Főtanfelügyelő: Nem a sztrájk elhúzódásától függ, hogy sikeresek vagy sikertelenek lesznek a diákok vizsgaeredményei

2023. június 22. – 10:42

Másolás

Vágólapra másolva

Rossz szájízzel zárták a sztrájkot a Kovászna megyei tanárok, tudtuk meg Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelőtől, aki szerint a kormány és a szakszervezetek közötti tárgyalások nem úgy zárultak, ahogy azt a pedagógusok elképzelték. Jelenleg a tanügyi alkalmazottak abban reménykednek, hogy a kormány betartja az ígéreteit. A főtanfelügyelő szerint a kialakult helyzetben mindenki sérült, a sztrájknak pedig a vizsgára készülő diákok felkészülése esett az áldozatául, de az éppen zajló képességvizsgák, és a soron következő érettségik teljesítménye nem ettől, hanem a diákok egyéni akaraterejétől fog függeni.

Hétfőn vette kezdetét a nyolcadikos diákok képességfelmérője, amire 161 500 nyolcadikos iratkozott be. A június 19. és július 4. között zajló Országos Felmérőt a tanügyi alkalmazottak sztrájkja előzte meg, amelyet mindössze pár nappal a vizsgák megkezdése előtt függesztettek fel. A kormány és a tanügyi szakszervezetek között született kompromisszum hallatán ezért sokan fellélegezhettek, sokan mások azonban – köztük a szakszervezetek tagjai is – nem értettek egyet az elért eredményekkel, különösen azért nem, mert nem mindenki bízik abban, hogy a kormány betartja a nem túl nagyvonalú ígéreteit.

Rossz szájízzel zárták a sztrájkot a tanárok

Kovászna Megye Tanfelügyelőségének vezetője szerint a tanárok visszajelzései és a médiában megjelent nyilatkozatok azt mutatják, hogy a háromszéki tanárok nyilvánvaló módon rossz szájízzel zárták a sztrájkot. Elmondása szerint mindenki többet várt ettől a sztrájktól, és a befejezést sem így képzelték el.

„Ez az, ami a legjobban megviselte a pedagógusokat, ezért gondolhatják azt, hogy az egész sztrájknak csak részlegesen sikere volt. Persze meg kell várni azt, hogy a kormány milyen mértékben tartja majd be az ígéreteket, mert az eredmények nem egyik napról a másikra várhatóak. Szakaszonként bevezethető pótlékokról, juttatásokról beszélhetünk, aminek hosszabb kifutási ideje van, mert van, ami júniustól lesz érvényben, és van, amit a tanügyi alkalmazottaknak októberben kellene megkapnia. Az új fizetéskeret módszertana és a törvények megjelenése majd januártól lép életbe. Az ígéreteknek jó része tehát gyakorlatilag januártól lenne érvényes” – fejtette ki.

Kiss Imre, Kovászna megyei főtanfelügyelő – Fotó: Tőkés Hunor / Transtelex
Kiss Imre, Kovászna megyei főtanfelügyelő – Fotó: Tőkés Hunor / Transtelex

A főtanfelügyelő azonban reméli, hogy a sztrájk nem csak fel lett függesztve, hanem le is zárják, és a különböző vizsgák és az időpontjaik a későbbiekben sem bojkottálódnak, nem tolódnak el, mert ha a diákok a késedelmek miatt nem tudnak felvételizni, az az oktatáshoz való jogokat is sértené.

Hozzátette, a sztrájkhoz hasonló események megviselnek mindenkit, de a sztrájknak eleve van egyfajta nyomásgyakorlás jellege, ez pedig elkerülhetetlen volt.

Azokról a sommás véleményekről, akik szerint a pedagógusok és az általuk kezdeményezett sztrájk politikai játszmák áldozatául esett volna, a főtanfelügyelő azt mondta, hogy a tanfelügyelőség külső szemlélője maradt a sztrájk körüli eseményeknek, és politikai minősítések nélkül nem kizárt, hogy a szakszervezeti vezetők és a politikai pártok vezetői között háttéregyezmények lettek volna, de ezt ő nem kívánja kommentálni.

