Összevont választások: a liberálisok és szociáldemokraták már most osztogatják a tisztségeket egymás között

A kormányváltás közeledtével sokasodnak a feszültségek a koalíciós pártokon belül, mert egyik párt sem szeretne a vesztese lenni sem a közelgő rotációnak, sem a 2024-es választásoknak. A jelenleg kormány- és államfői tisztséget is magukénak tudó PNL-sek garanciát szeretnének arra nézve, hogy nem lesznek kisemmizve, ha a szociáldemokraták átveszik a kormánybotot. Ezért már most a 2024-es választásokra készülnek, és mindenféle forgatókönyvet dolgoztak ki arra nézve, hogyan folytassák a PSD-vel való együttműködést. Az összevont választások is ezt a célt szolgálnák.

Az ötletet nem fogadta kitörő lelkesedéssel a szociáldemokraták vezére, Marcel Ciolacu, sőt újságírói kérdésre válaszolva határozottan elutasította azt, mondván, nem volna alkotmányos ez az eljárás. És bár a hivatalos nyilatkozatok szintjén mi sem változott azóta, a színfalak mögött már elstartoltak a tárgyalások. Egy olyan aprólékos egyeztetés zajlik, amely során nemcsak az elnöki, miniszterelnöki és Bukarest főpolgármesteri tisztsége kerül szóba, hanem sok minden más. A közös nevezőre jutásnak azonban záros határidőn belül kell megtörténnie. „Minden tárgyalást júniusig le kell zárni. Addigra tudni fogjuk, lesznek-e összevont választások, és ha igen, akkor annak milyen formáját választják” – tudta meg koalíciós forrásokból a Libertatea.

Egybehangzó vélemények szerint a tét nem kevesebb, mint a következő öt év kormányzása. A tárgyalásokban részt vevő koalíciós politikus mondta el a lapnak, hogy az egyik legfőbb érv, amellyel az összevont választásokat szorgalmazzák, és a nagykoalíció fennmaradását támogatják, a szomszédban dúló orosz-ukrán háború. Erről eddig is folyamatosan azt kommunikálták, hogy a bizonytalan nemzetközi helyzetben az országnak stabilitásra van szüksége. Ez a stabilitás azonban, mint a későbbiekben kiderül, arról is szól, hogy a potenciális ellenfeleket kigolyózzák, és az ellenzék a lehető legkisebb esélyekkel indulhasson a választásokon.

Az egyetlen apró szépséghibája a mestertervnek, hogy mindenben már most meg kell egyezni, mert a választások időpontjának módosítását egy évvel a választások előtt kell bejelenteni. A liberálisok és a szociáldemokraták elismerik, hogy „nincs sok idejük”, a júniusi törvényhozási ülésszak végéig meg kell születnie a határozatnak, „ősszel már túl késő lenne”.

A liberális és szociáldemokrata politikusok ugyanis arra számítanak, hogy az ellenzék sem ül majd ölbe tett kézzel, és a választások esetleges összevonásáról szóló döntést megtámadják az Alkotmánybíróságon, sőt a Velencei Bizottságnál is panaszt tehetnek, mert elméletileg a választási törvény nem teszi lehetővé két különböző választás összevonását.

Ahhoz, hogy legyen elegendő idő a folyamat kifutására, azaz a fellebbezések lezárására is, június végéig kellene körvonalazni a hogyan továbbot. Nem hivatalosan a két párt vezetői a választások összevonásának lehetőségének gondolatát megfuttatták az Alkotmánybíróság tagjainál is, lássák, milyenek a reakciók, van-e jogi kiskapu erre a lehetőségre.

A PNL a helyhatósági választásokat a parlamenti választásokkal kombinálná, és ahhoz kéri a szociáldemokraták beleegyezését, hogy az államelnöki pozíciót biztosítsák Ciucănak. A liberálisok már dolgoztak a jogi anyagon. Azt remélik, meg tudják győzni a szociáldemokratákat arról, hogy a választások összevonása esetén nem merülnek fel alkotmányossági problémák.

„Az a lehetőség is fennáll, hogy két egymást követő napon tartsák meg a választásokat. Így nem lesznek szervezési problémák, nem lesz túlzsúfoltság, és az emberek nem gabalyodnak össze a szavazólapokban” – árulták el a PNL vezetőségéből származó források a Libertateának. A PNL három lehetőséget tett le az asztalra a PSD-vel folytatott tárgyalások során:

• helyi választások a parlamentivel összekötve,
• parlamenti választások az elnökválasztás 1. fordulójával kombinálva,
• vagy parlamenti választások az elnökválasztás 2. fordulójával összevonva.

