Egy költő, egy biológiatanár és Kelemen Hunor kabinetfőnöke lettek az RMDSZ ügyvezető elnökségének új tagjai

Bár hosszú to do-listája volt az SZKT-nak, minden ügyes-bajos dolguk előtt a szövetségi képviselők kivételesen a formabontó kezdés mellett döntöttek: Hegedüs Csillát szólította mikrofonhoz Biró Rozália. Hegedüs beszámolt arról, hogy egy sikeres versenyvizsga eredményeként elnyerte az Észak-Erdélyi Regionális Fejlesztési Ügynökség helyettes-vezérigazgatói tisztségét, és nagyon vagány az új munkahelye, azonban cserébe le kellett mondania minden vezetői pozíciójáról, amit az RMDSZ-en belül betöltött. DE! – tudtuk meg – megőrizte RMDSZ-tagságát, és ezután is segíteni fogja a szövetséget mindenben, amiben tudja. Megköszönte az elnöknek, az ügyvezető elnököknek és minden munkatársnak a közös munkát, beszédét nagy taps kísérte, és Biró Rozália elérzékenyülve jelentette ki, „a mienk maradsz, Csilla”. Hegedüs intermezzója után kezdetét vette a leszögezett program.

Újraalakultak az SZKT frakciói

Az RMDSZ alapszabálya szerint hat hónappal a kongresszust követően újra kell alakítani az Szövetségi Képviselők tanácsát is, ezt erre az alkalomra időzítették a politikai alakulat vezetői. A megújuló SZKT-nak a szabályzat értelmében új elnököt is kellett választania. Nem ért senkit meglepetésszerűen, hogy Cseke Attila Biró Rozáliát javasolta, aki 2007-től tölti be ezt a tisztséget. Biró megköszönte a jelölést, és elmondta, hogy „az SZKT az RMDSZ parlamentje” ezért fontosak azok a „stratégiai döntések”, amelyeket itt hoznak meg. Ugyanakkor rámutatott, hogy nem ártana az ülésteremben lenniük a küldötteknek, akkor, amikor ezek a döntések megtörténnek.

Nagy változást nem érzékeltünk az újraalakuló frakciókban, ettől függetlenül felsoroljuk őket, illetve mindegyik frakció vezetőjét is.

Szórvány frakció – Winkler Gyula

Trend (ifjúsági) frakció – Tornai Szilárd

Székelyföldi frakció – Tánczos Barna

Partiumi frakció – Cseke Attila

Novum Forum – Péter Ferenc

Kós Károly-frakció – Kereskényi Gábor

Kereszténydemokrata frakció – Moldován József

Belső-Erdély – Csoma Botond

Nők a pályán – Lőrincz Csilla

Nemzeti szabadelvű frakció – Budai Richárd

Kelemen Hunor politikai beszámolója

A frakciók bemutatkozását követte az RMDSZ elnöke, aki azzal az evidenciával kezdte politikai beszámolóját, hogy július óta megváltozott a helyzete az RMDSZ-nek a romániai politikai életben. Már nincsenek kormányon. Külső szemmel nézve azonban az látszik, mondta Kelemen, hogy káosz van a kormányzásban, észrevehetően lelassultak a közberuházások, több a bizonytalanság, több az improvizáció. De az RMDSZ továbbra is a romániai magyar emberek érdekeit próbálja érvényesíteni ott, ahol lehet, ígérte.

A kaotikus döntésekre példaként a szövetségi elnök a deficitcsökkentési törvénycsomagot hozta fel, amelyért nemrég vállalt felelősséget a parlament előtt a kormány. Az RMDSZ elnöke szerint nem egy koherens csomagról van szó, hanem egy szedett-vedett, improvizált jogszabályról. Az RMDSZ-nek az volt a célja, hogy az önkormányzatokat érintő visszavágások, korlátozások ne lépjenek életbe, ezért inkább a tárgyalást választották, és nem csatlakoztak a bizalmatlansági indítványt szorgalmazókhoz, magyarázta Kelemen Hunor.

Hozzátette: a bizalmatlansági indítványnak akkor lenne értelme, ha tényleg meg lehetne buktatni a kormányt, egyébként csak a hírtelevíziókban mutat jól az ellenzékiskedés. Éppen emiatt azt próbálták meg elérni, hogy az önkormányzatok alá tartozó kulturális intézmények, amelyek kevesebb mint 50 alkalmazottal működnek, ne legyenek összevonva. Törölték ezt a rendelkezést, és azt is, hogy a saját bevételeinek csak 2,5 százalékát használhatja az önkormányzat kulturális célokra.

