A kisebbségieknek kedvez az új romániai tanügyi törvény, de tudni kell kihasználni a lehetőségeket

A jogszabálycsomagban újdonság például, hogy előírják a kis létszámú szórványiskolák finanszírozását, a román, mint idegen nyelv tanulását és tanítását segítő országos programok szervezését és a helyek fenntartását kisebbségieknek az olyan egyetemi szakokon, amelyek csak román nyelven érhetőek el. Közben viszont úgy kezdődik el az új tanév, hogy a 11. osztályba lépő magyar diákoknak nem készült el a speciális tanterv szerinti román tankönyve, tudtuk meg Kallós Zoltán kisebbségi oktatásért felelős államtitkártól, aki az RMDSZ kormányrotáció után hivatalban maradt két kormányzati tisztségviselőjének egyike. A tankönyv hiánya csak egy kis példa arra, hogy a törvény alkalmazása milyen akadályokba ütközhet.

Kallós Zoltán államtitkár és Szabó Ödön RMDSZ-es képviselő, a képviselőház oktatási szakbizottságának alelnöke, illetve László Petra, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség tanügyekért felelős vezetőtanácsi tagja Lupescu Kata kérdéseire válaszolva elsősorban az új tanügyi törvények kisebbségeket érintő újdonságairól beszélgettek csütörtök délután a Kolozsvári Magyar Napok Ifjúsági Udvarában.

A közoktatási törvény kisebbségek számára egyik lényeges új kitétele, hogy biztosítani kell a működés költségeit a 300-as diáklétszám alatti iskolákban, eddig ugyanis a fejkvóta-finanszírozás miatt a kevés diákot beiskolázó intézmények nem voltak fenntarthatóak. Emellett bekerült a törvény szövegébe három új paragrafus, amely országos programot ír elő a román nyelvet speciális tanterv szerint tanuló kisebbségieknek.

A felsőoktatási törvény újdonságai között szerepel, hogy ezután az európai unió összes hivatalos nyelvén, így magyarul is lehet habilitálni. Továbbá minden egyetemre lehet olyan nyelven felvételizni, amelyen a diák elvégezte a középiskolát, így magyarul is, kivéve a katonai, közigazgatási, közbiztonsági szakokat, illetve

ezután nem csak a szociális védelmi rendszerből érkező és a fogyatékkal élő diákoknak tartanak fenn helyeket az egyetemeken, hanem a kisebbségieknek is, amennyiben az ő anyanyelvükön nem létezik az adott szak.

A három kategóriának összesen 25 helyet kell elkülöníteni az új törvény értelmében.

„Az elmúlt években az volt a tapasztalat, hogy a hátrányos helyzetű és a sérült gyerekek számára eddig elkülönített 10-10 hely nem telt fel az egyetemeken, ami azt jelenti, hogy a 25 helyből akár 15-20 is juthat a kisebbségi közösségből érkezőknek. Nyilván itt fontos az érdekérvényesítés, ebben szerepe van a diákönkormányzatoknak, egyetemi szövetségeknek és a pedagógusainknak is. Ez egy történelmi áttörés” – mondta Szabó Ödön.

Történelmi áttörésnek nevezte a képviselő azt is, hogy a kisebbségi karok, diák- és pedagóguslétszámtól függetlenül ugyanolyan szavazati joggal rendelkeznek ezután az egyetemi szenátusban, mint a többségi karok.

Nem készül el a tanév kezdetéig a 11.-es magyar diákok speciális tanterv szerinti román tankönyve

A KMDSZ-es László Petra szerint sok az előrelépés az új oktatási törvényekben a kisebbségi diákok számára, de minden a gyakorlatban dől majd el, hiszen annak ellenére, hogy a magyar diákok speciális tanterv szerint tanulják a románt, az utóbbi időben nem javult, sőt, inkább romlott a magyar diákok teljesítménye román nyelvből.

Kallós Zoltán államtitkár szerint emiatt dolgozták ki azt az európai uniós támogatásból már zajló programot, amelynek keretében a román nyelv új szemléletű oktatására képezik a pedagógusokat. Azt is kiemelte, hogy bekerült a törvénybe a román nyelv elsajátítását segítő országos program finanszírozásának lehetősége. Ennek keretében szerveznék a pedagógusok képzését, de cserediák-programokat, román nyelvű gyermektáborokat, illetve különböző metodikai, didaktikai eszközöket, segédanyagokat hoznának létre.

„Jelen pillanatban az összes kisebbség, amelynek a nyelvén van oktatás, 1-4. osztályban speciális tanterv szerint tanulja a románt. Ötödik osztálytól csak a magyar kisebbség kérte ezt. Ezek a speciális tantervek most már megvannak 12. osztályig, idén tavasszal készült el a 11-es és a 12-es tanterv. Két év múlva érettségizik az első olyan generáció, aki teljes egészében speciális tanterv szerint tanulta a románt” – magyarázta Kallós Zoltán.

