Indul a Transtelex Dialóg második évada, fókuszban vitáink milyensége, minősége

Veszélyes fegyvernek bizonyul nagyon gyakran a szó, de amikor címkézünk, akkor könnyedén tesszük, sőt, ha valaki megkérdőjelezi szóhasználatunkat, azonnal készen állunk az indoklással, hogy mit miért mondtunk úgy, ahogy. Németh Györgynek a Korunkban megjelent szövege széles körű tiltakozást váltott ki, ugyanis a szerző a roma kisebbségnek, mint etnikumnak a létét kérdőjelezte meg, ugyanakkor a szociológiának, mint tudománynak a módszereit és világnézeti hatását is vitatta. Voltak olyan nézetek, amelyek szerint Németh cikke fasiszta és szélsőségesen cigányellenes. A Transtelex utánament a történetnek, portálunkon számos véleménycikk látott napvilágot, amelyet a Korunk-vita címkével jelöltünk. A szövegek megjelenése után Németh György jelezte szerkesztőségünknek, hogy érintett félként ki szeretné fejteni álláspontját. Ezt is közöltük.

Az újrainduló Transtelex Dialóg offline beszélgetősorozatunk második évadát ezzel a témával indítjuk, ugyanakkor meghívottaink segítségével a konkrét eseten és a már elhangzott érveken túlmutató beszélgetésben arra szeretnénk rávilágítani, hogy abban a kommunikációs térben, amelyben most élünk, amelyben a vitapartnerek arra vannak kondicionálva, hogy folyamatosan saját érveiket sorolják fel újra meg újra, hogyan tudjuk a racionális eszmecseréknek a körülményeit megteremteni. Hogyan alakíthatjuk a közbeszédet olyan módon, hogy az ellenvéleményeknek is teret adjunk.

Ugyanakkor hogyan állapíthatjuk meg, hol a határ, mi az, amit nem szabad, nem lehet elfogadni. Mi az, ami uszításnak, gyűlöletbeszédnek minősül, és nincs helye sem vitában, sem azon kívül a kommunikációs terünkben, a nyilvánosságban.

Szinte minden államhatalmi propagandára (a fasiszta módszerre is) jellemző, hogy a „mi” és „ők” közötti feszültség növeléséből él. Mondhatnánk, hogy ez a definíciója: etnikai, vallási vagy ideológiai vonalak mentén osztja fel a társadalmat „mi”-re és „ők”-re, és igyekszik megszüntetni a két csoport közötti átjárások, konstruktív eszmecserék lehetőségét. A szembeállítások sora szinte végtelen lehet: fehérek és feketék, menekültek és állampolgárok, melegek és heteroszexuálisok, keresztények és muzulmánok, progresszívek és konzervatívok, nemzetféltők és internacionalisták, elefántcsonttoronyban élő értelmiségiek (például szociológusok) és a populi, klímavédők és klímaszkeptikusok stb.

A konfrontáció lényege, hogy mindig van egy csoport, aki a nemzetmentő szerepét vállalja magára, egy bizonyos kisebbség által „okozott bajtól” megmentené hazáját, közösségét, elveit, hitét stb.

Ha dehumanizálunk egy csoportot, tagadjuk a létét (lásd: a roma közösség, mint etnikum tagadása), kimondatlanul is azt sugalljuk, nem jár neki ugyanaz a tisztelet, bánásmód, jog, mint nekünk.

A nyelvi agressziónak számtalan arca van, és az egyik leggyakrabban hangoztatott érv az, hogy a szólás- és véleményszabadság tiszteletben tartása sérül, ha a nyelvi stigmák, címkézések, uszítások ellen fellépünk. A szavak segítségével vívott harcainkat eleve azzal indítjuk, hogy a szólásszabadság nevében mondunk ki dolgokat, hogy a demokratikus alapjogainkat gyakoroljuk.

A társadalmi csoportok közötti bizalom a demokrácia alapja. És ezt a bizalmat mi is alakíthatjuk úgy, hogy a kommunikációs tereinket „safe place”- szé, biztonságos hellyé alakítjuk, ahol a kirekesztésnek, gyűlöletnek nem lehet helye, nem lehet kisebbségeket megalázni, alapvető jogaiktól egy mondattal megfosztani.

Hogyan találjuk meg ezt a konszenzuális minimumot, ahonnan elkezdhetjük építeni szabadságunk kis köreit?

Erre a kérdésre keressük a választ meghívottainkkal, akik már hozzászóltak írásban is a Transtelexen zajló vitához:

• Balázs Imre József, költő, irodalmár, a Korunk folyóirat főszerkesztő-helyettese
• Borbély András, költő, esszéíró
• Demény Péter, író, a Matca literară folyóirat főszerkesztője
• Kiss Tamás, szociológus, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója
• Toró Tibor, politológus a Sapientia EMTE oktatója

A beszélgetést moderálja: Vig Emese, a Transtelex vezető szerkesztője.

A Facebook-eseményhez itt lehet csatlakozni.

Az esemény nyilvános. A beszélgetésről felvétel készül, amelynek a szerkesztett változatát a Transtelexen is közzétesszük. Minden résztvevő elfogadja a Transtelex adatvédelmi tájékoztatójában foglaltakat, valamint jelenlétével hozzájárul ahhoz, hogy az eseményen a szervező fotó-, hang- és videófelvételeket készítsen, azokat tárolja, valamint online felületein közzétegye.