Az államnak 3 milliárd eurót kell kipréselnie valahonnan, hogy kifizethesse az igazságszolgáltatásban dolgozók béremelését visszamenőleg 2018-ig

A Curs de Guvernare portál a pénzügyminisztériumnak egy olyan belső dokumentumához jutott hozzá, amelyből kiderül, a költségvetési válság közepette a kormánynak nem kevesebb, mint 16 milliárd lejt (több mint 3 milliárd eurót) kell előteremtenie a költségvetésben előirányzott összegen felül, hogy kifizesse az igazságszolgáltatásban dolgozóknak a saját maguk által biztosított fizetésemeléseket, visszamenőlegesen.

A szükséges összeg több, mint amennyit a kormány a parlamentben nemrég elfogadott adócsomag révén ki tud préselni – amely csak mintegy 10 milliárd lej (kb. 2 milliárd euró), miközben a pénzügyminisztériumtól a bírák azt kérik, hogy idén további 3 milliárd eurót tervezzenek be a költségvetésbe az elmaradt fizetések és a késedelem miatti bírságok kifizetése címén.

A végösszeg azokból a megítélt, de még nem folyósított fizetésemelésekből származik, amelyeket az igazságügyi rendszerben dolgozók a bíróságon ítéltek meg maguknak. Az említett dokumentumban a pénzügyminisztérium szakemberei arra hívják fel a figyelmet, hogy az igazságszolgáltatásban a fizetések peres úton történő emelésének mechanizmusát sürgősen le kell állítani, különben a mértéktelen kifizetések odavezetnek, hogy összeomlik az ország költségvetése.

„A helyzetet annál is nehezebb elfogadni, mivel Románia jelenlegi gazdasági realitása problematikus, és ezt egyetlen állami hatóság sem hagyhatja figyelmen kívül” – figyelmeztetnek a dokumentum szerzői.

Milyen pluszösszegeket kér az igazságszolgáltatás, és hogyan alakultak ki ezek a súlyos anomáliák, amelyek az állami költségvetés további kiegyensúlyozatlanságát kockáztatják? – teszi fel a kérdést a Curs de Guvernare, és elmagyarázza, hogy honnan eredeztethető ez az óriási összeg.

Az igazságügyi bérbomba 2020-ban robbant fel, amikor egy próbaidős tisztviselő a bíróságon elérte, hogy az ágazati referenciaérték 485 lejről 605 lejre emelkedjen, ami 25%-os emelést jelent. Ezt további bírósági döntések követték (bírák, ügyészek, segédbírák, kisegítő személyzet stb. által indított perekben), végül az igazságügyi miniszter aláírta a magisztrátusok fizetésének átsorolását a 605.225 lejes ágazati referenciaérték alkalmazásával. Azóta folyamatosan a megemelt fizetések kiegészítésének kérelmeivel bombázzák a pénzügyminisztériumot, hogy kifizesse a béremelés értelmében elmaradt összegeket.

A különbözet egy valószínűtlenül magas összeg – 16,091 milliárd lej a következőkből tevődik össze:

• a 25%-os fizetésemelés, amelyet visszamenőlegesen alkalmaznak a bíróság által meghatározottak szerint, azaz 2018-tól napjainkig – ez összesen 10,688 milliárd lejt jelent
• a törvényes büntetőkamatok (50% kumuláltan a 2018-2022-es időszakra) – ez 5,4 milliárd lej

Az igazságszolgáltatás által gyakorolt pereskedés jelensége nem újdonság, hanem éppen ellenkezőleg, normává vált, egyre nagyobb összegek kerülnek ebbe a veszélyes, a költségvetésben növekvő fekete lyukhoz hasonlító spirálba.

A Curs de guvernare rámutat, hogy ennek az összegnek a folyósítása a közoktatásban dolgozók éves fizetésalapjának a kétharmadát jelenti. A közoktatási alkalmazottak teljes idei költségvetése 23 milliárd lej, ami közel 300.000 alkalmazott fizetését jelenti, míg ez a 16 milliárd lejes kiegészítést tízszer kevesebb embert, vagyis mintegy 30 ezer igazságügyi alkalmazottat érint. Emellett a 16 milliárd lejes kiegészítés önmagában a 2022-es 117,69 milliárd lejes teljes állami személyzeti kiadás mintegy 14%-át teszi ki.

Augusztus végén a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (SCM) sajtóközleményben magyarázta el a nyilvánosságnak, hogy a magisztrátusok nem tettek mást, mint éltek az igazságszolgáltatáshoz való alkotmányos jogukkal: „Az igazságszolgáltatáshoz való szabad hozzáférés értelmében minden olyan személyt megillet a jogorvoslás kezdeményezése, aki úgy véli, hogy jogai sérültek. Ebből a szempontból kétségtelen, hogy a bírák számára is biztosítani kell az igazságszolgáltatáshoz való korlátlan hozzáférést, bármely más szakmai kategóriához hasonló feltételek mellett”.

Ugyanebben a sajtóközleményben a Tanács szerint nincs semmi visszaélésszerű a bíróságok ítéleteiben, a probléma valójában a politikában és a jogalkotóban van, amely problémás szabályozási keretet alakított ki. Az igazságügyi szférában dolgozók aránytalanul magas jövedelme jó ideje országos szintű vita és elégedetlenség tárgyát képezi: a bírói átlagnyugdíj 10-szerese az országos átlagnyugdíjnak, feleannyi szolgálati idő mellett. A különnyugdíjak reformját is elkaszálta a legfelsőbb bíróság, és a napokban egy olyan átsminkelt variánsát szavazta meg a parlament, amely gyakorlatilag 2060-ig biztosítja a magisztrátusoknak ugyanazokat az előjogokat, amelyeket mostanig élveztek.

A most követelt fizetésemelések egyéb jövedelemnövekedést is maguk után vonnak a területen dolgozók számára, többek között az emelés automatikusan 25%-kal emeli a legmagasabb bírói nyugdíjakat is. Az átlagos bírói nyugdíj most közel 22 000 lej, ami több mint tízszerese egy olyan nyugdíjasénak, aki 35 évig fizetett járulékot az állami nyugdíjrendszerbe, és 65 évesen megy nyugdíjba, nem pedig 47 évesen.

A pénzügyminisztériumtól származó dokumentum a peres ügyek újabb hullámára figyelmeztet, amellyel további pótlékokat, fizetéskiegészítéseket csikarnának ki az államtól az igazságügyi ágazatban dolgozók. A peres úton megítélt előjogok jelensége nem újdonság, ellenkezőleg, normává vált, egyre gyakrabban fordulnak a magisztrátusok ehhez a megoldáshoz. Egy olyan negatívspirál alakult ki, figyelmeztet a dokumentum, amely óriási összegeket emészt fel az államháztartásból.