknak feloldják a titkosítását. De még nem láttuk őket, nagy érdeklődéssel várjuk” – mondta Csendes László, hozzátéve, hogy jó dolognak tartja az iratok átadását, de reméli, hogy továbbiakat is megkaphatnak majd, mert a védelmi minisztériumnál, a belügyminisztériumnál és az igazságügyi minisztériumnál is vannak még releváns dokumentumok.

Mint mondta, a levéltári anyag tartalmáról majd akkor tud érdemben beszélni, ha látta. Arról egyelőre nincsenek információk, hogy a dokumentumok konkrétan mikor kerülnek át a CNSAS levéltárába, először a kormányhatározatnak meg kell jelennie a Hivatalos Közlönyben.

A kormány honlapján közzétett határozat melléklete szerint az átadandó iratok között szerepelnek olyan dokumentumok, amelyeket Nicolae Ceaușescu kabinetje adott ki 1989 végén, vagy olyanok, amelyeket a belügyminiszterként, valamint titkosszolgálati vezetőként is dolgozó Tudor Postelnicu és Iulian Vlad irodái adtak ki. „Ezeket mi nagy érdeklődéssel várjuk, de nem számítunk arra, hogy minden irat hozzánk kerül, amit Ceaușescu kézhez kapott annak idején, ezt nem így kell elképzelni. Kapunk egy válogatást, ami kutathatóvá válik ezáltal” – magyarázta Csendes László.

A CNSAS vezetőtanácsi tagja szerint az lenne az igazi áttörés, ha mindazoknak az anyagoknak a titkosítását feloldanák, amelyeket korábban kértek. „Pontosan leírtuk a Legfelsőbb Védelmi Tanácsnak, hogy az eddigi munkánk során milyen fondokról szereztünk tudomást, és milyen iratokat szeretnénk még átvenni. Amikor Nicolae Ciucă volt a védelmi miniszter, voltunk nála mind a 11-en, a Kollégium tagjai. A legutóbbi ülésünkön az az álláspont erősödött meg, hogy ezt folytatni kell, az új miniszterrel is próbáljuk felvenni a kapcsolatot, és átadni neki ezeket az adatokat” – mondta Csendes László.

A védelmi minisztérium 2006-ban adta át a CNSAS-nak mindazokat a Securitatét érintő iratokat, amelyek nem voltak titkosítottak, azaz nyilvánossá tételük nem minősült állambiztonsági kockázatnak. Az intézmény 2021 áprilisában kiadott közleménye szerint a vezetőtanács tagjai tárgyalásokat folytattak a Román Hírszerző Szolgálattal (SRI), a Külföldi Hírszerző Szolgálattal (SIE), a belügyminisztériummal és a külügyminisztériummal, hogy jelezzék, milyen további iratokat szeretnének átvenni. A tárgyalások eredményeként a SRI-től 393 ezer levéltári egységet, a SIE-től 1022 levéltári egységet, a belügyminisztériumhoz tartozó útlevél-igazgatóságtól 699 levéltári egységet vettek át.

A Securitate működésével kapcsolatos dokumentumok kutathatóvá tételének elhúzódása visszatérő téma a romániai nyilvánosságban. Míg a CNSAS vezetősége megpróbál diplomáciai úton eredményeket elérni, kutatói közül voltak, akik korábban nyílt levelet is küldtek a védelmi minisztériumnak, amelyben a rendszerváltással kapcsolatos archívum átadásának szándékos elodázásával vádolták a tárcát.

„Elfogadom, hogy bizonyos iratok állambiztonsági okokból ottmaradnak, viszont azt ők is elismerik, hogy ezeknek az iratoknak van egy olyan része, ami nem csak, hogy átadható, hanem már rég át kellett volna adni. Nyilván csak azt tudják átadni, aminek a titkosítását már feloldották, de ez nem azt jelenti, hogy nem lenne még amit átadni” – fogalmazott Csendes László.

Az egyik fontos archívum, amelyet a CNSAS történészei még nem kutathattak, az a korábban az igazságügyi minisztérium belső titkosszolgálataként működő Független Védelmi és Korrupcióellenes Szolgálat (SIPA) levéltára. Bár 2020-ban Cătălin Predoiu akkori igazságügyi miniszter, jelenlegi belügyminiszter ígéretet tett arra, hogy kutathatóvá teszik a SIPA archívumát, amit a CNSAS még 2019-ben kért, végül ez nem történt meg. A SIPA-t 1991-ben alapították, eredetileg a börtönök felügyelete volt a feladata, de 1997-ben a hatáskörét kiterjesztették az igazságügyben dolgozókra is. 2004-ben, miután kiderült, hogy a SIPA vezetői korábban a Securitaténak dolgoztak, az intézményt átszervezték, majd 2006-ban Monica Macovei akkori igazságügyi miniszter felszámolta, mert felmerült, hogy a bírákról és ügyészekről megszerzett információkat a zsarolásukra használták fel. Egy 2009-es amerikai diplomáciai levelezés szerint az igazságügyi minisztérium a SIPA felszámolása után is hozzáfért a kényes információkat tartalmazó archívumhoz.

Nemrég, 2023 januárjában a SRI is feloldotta 13 olyan dosszié titkosítását, amely az 1989-es rendszerváltás eseményeinek kivizsgálására 1991-ben létrehozott szenátusi bizottság munkája nyomán keletkezett. Stefano Bottoni történész, a Firenzei Egyetem oktatója akkor a Transtelexnek azt mondta, a valóban értékes információkat nem ezek a dossziék tartalmazzák, hanem a Forradalom Dossziéja néven emlegetett, mintegy 3300 kötetes ügyészségi nyomozati anyag, amelynek a feldolgozását úgy kezdhette el három történész, hogy egy 1989-es sebesült sértett félként kiperelte ezeket az iratokat, majd a rendelkezésükre bocsátotta, hivatalosan azonban nem kutathatóak.