„Az elmúlt három választási ciklus számításai alapján azt láttuk, hogy minden alkalommal közel egymillió szavazatot veszítettünk a helyi és a parlamenti választások között. A parlamenti és a helyi választások összekapcsolása megoldaná a részvételi arány, de a helyi vezetők bevonásának problémáját is” – mondják PNL-s források.

Alina Gorghiu szenátusi elnök hétfői sajtótájékoztatóján azt állította, a PNL javaslatának nincsenek alkotmányossági problémái. „Valótlanság, hogy nincs alkotmányos lehetőség a választások összevonására. Tökéletesen alkotmányos az a forgatókönyv, hogy ezeket a választásokat összevonják. Az az elemzés, amelyet a liberális párt jogászai készítettek, meg fogja szüntetni a közvélekedésnek a fenntartását az összevont választások szabályszerűségére vonatkozóan” – mondta Gorghiu. Egy, a PNL és a PSD által megrendelt közvélemény-kutatást is idézett a szenátus elnöke, amely szerint a polgárok 90 százaléka szeretné, ha a választásokat összevonnák.

A PSD vezetői nem utasítják el a közös választások forgatókönyvét, de látni akarják, milyen hasznot tudnak húzni ebből. „A pártban már tárgyaltunk a választások összevonásának lehetőségéről, sokan támogatják az elképzelést, de meg kell néznünk, milyen konkrét nyereségünk származna belőle” – mondta el a PSD Országos Állandó Elnökségének egyik tagja. „Nem akarjuk a liberálisok számára maximalizálni az előnyöket anélkül, hogy ne lenne írásos megállapodás arról, hogy a közös kormányzás 2024 után is folytatódik. Mi értelme lenne egyértelmű megállapodás nélkül a liberálisok malmára hajtani a vizet?” – ecsetelte a helyzetet a nevének elhallgatását kérő politikus.

A szociáldemokraták vezetői ugyanakkor elismerik, hogy egy „összetettebb csomagról tárgyalnak”, amely a közös elnöki jelölt személyében való megállapodást is tartalmazná, a miniszterelnöki funkcióról való egyezséget, de a területi kulcspozíciók megosztásáról is tárgyal a két párt, vagyis közös polgármesterjelöltet állítanának olyan városokban, ahol az USR-s jelölt kigolyózása a cél. „A közös listás opció a legnehezebben megvalósítható és megszerezhető, sok feszültség lesz a területen. Ezért, ha ez 2023 júniusában megtörténik, lesz idő arra, hogy ezt megmagyarázzuk a választóknak és a párt aktivistáinak. Ha Ciucă és Ciolacu megegyeznek abban, hogy 2024 után hogyan osztoznak az elnöki és a miniszterelnöki tisztségen, akkor a további tárgyalások simábban, gördülékenyebben fognak menni” – hangsúlyozta a PSD egyik alelnöke.

A két nagy párt közötti szoros együttműködés egyik legnagyobb tétje ugyanis a hatalmi pozíciók visszaszerzése az erdélyi nagyvárosokban és Bukarestben. Ehhez azonban szükség van az összes USR-s polgármester eltávolítására. Mivel a helyhatósági választásokon a szavazás egy fordulóban zajlik, közös jelölt állításával ez könnyen megvalósítható. „Bukarest főpolgármesteri tisztsége, az 1-es és 2-es kerület polgármesteri tisztségei, Temesvár, Gyulafehérvár, Brassó, Bákó most mind a Mentsétek meg Romániát Szövetség kezében vannak. A PSD-PNL közös jelöltjei egy fordulóban gond nélkül győznek. De marad a dilemma, hogy mi történik a fővárosban. Gabriela Fireát nem akarják a liberálisok a fővárosba” – mutatott rá a tárgyalások egyik érzékeny pontjára a PSD vezetőségének egyik tagja. Marcel Ciolacu minden nyilatkozatában fenntartotta, hogy Gabriela Firea lesz a pártnak a bukaresti főpolgármester-jelöltje.

Az RMDSZ-ről, az aktuális koalíció harmadik tagjáról eddig nem beszéltünk. A sajtónak nyilatkozó források szerint a Szövetség nem ért egyet a választások összevonásának lehetőségével, úgy véli, a választások esetleges összevonása nem lenne előnyös számára, még akkor sem, ha nem az 5%-os küszöböt kellene teljesíteni a parlamenti bejutáshoz.