Nem aprózta el a kormánykoalíció, a következő 40 évre bebetonozta a különnyugdíjak rendszerét

Elfogadta hétfőn a képviselőház az alkotmánybíróság határozatához igazított különnyugdíjtörvényt. Az új forma fenntartja a bírák magas nyugdíját, de 10-20%-os progresszív adózást vezet be. Az ellenzék azzal vádolta a szociáldemokrata-liberális kormánykoalíciót, hogy a törvény továbbra is a „speciális keveseknek” kedvez.

A képviselőház döntéshozó testületként fogadta el a speciális nyugdíjtörvény új formáját, ha két napon belül nem támadják meg az alkotmánybíróságon, Iohannis elnökhöz kerül kihirdetésre – mutat rá az Europa Libera.

A törvénykezdeményezést hétfőn 174 igen szavazattal, 81 nem ellenében és 17 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők. Két képviselő egyáltalán nem szavazott.

A törvényjavaslatot a parlament azt követően vizsgálta újra, hogy az alkotmánybíróság döntése értelmében a tervezetet összhangba hozták az alkotmányellenességről szóló határozattal. A frissen elfogadott jogszabály sokkal enyhébb rendelkezéseket tartalmaz, mint a CCR által alkotmányellenesnek nyilvánított változat, amelynek már eleve – a Világbank szerint – elhanyagolható költségvetési hatása volt.

Ahhoz, hogy a törvényt 2024. január 1-jétől alkalmazni lehessen, az érintett intézményeknek ( igazságügyi, belügyi, védelmi tárcák, az Országos Nyugdíjpénztár) a törvény hatálybalépésétől számított 60 napon belül végrehajtási szabályokat kell kidolgozniuk.

A törvény rendelkezik a nyugdíjkorhatár emelésének mechanizmusáról és a nyugdíj kiszámításáról a ledolgozott évek száma alapján – de egy 40 évre szóló! lépcsőzetes tervet dolgoztak ki. A törvény szerint a bírák nyugdíjkorhatára 2062-ig – azaz 39 év alatt – fokozatosan 60 évre emelkedik – írja a CursDeGuvernare.

A különleges nyugdíjasok többi kategóriája esetében a minimális nyugdíjkorhatár 2030-ig emelkedik, és csak 2043-tól számítják ki a nyugdíjat a szakmában eltöltött minimális évek száma, azaz 25 év alapján.

A törvény szerint a bírák, ügyészek, illetve az egyik cikkben részletesen felsorolt teljes jogi szakszemélyzet tagjai, akik legalább 25 éves szolgálati idővel rendelkeznek, a 60. életévük betöltésekor nyugdíjba vonulhatnak, és a nyugdíjba vonulás időpontját megelőző utolsó 48 hónapos szolgálati idő alatt kapott havi bruttó fizetés és egyéb juttatások átlaga által képviselt számítási alap 80%-ának megfelelő összegű szolgálati nyugdíjban részesülhetnek.

A tervezet szerint a szolgálati nyugdíj nettó összege nem haladhatja meg a nyugdíjba vonulás időpontját megelőző utolsó szolgálati hónapban szerzett nettó jövedelem 100%-át.

Ha a különleges nyugdíjakban részesülők szolgálati ideje 20 és 25 év között van, a nyugdíj összegét a számítási alap 1%-ával csökkentik minden olyan év után, amely hiányzik a teljes 25 év szolgálati időből ezekben a pozíciókban.

Ciolacu: Ezzel végrehajtjuk az alkotmánybíróság döntéseit

Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke azt nyilatkozta az alkotmánybíróság határozatához igazított különnyugdíjtörvény képviselőházi elfogadása után, hogy véleménye szerint ezzel megvalósulnak az alkotmánybíróság döntései.

Ciolacu „képmutatóknak” nevezte azokat, akik nehezményezték, hogy a különnyugdíjakra vonatkozó alkotmánybírósági határozatokat csak a bírákra és ügyészekre alkalmazzák, mivel – mint mondta – ezt az országos helyreállítási tervet (PNRR) kidolgozó volt kormány és annak USR-s igazságügyi minisztere indítványozta. „Ezért jutottunk ebbe a helyzetbe” – tette hozzá Ciolacu a képviselőházi szavazás után.

