Szabó Ödön: Leépült a kapcsolat az erdélyi magyar és a román diákszervezetek között

Az elmúlt húsz évben leépültek a kapcsolatok az erdélyi magyar és az országos román diákszervezetek között, pedig ezek a jövőben fontosak ahhoz, hogy a magyar oktatási jogokat érvényesíteni lehessen Bukarestben, fejtette ki Szabó Ödön, az RMDSZ parlamenti képviselője és oktatási szakpolitikusa a Kolozsvári Magyar Napokon, az Ifjúsági Udvarban, ahol csütörtök délután az új oktatási törvényekről szervezett beszélgetést az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ).

A beszélgetésen elsősorban a kisebbségek szempontjából elért előrelépésekről és a törvény alkalmazásának kihívásairól volt szó, ugyanakkor szóba került az is, hogy milyen konzultációk előzték meg az új törvényekhez benyújtott RMDSZ-es javaslatokat. Szabó Ödön elmondta, hiányolja az erdélyi magyar és az országos román diákszervezetek közötti kapcsolatot.

„Én magam is az ifjúsági szférából érkeztem, MAKOSZ-os voltam, a Nagyváradi Magyar Diákszövetségnek voltam elnöke, OMDSZ vezetőségi tag. Azt gondolom, hogy az, ami most hiányzott a diákok részéről, ami igaz egyébként a középiskolás mozgalmakra és a felsőoktatás diákmozgalmaira is, az az, hogy a román diákszervezetekkel – ahhoz képest, amit én a 90-es évek végén, a 2000-es évek elején az OMDSZ-ben és a MAKOSZ-ban láttam – leépültek a kapcsolatok. Ez egy bűn! Bűn kivonulni ezekből a struktúrákból, bűn nem tárgyalni a saját generációtók román diákvezéreivel” – mondta a képviselő.

Ligia Deca jelenlegi tanügyminiszter korábban az Egyetemista Szervezetek Országos Szövetségének (ANOSR) volt az elnöke, emlékeztetett Szabó Ödön. „Képzeljétek el, ha egy olyan ember tárgyalt volna vele, aki annak idején, amikor ő ANOSR-elnök volt OMDSZ-elnökként diákkapcsolatot alakított volna ki vele, és lett volna egy közös diákharcostársi múlt. Az elmúlt időszakban a tanügyi törvénynek nagyon sok pontja az interperszonális kapcsolatokon múlt” – magyarázta.

Szabó Ödön szerint „csak idő kérdése, hogy mikor kerültök ti a mi helyünkbe, és mikor lesz arra szükség, hogy a saját meggyőző erőtökkel át tudjatok fordítani dolgokat.” „A román diákrétegben sokkal tudatosabban készülnek arra, hogy esetleg bizonyos vezetői tisztséget betöltsenek” – tette hozzá. „A ti életeteket, az erdélyi magyar életet ha tetszik, ha nem, Bukarestben döntik el. Ha ott nem lesz olyan kapcsolati hálótok, amire építsetek, akkor eleve hátránnyal indultok majd, amikor oda kerültök és döntési helyzetekben szövetségeket kell kötni” – fogalmazott a politikus.

Szabó Ödön szerint az RMDSZ szerette volna elérni, hogy a közoktatási törvényben, amely először szabályozza az Országos Diáktanács (CNE) működését, szerepeljen, hogy arányos jelenlétet kell biztosítani a diáktanács országos vezető testületében a kisebbségi diákok számára, de ehhez az érintettek részéről nem kaptak támogatást. „Próbáltam rávenni a diákokat, hogy a MAKOSZ próbálja a CNE-t megpuhítani, mert a válasz kategorikus nem volt. A miniszterasszony azt mondta, hogy az Országos Diáktanács nem fogadja el ezt a javaslatot, ezért ő nem tudja fenntartani, és nem volt ki a magyar oldalon megvédje a mi álláspontunkat. Az összes többi helyen tudtuk érvényesíteni a kisebbségi jogokat, ezen a területen nem tudtunk előrelépni, mert ebben a kérdésben a mi magyar szervezetünk nem volt elég erős, hogy érvényesítse ezt a saját generációs történetével” – mondta a képviselő.

„Ha van hiányérzetem a konzultációk kapcsán így utólag, akkor az az, hogy azt látom, hogy számotokra nem ugyanolyan fontos az ANOSR-vel vagy a CNE-vel országos szinten a kapcsolat, mint felülni Nagyváradról vagy Kolozsvárról egy budapesti vonatra. Pedig ott fogják a Babeș-Bolyai Tudományegyetemnek az életét is eldönteni Bukarestben” – jelentette ki. Hozzátette, hogy az ANOSR-nek volt egy olyan szabálya a 90-es években, hogy az OMDSZ elnöke kötelezően alelnök volt az ANOSR-ben. „Ez húsz év alatt kikopott a közös múltból. Ezt a ti generációtóknak kell visszaépíteni” – mondta.

„Úgy látom, hogy ez Kolozsvár-szinten jól működik, országos szinten ráfér a további formálás” – reagált a kritikára a beszélgetés résztvevőjeként László Petra, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség tanügyekért felelős vezetőtanácsi tagja. „Az, hogy bekerült most a törvénybe az is, hogy ahol van magyar oktatás, kell legyen magyar diák az ARACIP (a közoktatás minőségét biztosító ügynökség, szerk. megj.) bizottságában, már előrelépés abból a szempontból, hogy minél több helyen, több platformon legyünk jelen, minél erősebbek legyenek azok a diákok, akik az érdekképviseletben tevékenykednek, úgyhogy mindenképpen azon vagyunk, mind a tanügyi projektjeinken keresztül, mind minden más tevékenységünkben, hogy ezt erősítsük” – fogalmazott László Petra.

Szabó Ödön kritikájának és a „budapesti vonat” fontosságára vonatkozó megjegyzésének kontextusához hozzátartozik, hogy mind az OMDSZ, mind a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) támogatói között ott van a magyar állam, a beszélgetés helyszínén, az Ifjúsági Udvarban pedig különböző ifjúsági szervezetek, többek között az erdélyi fiatalok számára magyarországi állami támogatásból egyre több képzési lehetőséget kínáló MCC Erdély szervezett programokat. A közönség egy része MCC feliratú nyugágyakból hallgatta a beszélgetést. Az MCC erdélyi hálózatépítéséről és RMDSZ-es összefonódásairól ebben a cikkben írtunk.

A MAKOSZ kapcsolata valóban nem olyan erős a román diákszervezetekkel, mint régen volt, de ez egy hosszabb folyamat eredménye, jelenleg a szervezet pedig épp közös rendezvényre készül a román országos diáktanáccsal, reagált később Szász Tamás, a középiskolás diákok szervezetének elnöke. Az OMDSZ szerint kritikus pillanatokban mindig megtörténik az egyeztetés az országos egyetemistaszövetséggel. A két romániai magyar diákszervezete nyilatkozata ebben a cikkben olvasható.