A kisebbségieknek kedvez az új romániai tanügyi törvény, de tudni kell kihasználni a lehetőségeket

2023. augusztus 18. – 10:42

Másolás

Vágólapra másolva

Bővülnek a Romániában élő kisebbségek oktatási jogai a szeptember elején életbe lépő közoktatási és felsőoktatási törvényekben. Azt azonban csak remélni lehet, hogy valóban alkalmazzák is az új előírásokat, és a jogszabálycsomag nem jut az előző, 2011-es törvény sorsára, amelyet már egy év után „meghekkeltek”, mondták az RMDSZ oktatási szakpolitikusai a Kolozsvári Magyar Napokon szervezett beszélgetésen.

A jogszabálycsomagban újdonság például, hogy előírják a kis létszámú szórványiskolák finanszírozását, a román, mint idegen nyelv tanulását és tanítását segítő országos programok szervezését és a helyek fenntartását kisebbségieknek az olyan egyetemi szakokon, amelyek csak román nyelven érhetőek el. Közben viszont úgy kezdődik el az új tanév, hogy a 11. osztályba lépő magyar diákoknak nem készült el a speciális tanterv szerinti román tankönyve, tudtuk meg Kallós Zoltán kisebbségi oktatásért felelős államtitkártól, aki az RMDSZ kormányrotáció után hivatalban maradt két kormányzati tisztségviselőjének egyike. A tankönyv hiánya csak egy kis példa arra, hogy a törvény alkalmazása milyen akadályokba ütközhet.

Kallós Zoltán államtitkár és Szabó Ödön RMDSZ-es képviselő, a képviselőház oktatási szakbizottságának alelnöke, illetve László Petra, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség tanügyekért felelős vezetőtanácsi tagja Lupescu Kata kérdéseire válaszolva elsősorban az új tanügyi törvények kisebbségeket érintő újdonságairól beszélgettek csütörtök délután a Kolozsvári Magyar Napok Ifjúsági Udvarában.

A közoktatási törvény kisebbségek számára egyik lényeges új kitétele, hogy biztosítani kell a működés költségeit a 300-as diáklétszám alatti iskolákban, eddig ugyanis a fejkvóta-finanszírozás miatt a kevés diákot beiskolázó intézmények nem voltak fenntarthatóak. Emellett bekerült a törvény szövegébe három új paragrafus, amely országos programot ír elő a román nyelvet speciális tanterv szerint tanuló kisebbségieknek.

A felsőoktatási törvény újdonságai között szerepel, hogy ezután az európai unió összes hivatalos nyelvén, így magyarul is lehet habilitálni. Továbbá minden egyetemre lehet olyan nyelven felvételizni, amelyen a diák elvégezte a középiskolát, így magyarul is, kivéve a katonai, közigazgatási, közbiztonsági szakokat, illetve

ezután nem csak a szociális védelmi rendszerből érkező és a fogyatékkal élő diákoknak tartanak fenn helyeket az egyetemeken, hanem a kisebbségieknek is, amennyiben az ő anyanyelvükön nem létezik az adott szak.

A három kategóriának összesen 25 helyet kell elkülöníteni az új törvény értelmében.

„Az elmúlt években az volt a tapasztalat, hogy a hátrányos helyzetű és a sérült gyerekek számára eddig elkülönített 10-10 hely nem telt fel az egyetemeken, ami azt jelenti, hogy a 25 helyből akár 15-20 is juthat a kisebbségi közösségből érkezőknek. Nyilván itt fontos az érdekérvényesítés, ebben szerepe van a diákönkormányzatoknak, egyetemi szövetségeknek és a pedagógusainknak is. Ez egy történelmi áttörés” – mondta Szabó Ödön.

Történelmi áttörésnek nevezte a képviselő azt is, hogy a kisebbségi karok, diák- és pedagóguslétszámtól függetlenül ugyanolyan szavazati joggal rendelkeznek ezután az egyetemi szenátusban, mint a többségi karok.

Nem készül el a tanév kezdetéig a 11.-es magyar diákok speciális tanterv szerinti román tankönyve

A KMDSZ-es László Petra szerint sok az előrelépés az új oktatási törvényekben a kisebbségi diákok számára, de minden a gyakorlatban dől majd el, hiszen annak ellenére, hogy a magyar diákok speciális tanterv szerint tanulják a románt, az utóbbi időben nem javult, sőt, inkább romlott a magyar diákok teljesítménye román nyelvből.

Kallós Zoltán államtitkár szerint emiatt dolgozták ki azt az európai uniós támogatásból már zajló programot, amelynek keretében a román nyelv új szemléletű oktatására képezik a pedagógusokat. Azt is kiemelte, hogy bekerült a törvénybe a román nyelv elsajátítását segítő országos program finanszírozásának lehetősége. Ennek keretében szerveznék a pedagógusok képzését, de cserediák-programokat, román nyelvű gyermektáborokat, illetve különböző metodikai, didaktikai eszközöket, segédanyagokat hoznának létre.

„Jelen pillanatban az összes kisebbség, amelynek a nyelvén van oktatás, 1-4. osztályban speciális tanterv szerint tanulja a románt. Ötödik osztálytól csak a magyar kisebbség kérte ezt. Ezek a speciális tantervek most már megvannak 12. osztályig, idén tavasszal készült el a 11-es és a 12-es tanterv. Két év múlva érettségizik az első olyan generáció, aki teljes egészében speciális tanterv szerint tanulta a románt” – magyarázta Kallós Zoltán.