Cătălin Drulă: A tervezet elfogadásával további 40 évig életben tartják a különnyugdíjak rendszerét

Az USR elnöke hétfőn úgy nyilatkozott, hogy „a román demokrácia újabb szégyenletes pillanata, hogy a PSD és a PNL megszavazta a különleges nyugdíjak további 40 évig történő fenntartását”.

„Ezzel a szavazással az egész román társadalom, amely nem élvezi ezeket a kiváltságokat, szembemegy. Mindazokat, akik hozzájárulnak vagy hozzájárultak a nyugdíjhoz, és ennek alapján kapnak nyugdíjat, ma szembeköpte Ciolacu úr, aki egy új alkotmányos elvet hozott létre: az egyszer megítélt kiváltság elvét, amely örökre megmarad” – mondta Cătălin Drulă az ülés végén.

Hozzátette, a különleges nyugdíjak „rákos daganatot képeznek, amely felemészti a románok közötti szolidaritást”, és „nem egyezhetünk bele a kiváltságok köztársaságába”.

Drulă rámutatott, hogy az USR a PNRR-ben a speciális nyugdíjak megszüntetését, azaz az összes nyugdíj járulékalapúvá tételét írta elő, ellenkező esetben Románia 3,1 milliárd eurót veszítene az EU-tól.

„Óriási jót tettek akkor az USR-esek és a kollégám, Cristian Ghinea, mert soha nem jutottunk volna el odáig, hogy ezt a kérdést megvitassuk a parlamentben”- tette hozzá az USR vezetője.

Ludovic Orban: Alkotmányba kell foglalni, hogy a nyugdíjak kizárólag járulékalapúak lehetnek

A Jobboldal Ereje törvényhozói év végéig össze akarják gyűjteni a nyugdíjakat kizárólag járulékalapúvá tevő alkotmánymódosítási indítvány benyújtásához szükséges számú aláírást, jelentette ki Ludovic Orban.

Elmondta, a Jobboldal Ereje a különnyugdíjak törvénye ellen voksolt a hétfői szavazáson. „Az alkotmány leszögezi, hogy minden állampolgár egyenlő a törvény és az állami hatóságok előtt, előjogok és hátrányos megkülönböztetés nélkül. A különnyugdíjak viszont előjogokat jelentenek” – mondta az ellenzéki politikus.

Hozzátette, a Jobboldal Ereje azt tűzte ki célul, hogy év végéig összegyűjti az alkotmánymódosító indítvány benyújtásához szükséges aláírásokat. „Alkotmányban kell rögzíteni, hogy a nyugdíjakat kizárólag a hozzájárulás elve alapján szabad kiszámolni minden munkavállalói kategória esetében” – mondta Ludovic Orban.

Azt is elmondta, alakulata partnereket keres, hogy az elfogadott különnyugdíjtörvényt megtámadják az alkotmánybíróságon.

Florin Roman PNL-képviselő „képmutatással” vádolta az ellenzéket. A képviselőház elnöke, a szociáldemokrata Alfred Simonis azt mondta, hogy „amint ez a törvény hatályba lép, ezek a nyugdíjak kevésbé lesznek észszerűtlenek”.

A különnyugdíjak reformjának fő akadályozója az alkotmánybíróság

Romániában több mint 200 ezer személy kap különnyugdíjat, legtöbbjük a védelmi minisztérium és a belügyminisztérium volt alkalmazottjaként: itt több mint 170 ezer érintettről van szó. A nyugdíjak összegét tekintve azonban nem ők a dobogósak, a lista élén az a négyezer bíró áll, akiknek átlagnyugdíja havi 20 ezer lej körül mozog, ez fejenként mintegy négyezer eurót jelent a jelenlegi árfolyamon.

Bár az Európai Bizottság folyamatosan sürgette a nyugdíjrendszer reformját, és a nemzeti helyreállítási tervben is fontos lépésként szerepel, eddig minden változtatási kísérletet vétóval akadályozott meg az alkotmánybíróság, amelynek tagjai maguk is a kedvezményezettek közé tartoznak, havi 25 ezer lej feletti speciális nyugdíjat kapnak. Az alkotmánybíróság az elmúlt két évben elutasította mind a 7000 lej feletti nyugdíjak szuperadóztatásáról szóló törvényt, mind a speciális nyugdíjak eltörlését. Az állami költségvetést évente mintegy 12 milliárd lejjel (kb. 2,4 milliárd euróval) terheli a különnyugdíjaknak a kifizetése.