Gyulafehérvári Caritas-igazgató: Az ellenőrzésnek ez a módja mindegyik szereplővel szemben hatalmi túlkapás

Az ellenőrzéseknek van értelme, ha a hatóságoknak olyan a hozzáállása, indítéka, de a mostani „ellenőrző hadjáratban” nem ezen volt a hangsúly, hanem sokkal inkább politikai kampány ízé volt – reagált Márton Andrást, a Gyulafehérvári Caritas igazgatója a szociális intézmények elmúlt időszakban zajló ellenőrzésével kapcsolatban.

Az országos szintű hatósági ellenőrzések a Gyulafehérvári Caritas gyerek- és idősotthonait is érintették. Vizsgálódtak a hatóságok mind a gyergyószentmiklósi Szent Erzsébet, a székelyudvarhelyi Szent Lukács, a búzásbesenyői Gondviselés háza idősotthonokban, mind a csíkszeredai Védett otthonban, a székelyudvarhelyi Pastor Bonus papi öregotthonban, illetve a diódi gyerekotthonban is. Ezek után mondta el véleményét, fogalmazott meg állásfoglalását a vizsgálatokkal kapcsolatban Márton András a szervezet vezetője.

„Az ellenőrzések alapvetően fontosak, értelmük van, vagy legalább is értelme tud lenni, ha az ellenőrző hatóságok hozzáállása, indítéka, és szándéka jó irányba mutat, vagyis az ellátó rendszer és az ellátás javítása irányába, a gondozottak jogainak és életminőségének megóvására.

Jelen ellenőrző hadjáratban nem ezen volt a hangsúly. Sokkal inkább volt politikai kampány íze, mikor parancsban adták, hogy egy hét alatt minden megyében, minden egyes intézményt, minden illetékes hatóságnak le kell ellenőriznie. Képtelenség” – idézik Mártont, aki szerint sokszor maguk az ellenőrök is kellemetlenül érezték magukat a szituációban, nem csak az otthonok munkatársai és az ott élő idősek vagy gyerekek.

„Kollegáink szerint, bár elvétve voltak barátságtalan vagy akár támadó viszonyulások is, összességében építő, szakmailag korrekt, emberileg tisztességtudó volt a hozzáállásuk. Inkább kimerültnek látszottak, egyértelmű áldozatai ennek az embertelen hadjáratnak. Legtöbbjük feszélyezve is érezte magát abban az áldatlan helyzetben, amelybe belekényszerítették” – mondta.

Márton szerint sokkal célravezetőbb és hatékonyabb lett volna több időt szánnak ezekre az ellenőrzésekre, jobban előkészítik, és egyszerre csak egy ellenőrző szervet küldenek rá egy intézményre. Szerinte, ha hatóságok komolyan gondolják, hogy jobb szociális ellátást szeretnének, akkor azt nem ilyen ellenőrzésekkel lehet elérni.

„Sokkal inkább folyamatos, tervszerű és kiszámítható üzemmódban, apránként, a jóról a jobb felé terelni a körülményeket, a szakmaiságot, az emberséget, az életminőséget, és közben persze kiszűrni a tarthatatlant vagy megengedhetetlent. Ez nem számít utópiának, mert számos európai partnerszervezetünk esetében tapasztalhattuk: az ellenőrzés átvilágítja ellenőrzésének tárgyát, jobbító szándékkal egyeztetnek a szolgáltatóval, kölcsönösen megértve egymás szempontjait, együtt fogalmazzák meg a szükséges intézkedések ütemét, menetét” – mondta.

Márton hangsúlyozta, hogy Romániában a szociális ellátórendszer végtelenül törékeny és európai viszonylatban minden szempontból alulteljesít, messze elmarad attól, amit korszerű szociális ellátásnak lehet nevezni. Értékelése szerint a törvényi keretfeltételek a mindennapi élet valóságától messze el vannak rugaszkodva, a finanszírozás esetleges és elégtelen, a szolgáltatókra háruló terhek egyre nőnek, emellett az elöregedés és az életerő tömeges kivándorlása révén hatványozottan nő az ellátás szüksége. Úgy látja, hogy ilyen körülmények között „nem lehet célravezető, hogy úthengerként leronhanjanak minden egyes, a nehézségek dacára még talpon maradt szociális szolgáltatót, akkora nyomást helyezve rá, hogy sokan inkább majd bedobják a törülközőt”.