A speciális tanterv szerint írt tankönyvekből azonban még nem készült el a 11. és 12. osztálynak szóló, hívta fel a figyelmet az államtitkár. „A 12-es csak a következő tanévtől kellene, a 11-es már most, de egyelőre nem jelentkezett tankönyvíró csapat, aki az új tantervre megírná a tankönyvet” – mondta a Transtelexnek Kallós. Mint hozzátette, a tizedikes tankönyv volt az első a speciális román tankönyvek közül, amely tavaly ha nem is pont az oktatási év elejére, de egy-hét késéssel megérkezett minden iskolába.

A minisztérium kiírására tankönyvkiadók jelentkezhetnek, ezek azonban csak akkor pályáznak, ha sikerül összeállítaniuk egy munkacsoportot, aki vállalja, hogy megírja ezeket a tankönyveket. „Lehet, hogy a jövőben jó lenne létrehozni olyan csoportokat, akik csak ezzel foglalkoznak, mert most, bárki, aki tankönyvet ír vagy tételeket szerkeszt, az a mindennapi iskolai tevékenysége mellett, pluszban kell ezeket a dolgokat végezze. Magyarázat lehet arra, hogy nem jelentkeznek az is, hogy nem futja az idejükből” – mondta.

A jó törvényt is el lehet baltázni rossz alkalmazási módszertannal

Kallós szerint az egyik legnagyobb kihívás a törvények alkalmazása lesz. Mint mondta, már dolgoznak azokon a minisztériumi rendeleteken, amelyek a szeptember 4-től életbe lépő rendelkezések alkalmazásához szükségesek, de a következő 6-8 hónapban még egy egész sor módszertant kell kidolgozni és miniszteri rendeletekkel elfogadni, továbbá kormányhatározatok is szükségesek a rendszer működéséhez.

„Nekünk kisebbségieknek nagyon fontos, hogy ezeket a módszertanokat is átnézzük nagyon pontosan, mert egy nagyon jó törvényt is el lehet baltázni rossz vagy hiányos alkalmazási módszertannal” – mondta államtitkár. Arról is meg kell bizonyosodni, hogy a kidolgozott módszertant használják is, tette hozzá. „A most még érvényben lévő törvény legnagyobb hibája, hogy túl sokszor lett módosítva, nem volt összefüggő, és sok esetben nem alkalmazták” – jegyezte meg.

A törvény alkalmazására „senki nem tud garanciát adni”, mondta Szabó Ödön. „Talán tanulunk a hibáinkból” – tette hozzá a képviselő, aki szerint remélni lehet, de garanciát nem lehet vállalni arra, hogy a költségvetésnek valóban 15 százalékát adják majd a tanügynek, ahogy az az új törvénycsomagban szerepel. Ráadásul az új közoktatási törvényben az eddiginél sokkal nagyobb vállalások vannak, például az egymillió diák közétkeztetését előíró meleg ebéd program vagy a kisebbségiek romántanulását segítő program, figyelmeztetett Kallós.

„Most van erre egy politikai szándék, de attól kicsit tartok, hogy személyesítve lett ez a törvény, a jelenlegi államelnök, Klaus Iohannis nevéhez kötődik, mindenki azt mondja, hogy ez a Művelt Románia-törvény, de az ő mandátumából már csak egy év van, és nem tudhatjuk, hogy nem jön-e olyan új kurzus, amelyik kisebb-nagyobb módosításokkal éppen ebbe a törvénybe akar belenyúlni” – fejtette ki Szabó Ödön.

Lehet egyfajta garancia, mondta, hogy a törvénycsomag a nemzeti liberálisok, a szociáldemokraták és az RMDSZ közötti kompromisszumként született meg, tehát „nagy változás ebből a hármasból nem várható”. „Ha nem lesz nagy váltás kormányzati szinten, netán szélsőjobbos szereplőkkel – Isten őrizz –, akkor nem lesz ok arra, hogy ne vigyék tovább ezt a törvényt. A szélsőjobbot azért említettem, mert az AUR-nak például az volt az egyik javaslata, hogy a történelmet és a földrajzot oktassuk újra román nyelven, és még sok hasonló visszatérést javasoltak a Pruteanu-féle oktatási törvényhez” – mondta Szabó Ödön. Kulcskérdés, hogy az RMDSZ legközelebb is ott legyen a kormányban, hogy az ilyen jellegű hangokat blokkolni tudja, hangsúlyozta.

Megismételte azonban a Ciolacu-kormány költségcsökkentést célzó, sokat vitatott kormányrendelet-tervezetével kapcsolatos, múlt héten megfogalmazott ellenvetését is, amelyből kiderül, hogy az egykori koalíción belülről is simán érkezhetnek az új tanügyi törvényeket „meghekkelő” javaslatok. A tervezet értelmében tanfelügyelőségek és iskolák veszíthetnék el jogi személyiségüket, miközben jelenleg előírás, hogy minden községben kell legyen saját jogi személyiséggel rendelkező iskola.