Belebukhat-e a kormány a megszorító intézkedésekbe?

Csütörtökön jelentette be Marcel Ciolacu, hogy a kormány felelősséget fog vállalni a parlament előtt az államapparátus reformjáról, az adóügyi és az adócsalás felszámolását célzó intézkedésekről szóló törvénycsomagért. A parlament előtti felelősségvállalással való elfogadás azt jelenti, hogy a megszorító törvényeket vita nélkül, a Ciolacu-kabinet által javasolt formában fogadják el. A miniszterelnök a törvényhozás előtt vállalja fel azokat, az intézkedéseket ellenző képviselőknek pedig 3 napjuk van arra, hogy bizalmatlansági indítványt nyújtsanak be.

Ha az indítványt elfogadják, a kormány megbukik, ha elutasítják, a kabinet továbblép, és a törvényeket elfogadottnak tekintik. A bizalmatlansági indítvány elfogadásához azonban a képviselők számának fele plusz egy képviselő szavazata szükséges. A kérdés az, hogy ezt sikerül-e összehozniuk a törvénycsomag ellenzőinek.

Arról, hogy mit tartalmaz az gazdasági megszorításokról szóló csomag, melyet a kormány a törvényhozás elé terjeszt, itt írtunk bővebben.

Az ellenzéki pártok máris bejelentették, hogy bizalmatlansági indítvánnyal élnek, amennyiben a miniszterelnök betartja az ígéretét. Az USR és az AUR adott ki közleményt ezzel kapcsolatban, azonban erősen kérdéses, hogy egyáltalán sikerül-e az indítványhoz szükséges számú aláírást összegyűjteniük a parlamentben. Ehhez a képviselők egyharmadának jóváhagyása, azaz 117 törvényhozó támogatása szükséges a 466-ból.

Elsőként a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Cătălin Drulă jelentette be, hogy élni kíván a lehetőséggel, azonban a pártja mindössze 67 mandátummal rendelkezik, így szövetségeseket kell találnia. Mivel leszögezte, hogy kizárólag a „demokratikus ellenzékre” számít, azaz a szélsőjobboldali AUR-ral nem kíván együttműködni, marad a Ludovic Orban-féle Forța Dreptei (16 képviselő), valamint a Dacian Cioloș által alapított REPER (10 képviselő), illetve az RMDSZ (29 képviselő), mint partner.

A REPER már jelezte, hogy hajlandó lenne együttműködni, a Forța Dreptei egyelőre nem nyilatkozott, azonban ha mindkét alakulat támogatná is az USR indítványát, akkor sem lenne meg a szükséges szavazatszám.

Az RMDSZ egyelőre még nem döntötte el, hogy támogatna-e egy bizalmatlansági indítványt

Csomba Botond, az RMDSZ szóvivője a Transtelexnek azt mondta, előbb szeretnék látni azt a törvénytervezetet, amit a kormány felelősségvállalalásra elküld a parlamentnek, és csak utána tudnak érdemben nyilatkozni a kérdésben, hogy támogatják a kormány indítványát vagy meggondolják egy bizalmatlansági indítvány támogatását. „Ha nem akarunk amatőr és felületes módon viszonyulni, akkor először a tervezetet kell látnunk” – érvelt Csoma.

Az RMDSZ egy esetleges ellenzéki együttműködéssel kapcsolatban annyit jegyzett meg, hogy számukra problémás lenne egy olyan bizalmatlansági indítványhoz csatlakozni, amelyben ellenzéki pártként az AUR is részt vesz. „Ha az AUR külön bizalmatlansági indítványt kezdeményez, akkor az egy másik történet, de egyelőre korai arról beszélni, hogy melyiket támogatnák vagy nem”- mondta Csoma.

Az AUR is bejelentette, hogy él a bizalmatlansági indítvány lehetőségével, azonban mindössze 40 mandátummal rendelkezik a törvényhozó testületben. És mivel a nyilatkozatok alapján senki sem akar velük együttműködni, lényegében esélyük sincs arra, hogy elegendő számú aláírást csatoljanak az indítványukhoz.

A két kormányzó nagypártnak, a PSD-nek és a PNL-nek közel 60 százalékos, azaz kényelmes többsége van a parlamentben. Cristian Pantazi, a G4Media publicistája szerint emiatt csakis akkor lenne esélye egy bizalmatlansági indítványnak, ha palotaforradalom törne ki valamelyik kormányzó alakulatban. Erre azonban reális esélyt nem lát. A PSD-ből nem érkeznek zendülésre utaló jelek. A PNL ugyan erősen megosztott, azonban nem valószínű, hogy a kormánybuktatásig elmennének a kezdeményezés ellenzői.

De miért van szükség eleve a felelősségvállalási eljárásra?

Pantazi szerint több oka is van annak, hogy a PSD ezt a gyors megoldást hozó, ám kockázatosnak tűnő módszerhez folyamodik. Egyrészt valóban komoly gazdasági problémákkal küzd a központi költségvetés, ezért minden nap késedelem fontos a bevételnövelés/kiadáscsökkentés szempontjából.

Másrészt a politikai logika is indokolja, hiszen jövőre szuper választási év következik, 2024-ben elnöki, parlamenti, önkormányzati és EP-választást is tartanak Romániában. Mivel egy gyors eljárásról van szó, kevés időt és lehetőséget hagy arra, hogy a népszerűtlen intézkedéseket hosszan tárgyalják, kritizálják a politikai vetélytársak és a sajtó. Beleértve a szövetséges PNL azon politikusait is, akik nem nézik jó szemmel a PSD és a PNL felső vezetésének szoros összefonódását.