„El lehet képzelni már csak a képileg is, milyen az, amikor egy szociális intézménynél, például egy ápolási otthonnál, egyidőben jelenik meg nyolc ellenőrző szerv, tíz-tizenöt ember, beleértve az egyenruhás rendőröket rendőrautóval. Kevés olyan bűnügyi helyszínt tudok elképzelni, ahol egyidőben ilyen felvonulás van. El lehet képzelni, milyen lelkiállapotban vannak jelen munkatársaink, akik egyszerre kell kiszolgálják a sokféle ellenőr kérését, követelését és biztosítsák gondozottjaik mindennapi életmenetét.

El kell képzelni, hogy élhetik meg ezt a kiszállást, vagy inkább megszállást maguk a gondozottak, akik jó részének meg sem lehet magyarázni mi történik, például azért, mert nem, hall, vagy mert zavart.

De azt sem nehéz elképzelni, milyen képet fest egy ilyen akció a szociális szolgáltatókról a közösség és a társadalom felé. De el lehet képzelni az ellenőrök helyzetét is, akiket »fentről« érkező komoly nyomással végigkényszerítettek egy reggeltől estig tartó egész hetes ellenőrzésmaratonon. Azt hiszem, az ellenőrzésnek ez a módja mindegyik szereplővel szemben hatalmi túlkapás, és nehezen gyógyuló sebet ejt a zsenge és fejletlen szociális ellátó rendszeren, minden szereplő lelkesedésében és hitében, hogy ezt lehet szépen és jól csinálni” – értékelte.

A hatóságok egyébként a Caritas egyetlen szociális intézményének a működését sem függesztették fel, vagy zárták be azt. Márton elmondása szerint összességében mindegyik intézményben pozitív visszajelzést kaptak az ellenőrzés során, mind a körülmények, mind a szakmaiság, mind az emberi hozzáállás szintjén.

„Persze voltak apróbb rendellenességek is, amiért büntetéseket is róttak ránk, mint ahogy értesüléseink szerint országszerte mindenkinek róttak ki büntetéseket. Például találtak törött dugaszt, vagy fürdőszobában rozsdás fűtőtestet, nem volt pánikgomb minden ágynál, vagy a kazánházra nem volt kiírva, hogy robbanásveszély. Vagy a kamerás megfigyelés nem volt mindenhol, illetve megfelelő módon megoldva. Egyik helyen azt is jegyzőkönyvbe vették, hogy színes, illetve mintás az ágynemű, és nem fehér. Ezt még most sem értjük. Apróbb rendellenességeket találtak, amilyenek mindig is akadnak majd, amit folyamatosan orvosolni kell, és lehet” – jelentette ki.

Szerdán véget ért a romániai szociális intézmények országos ellenőrzése, amelyet még Marcel Ciolacu miniszterelnök rendelt el a voluntari-i idősotthonokban talált szörnyűségek után. A hatósági ellenőrzés nyomán hét megyében (Arad, Giurgiu, Konstanca, Máramaros, Hunyad, Teleorman és Vrancea és a fővárosban) volt a legrosszabb a helyzet, itt már kérte is az illetékesek felelősségre vonását.

Hargita, Maros és Kovászna megyékben, ahol a Caritas intézményeinek a többsége van, viszonylag rendben találták az intézményeket. Maros megyében egy hátrányos helyzetű személyeket befogadó otthont zártak be a körülmények miatt, Hargita megyében négy intézmény konyhájának a működését függesztették fel a problémák rendezéséig. Az ellenőrzések eredményeit ebben az anyagunkban foglaltuk össze.