Főtanfelügyelő: Nem a sztrájk elhúzódásától függ, hogy sikeresek vagy sikertelenek lesznek a diákok vizsgaeredményei

Hétfőn vette kezdetét a nyolcadikos diákok képességfelmérője, amire 161 500 nyolcadikos iratkozott be. A június 19. és július 4. között zajló Országos Felmérőt a tanügyi alkalmazottak sztrájkja előzte meg, amelyet mindössze pár nappal a vizsgák megkezdése előtt függesztettek fel. A kormány és a tanügyi szakszervezetek között született kompromisszum hallatán ezért sokan fellélegezhettek, sokan mások azonban – köztük a szakszervezetek tagjai is – nem értettek egyet az elért eredményekkel, különösen azért nem, mert nem mindenki bízik abban, hogy a kormány betartja a nem túl nagyvonalú ígéreteit.

Rossz szájízzel zárták a sztrájkot a tanárok

Kovászna Megye Tanfelügyelőségének vezetője szerint a tanárok visszajelzései és a médiában megjelent nyilatkozatok azt mutatják, hogy a háromszéki tanárok nyilvánvaló módon rossz szájízzel zárták a sztrájkot. Elmondása szerint mindenki többet várt ettől a sztrájktól, és a befejezést sem így képzelték el.

„Ez az, ami a legjobban megviselte a pedagógusokat, ezért gondolhatják azt, hogy az egész sztrájknak csak részlegesen sikere volt. Persze meg kell várni azt, hogy a kormány milyen mértékben tartja majd be az ígéreteket, mert az eredmények nem egyik napról a másikra várhatóak. Szakaszonként bevezethető pótlékokról, juttatásokról beszélhetünk, aminek hosszabb kifutási ideje van, mert van, ami júniustól lesz érvényben, és van, amit a tanügyi alkalmazottaknak októberben kellene megkapnia. Az új fizetéskeret módszertana és a törvények megjelenése majd januártól lép életbe. Az ígéreteknek jó része tehát gyakorlatilag januártól lenne érvényes” – fejtette ki.

A főtanfelügyelő azonban reméli, hogy a sztrájk nem csak fel lett függesztve, hanem le is zárják, és a különböző vizsgák és az időpontjaik a későbbiekben sem bojkottálódnak, nem tolódnak el, mert ha a diákok a késedelmek miatt nem tudnak felvételizni, az az oktatáshoz való jogokat is sértené.

Hozzátette, a sztrájkhoz hasonló események megviselnek mindenkit, de a sztrájknak eleve van egyfajta nyomásgyakorlás jellege, ez pedig elkerülhetetlen volt.

Azokról a sommás véleményekről, akik szerint a pedagógusok és az általuk kezdeményezett sztrájk politikai játszmák áldozatául esett volna, a főtanfelügyelő azt mondta, hogy a tanfelügyelőség külső szemlélője maradt a sztrájk körüli eseményeknek, és politikai minősítések nélkül nem kizárt, hogy a szakszervezeti vezetők és a politikai pártok vezetői között háttéregyezmények lettek volna, de ezt ő nem kívánja kommentálni.

A tananyagot leadták a tanárok, de a végső hajrá elmaradt

Kiss Imre Kovászna Megye Tanfelügyelőségének vezetője a legrosszabb forgatókönyvnek látta a sztrájk elhúzódását, és azért szurkolt, hogy úgy fejeződjön be, hogy a vizsgákat az eredeti időpontban lehessen megtartani, mert elmondása szerint hogyha a vizsgák időpontja megváltozott volna, és másik periódusban kellett volna megtartani, akkor a tanügyi rendszer a feje tetejére állt volna, hiszen szerinte a nyolcadikosok és tizenkettedikesek vizsgája annyira be van ütemezve június közepétől július végéig, hogy a módosítással a helyzet kezelhetetlenné vált volna.

A főtanfelügyelő emlékeztetett, a nyolcadikosoknak elvileg június 9-ével ért véget a tanév, a sztrájk tehát egy szinte két és fél hetes kiesést jelentett a program szintjén, de tekintettel arra, hogy végzős osztályról van szó, ami a tizenkettedikesek esetében is igaz: a tananyagot a tanárok leadták már, hiszen az utolsó két-három hétre általában a vizsgára való készülődés, feladatmegoldás marad.

Az érettségi esetében külön is megjegyezte, a tananyag szempontjából nem lát elmaradást, hiszen a tanárok eleve úgy készítik el az ütemtervet, hogy minél több időt lehessen szentelni a vizsgára való felkészülésre és ismétlésre.

Ami azonban elmaradt, és ami ugye sajnálatos, az épp a felkészítő jellegű tevékenység, ami az utolsó heteket jellemzi

– panaszolta a főtanfelügyelő a Transtelexnek.

Kérdésünkre, hogy ez mennyire hathat ki a teljesítményre, a főtanfelügyelő azt mondta, aki tudatosan készült iskolai vagy líceumi évei alatt, nem hinné, hogy a teljesítményét döntően befolyásolni tudná a két hét iskolai felkészülés kiesése, és emiatt nem sikerülne valakinek a vizsgája.

„Azért kell tudni, hogy a lovat nem a hegy alatt abrakoljuk, tehát a vizsgákra való felkészülés utolsó heteit egy hosszú folyamat előzi meg” – mondta Kiss Imre. Mint kifejtette, beszélhetünk egyfajta felkészítési hiányról, de ez nem kellene az eredményekre is kihasson és rányomja a bélyegét a végzősök jegyeire, mert nem utolsó két hétben kell a vizsgákra készülni, és aki akart, az a tananyag birtokában elvileg ettől függetlenül is fel tudott készülni, mert már csak a lezárás volt hátra.

A végzős diákok vizsgaeredményeinek sikerességét vagy sikertelenségét nem a sztrájktól tenném függővé, inkább attól függ, hogy melyik diák, mennyire volt szorgalmas, mennyire készült fel a négy év alatt az érettségire

– jegyezte meg a főtanfelügyelő. A diákok pedig szerinte azt is tudhatták, hogy maradnak-e pótvizsgára valamiből, vagy nem, tehát lehetőségük volt erre tanulni. Érdeklődésünkre azonban elismerte azt is, hogy a jobb alkalmazkodással rendelkező diákok, akik a stresszhelyzetet jobban bírják, nagyobb eséllyel vágtak neki a hétfőn kezdődött képességfelmérőn.

A lezárásokkal kapcsolatban pedig megjegyezte, végül is, az utolsó iskolai héten (június 16-áig) sikerült lezárni a diákokat, sőt a módszertan lehetőséget biztosított a lezáratlanok helyzetének megoldására is azzal, hogy a lezáratlanok vizsgaszesszióját, előre hozták június 16-ig.

„A lezáratlan diákok, ha nem mentek át valamiből, akkor pótvizsgára maradtak, vagy osztályismétlők lettek, de lezáratlan státusú diák nem maradt” – értékelt a főtanfelügyelő. Hozzátette, a pótvizsgák július 4-e és 14-e között esedékesek, és azok a nyolcadikosok, akik átmennek, nyilván részt vehetnek a felvételi második szakaszán.