A kisvállalkozások esetében is tiltakoztak az ellen, hogy 1 százalékról 3 százalékra emeljék az adót. Ebben az esetben azonban nem járt sikerrel az RMDSZ, amikor azt javasolta, hogy legalább több évi felkészülési lehetőséget adjanak meg ezeknek a vállalkozásoknak.

Kelemen Hunor arra is rámutatott, hogy hiányzik ebből a tervezetből az, hogy mi történik azzal a 145 milliárddal, amit nem sikerült behajtani. Tehát nincs válasz arra, hogy az adócsalást hogyan fogja megoldani a kormány.

Ezt követően az RMDSZ elnöke rátért a „szuperválasztási év” kihívásaira, és kiemelte, hogy az elmúlt 30 évben még nem volt példa arra, hogy minden választást egy év alatt kelljen megtartani. Kerek egy éven keresztül választási kampányban lesz az RMDSZ, hívta fel az SZKT-tagok figyelmét Kelemen. A választási stratégia kidolgozása elkezdődik novemberben, a tagok felkészítése pedig mostantól – szögezte le.

2024 az európai parlamenti választásokkal kezdődik, folytatódik az önkormányzatiakkal, majd december 1-én vagy november 24-én lehetnek a parlamenti választások, és végül új államfőt is kell választani. Államelnök-jelöltje is lesz a szövetségnek, de egész biztos nem az RMDSZ adja majd az új államelnököt – viccelt Kelemen Hunor, aki szerint elsősorban az állóképességét kell edzenie az alakulatnak, és már az első választásnak sikeresnek kell lennie, mert akkor jól lehet folytatni a következő periódusokban is.

A „szuperválasztási év” nem két európai parlamenti képviselőről, 200 polgármesterről és 30 parlamenti képviselőről szól, hanem a következő tíz évről, figyelmeztette Kelemen a hallgatóságot, rámutatva arra, hogy az RMDSZ nem a cél, hanem az eszköz az erdélyi magyarság érdekeinek érvényesítésére.

Azt is felvillantotta, hogy mi következik a választási év után, és meglebegtette, hogy közigazgatási átszervezésre és fiskális reformokra készülődnek Bukarestben. 2024 előtt nem akarnak ezekhez a témákhoz nyúlni, azonban fel kell készülni ezekre – zárta beszédét Kelemen.

Megújul az ügyvezető elnökség

Ezután új ügyvezető elnökséget választott az SZKT. Balázs Attila folytatja az ügyvezető elnöki munkát, Magyari Tivadar és Hegedüs Csilla helyett pedig új alelnökök kerülnek az ügyvezető elnökségbe.

Balázs Attila arról beszélt, hogy az ügyvezető elnökségnek az a feladata, hogy a következő évben segítse a szövetség munkáját. Mivel lejárt az elnökségi tagok mandátuma, Balázs újabb mandátumot kért azoknak, akik folytatni fogják munkájukat (Székely István, Horváth Anna, Szilágyi Dóra Emese) és három új embert nevesített az ügyvezető elnökségbe:

• kulturális alelnöknek – Karácsonyi Zsoltot,
• oktatási alelnöknek – Mihályfalvi Katalint,
• területi szervezetekért felelős alelnöknek – Jakab Adorjánt.

Karácsonyi Zsoltot költőként, lapszerkesztőként, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának volt elnökeként mutatta be Balázs, Mihályfalvi Katalinról annyit mondott, hogy középiskolai biológiatanár (kigugliztuk, hogy a kolozsvári Református Kollégium pedagógusa) és a Bölcs Diákok vetélkedő ötletgazdája. Jakab Adorján volt MIÉRT-es, régi munkatárs az ügyvezető elnökségen, és az utóbbi időben a szövetségi elnök kabinetfőnökeként dolgozott.

Gyors szavazást és szavazatszámlálást követően validálták az új alelnököket és az újrázó régieket is.

Az SZKT-hoz hozzácsaptak egy panelbeszélgetést is, ahol a 10 éves Nőszervezetről beszélgetett Biró Rozália a szövetségi elnökkel, Kelemen Hunorral.