A speciális tanterv szerint írt tankönyvekből azonban még nem készült el a 11. és 12. osztálynak szóló, hívta fel a figyelmet az államtitkár. „A 12-es csak a következő tanévtől kellene, a 11-es már most, de egyelőre nem jelentkezett tankönyvíró csapat, aki az új tantervre megírná a tankönyvet” – mondta a Transtelexnek Kallós. Mint hozzátette, a tizedikes tankönyv volt az első a speciális román tankönyvek közül, amely tavaly ha nem is pont az oktatási év elejére, de egy-hét késéssel megérkezett minden iskolába.

A minisztérium kiírására tankönyvkiadók jelentkezhetnek, ezek azonban csak akkor pályáznak, ha sikerül összeállítaniuk egy munkacsoportot, aki vállalja, hogy megírja ezeket a tankönyveket. „Lehet, hogy a jövőben jó lenne létrehozni olyan csoportokat, akik csak ezzel foglalkoznak, mert most, bárki, aki tankönyvet ír vagy tételeket szerkeszt, az a mindennapi iskolai tevékenysége mellett, pluszban kell ezeket a dolgokat végezze. Magyarázat lehet arra, hogy nem jelentkeznek az is, hogy nem futja az idejükből” – mondta.

A jó törvényt is el lehet baltázni rossz alkalmazási módszertannal

Kallós szerint az egyik legnagyobb kihívás a törvények alkalmazása lesz. Mint mondta, már dolgoznak azokon a minisztériumi rendeleteken, amelyek a szeptember 4-től életbe lépő rendelkezések alkalmazásához szükségesek, de a következő 6-8 hónapban még egy egész sor módszertant kell kidolgozni és miniszteri rendeletekkel elfogadni, továbbá kormányhatározatok is szükségesek a rendszer működéséhez.

„Nekünk kisebbségieknek nagyon fontos, hogy ezeket a módszertanokat is átnézzük nagyon pontosan, mert egy nagyon jó törvényt is el lehet baltázni rossz vagy hiányos alkalmazási módszertannal” – mondta államtitkár. Arról is meg kell bizonyosodni, hogy a kidolgozott módszertant használják is, tette hozzá. „A most még érvényben lévő törvény legnagyobb hibája, hogy túl sokszor lett módosítva, nem volt összefüggő, és sok esetben nem alkalmazták” – jegyezte meg.

A törvény alkalmazására „senki nem tud garanciát adni”, mondta Szabó Ödön. „Talán tanulunk a hibáinkból” – tette hozzá a képviselő, aki szerint remélni lehet, de garanciát nem lehet vállalni arra, hogy a költségvetésnek valóban 15 százalékát adják majd a tanügynek, ahogy az az új törvénycsomagban szerepel. Ráadásul az új közoktatási törvényben az eddiginél sokkal nagyobb vállalások vannak, például az egymillió diák közétkeztetését előíró meleg ebéd program vagy a kisebbségiek romántanulását segítő program, figyelmeztetett Kallós.

„Most van erre egy politikai szándék, de attól kicsit tartok, hogy személyesítve lett ez a törvény, a jelenlegi államelnök, Klaus Iohannis nevéhez kötődik, mindenki azt mondja, hogy ez a Művelt Románia-törvény, de az ő mandátumából már csak egy év van, és nem tudhatjuk, hogy nem jön-e olyan új kurzus, amelyik kisebb-nagyobb módosításokkal éppen ebbe a törvénybe akar belenyúlni” – fejtette ki Szabó Ödön.

Lehet egyfajta garancia, mondta, hogy a törvénycsomag a nemzeti liberálisok, a szociáldemokraták és az RMDSZ közötti kompromisszumként született meg, tehát „nagy változás ebből a hármasból nem várható”. „Ha nem lesz nagy váltás kormányzati szinten, netán szélsőjobbos szereplőkkel – Isten őrizz –, akkor nem lesz ok arra, hogy ne vigyék tovább ezt a törvényt. A szélsőjobbot azért említettem, mert az AUR-nak például az volt az egyik javaslata, hogy a történelmet és a földrajzot oktassuk újra román nyelven, és még sok hasonló visszatérést javasoltak a Pruteanu-féle oktatási törvényhez” – mondta Szabó Ödön. Kulcskérdés, hogy az RMDSZ legközelebb is ott legyen a kormányban, hogy az ilyen jellegű hangokat blokkolni tudja, hangsúlyozta.

Megismételte azonban a Ciolacu-kormány költségcsökkentést célzó, sokat vitatott kormányrendelet-tervezetével kapcsolatos, múlt héten megfogalmazott ellenvetését is, amelyből kiderül, hogy az egykori koalíción belülről is simán érkezhetnek az új tanügyi törvényeket „meghekkelő” javaslatok. A tervezet értelmében tanfelügyelőségek és iskolák veszíthetnék el jogi személyiségüket, miközben jelenleg előírás, hogy minden községben kell legyen saját jogi személyiséggel rendelkező iskola.

Támogasd a Transtelexet!

Az erdélyi közösségnek saját, független lapja csak akkor lehet, ha azt az olvasótábora fenntartja. Támogass minket akár alkalmi jelleggel, ha pedig teheted, állíts be rendszeres támogatást!

Támogatom!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!