A tananyagot leadták a tanárok, de a végső hajrá elmaradt

Kiss Imre Kovászna Megye Tanfelügyelőségének vezetője a legrosszabb forgatókönyvnek látta a sztrájk elhúzódását, és azért szurkolt, hogy úgy fejeződjön be, hogy a vizsgákat az eredeti időpontban lehessen megtartani, mert elmondása szerint hogyha a vizsgák időpontja megváltozott volna, és másik periódusban kellett volna megtartani, akkor a tanügyi rendszer a feje tetejére állt volna, hiszen szerinte a nyolcadikosok és tizenkettedikesek vizsgája annyira be van ütemezve június közepétől július végéig, hogy a módosítással a helyzet kezelhetetlenné vált volna.

A főtanfelügyelő emlékeztetett, a nyolcadikosoknak elvileg június 9-ével ért véget a tanév, a sztrájk tehát egy szinte két és fél hetes kiesést jelentett a program szintjén, de tekintettel arra, hogy végzős osztályról van szó, ami a tizenkettedikesek esetében is igaz: a tananyagot a tanárok leadták már, hiszen az utolsó két-három hétre általában a vizsgára való készülődés, feladatmegoldás marad.

A képességvizsga menetrendje a magyar tannyelvű iskolákban tanulóknak:

  • június 19-én, hétfőn tartották a román nyelv és irodalom vizsgát
  • június 21-én, szerdán volt a matematika vizsga
  • június 22-én, csütörtökön pedig magyar nyelv és irodalomból vizsgáznak.

Az érettségi esetében külön is megjegyezte, a tananyag szempontjából nem lát elmaradást, hiszen a tanárok eleve úgy készítik el az ütemtervet, hogy minél több időt lehessen szentelni a vizsgára való felkészülésre és ismétlésre.

Ami azonban elmaradt, és ami ugye sajnálatos, az épp a felkészítő jellegű tevékenység, ami az utolsó heteket jellemzi

– panaszolta a főtanfelügyelő a Transtelexnek.

Kérdésünkre, hogy ez mennyire hathat ki a teljesítményre, a főtanfelügyelő azt mondta, aki tudatosan készült iskolai vagy líceumi évei alatt, nem hinné, hogy a teljesítményét döntően befolyásolni tudná a két hét iskolai felkészülés kiesése, és emiatt nem sikerülne valakinek a vizsgája.

„Azért kell tudni, hogy a lovat nem a hegy alatt abrakoljuk, tehát a vizsgákra való felkészülés utolsó heteit egy hosszú folyamat előzi meg” – mondta Kiss Imre. Mint kifejtette, beszélhetünk egyfajta felkészítési hiányról, de ez nem kellene az eredményekre is kihasson és rányomja a bélyegét a végzősök jegyeire, mert nem utolsó két hétben kell a vizsgákra készülni, és aki akart, az a tananyag birtokában elvileg ettől függetlenül is fel tudott készülni, mert már csak a lezárás volt hátra.

A végzős diákok vizsgaeredményeinek sikerességét vagy sikertelenségét nem a sztrájktól tenném függővé, inkább attól függ, hogy melyik diák, mennyire volt szorgalmas, mennyire készült fel a négy év alatt az érettségire

– jegyezte meg a főtanfelügyelő. A diákok pedig szerinte azt is tudhatták, hogy maradnak-e pótvizsgára valamiből, vagy nem, tehát lehetőségük volt erre tanulni. Érdeklődésünkre azonban elismerte azt is, hogy a jobb alkalmazkodással rendelkező diákok, akik a stresszhelyzetet jobban bírják, nagyobb eséllyel vágtak neki a hétfőn kezdődött képességfelmérőn.

A lezárásokkal kapcsolatban pedig megjegyezte, végül is, az utolsó iskolai héten (június 16-áig) sikerült lezárni a diákokat, sőt a módszertan lehetőséget biztosított a lezáratlanok helyzetének megoldására is azzal, hogy a lezáratlanok vizsgaszesszióját, előre hozták június 16-ig.

„A lezáratlan diákok, ha nem mentek át valamiből, akkor pótvizsgára maradtak, vagy osztályismétlők lettek, de lezáratlan státusú diák nem maradt” – értékelt a főtanfelügyelő. Hozzátette, a pótvizsgák július 4-e és 14-e között esedékesek, és azok a nyolcadikosok, akik átmennek, nyilván részt vehetnek a felvételi második szakaszán.

Támogasd a Transtelexet!

Az erdélyi közösségnek saját, független lapja csak akkor lehet, ha azt az olvasótábora fenntartja. Támogass minket akár alkalmi jelleggel, ha pedig teheted, állíts be rendszeres támogatást!

Támogatom!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!