Andrij Zsoldak UNITER-jelölésének visszavonását kérik színházi alkotók a kolozsvári színházban történt bántalmazás miatt

A petíciót, amely a fiatal művészeket és a független színházakat is hiányolja a Román Színházi Szövetség jelölései közül, aláírta többek között Anna Maria Popa, a sepsiszentgyörgyi Andrei Mureșanu Színház igazgatója, Eugen Jebeleanu színházi és filmrendező, Botond Nagy rendező, Andrei Măjeri rendező, Téglás István, a Bukaresti Nemzeti Színház társulatának tagja, Kató Csilla, a nagyszebeni Astra Film Festival művészeti igazgatója és Miki Braniște kulturális menedzser, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem oktatója is.

A szövegben arra a Kolozsvári Állami Magyar Színházban 2017-ben történt esetre utalnak, amikor a Rosmersholm című előadás bemutatójának szünetében Andrij Zsoldak rendező verbálisan bántalmazta és erőteljesen megrángatta az előadásban játszó Imre Évát, az ügyelő ezért értesítette a rendőrséget. A színésznő végül nem tett rendőrségi feljelentést. Tompa Gábor, a színház igazgatója az incidens után nem sokkal a Krónikának azt mondta, szerinte az incidens nem volt annyira súlyos, hogy bántalmazásnak lehessen nevezni. Végül a rendező honoráriumából 5 százalékot levontak, arra hivatkozva, hogy a színházzal kötött szerződésének két paragrafusát is megsértette. Az ügyről több érintett is nyilatkozott később az Átlátszó Erdélynek.

Az elmúlt évben több olyan cikk jelent meg, amely feltárta a bukaresti Színház- és Filmművészeti Egyetem volt és jelenlegi tanárainak, illetve a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Színház és Film Kara egyik tanárának visszaéléseit, emlékeztetett megkeresésünkre Téglás István.

„Az egész év arról szólt, hogy az abúzusok elkövetőit lehessen számon kérni, és erre az UNITER éppen olyan valakit jelöl egy fontos díjra, akivel kapcsolatban ez téma volt. Az első eset, ami országos szinten kitudódott, az a kolozsvári Zsoldak-eset volt”

– világított rá a színész. Mint mondta, szakmai berkekben a 2017-es eset előtt is híre volt Andrij Zsoldak rendszeres visszaéléseinek, csak a kolozsvári eset volt az, amelyik nyilvánosságra került.

Kató Csilla szerint a petíció műfajának az a lényege, hogy felhívja a figyelmet az eredeti célokra, jelen esetben a színházi szövetség eredeti missziójára. „Az UNITER jelölései nem csak az előadások művészi értékét, hanem az egészséges színházi életet is kellene szolgálják, jó példákat kellene tükrözzenek. Nem csak a rendezést kellene nézni elkülönítve, hanem azt is, hogy az milyen művészi munkafolyamat során született, és ha ott például gondok voltak, ahogy ez többször elhangzott Zsoldakkal kapcsolatban is, akkor nem kellene díjjal illetni az előadást, és még jelölni sem” – fogalmazott.

Hozzátette, Romániában nagy a szakadék a kőszínházi és a független színházi társulatok között, utóbbiak tagjai kénytelenek másodállást vállalni, miközben gyakran színvonalasabbak a produkcióik, és az UNITER, bár a színházi világ képviselője, ennek ellenére gyakran nem is veszi figyelembe a független társulatok előadásait.

Az UNITER statútumában egyébként az szerepel, hogy az egyesület célja a tagok szakmai, anyagi és erkölcsi érdekeinek képviselete, valamint az is, hogy a szervezet egyik alapelve a szakmai szolidaritás.

„Meglepett és mélyen érintett az UNITER idei jelöltjeinek bejelentése. A fiatal művészgeneráció láthatatlansága a legjobb előadás és a legjobb rendezés kategóriában, az, hogy a független színház, a romániai színházi világot az utóbbi időben jellemző esztétikai sokszínűség nem tükröződik a jelölésekben, illetve a Szekuritátéval bizonyítottan együttműködő Alexandru Repan életműdíjjal való kitüntetése néhány feltűnő pont.

Ami a leginkább sokkolt, az viszont Andrij Zsoldak jelölése a legjobb rendező kategóriában, aki számtalanszor követett el pszichológiai és fizikai abúzust a próbái során, veszélybe sodorva a színészek testi és lelki épségét.

Ebben az évben, amelyet a román színházi életben a bántalmazásról szóló mély vita jellemzett, az UNITER zsűrije egy olyan rendezőt jelöl, aki egy premier estéjén az egész stáb szeme láttára bántalmazta az egyik színésznőt. Ez a tett nem feltételezés, nem pletyka, nem tartozik a magánszférába, nem sérti az ártatlanság vélelmét, ahogyan azt gyakran abszurd módon állítják a bántalmazási ügyekben. Ez egy bevallott tett, voltak szemtanúk, akik riasztották a rendőrséget. Ennek a rendezőnek szinte minden projektjében megismétlődik ugyanez a fajta viselkedés, és a romániai nagy színházi intézmények továbbra is legitimálják őt.

A romániai színházi bántalmazások áldozataival való szolidaritásból és abból a célból, hogy a próbák során lehessen normális és biztonságos körülmények között dolgozni, arra kérjük az UNITER szenátusát, hogy zárja ki Andrij Zsoldak rendezőt a legjobb rendező kategóriából. Úgy gondoljuk, hogy egy jó rendezőnek mindenekelőtt tudnia kell, hogyan dolgozzon a színészekkel lelki erőszak és testi sértés nélkül, és tisztelnie kell a munkatársait” – áll a petícióban.

Andrij Zsoldakot a craiovai Marin Sorescu Nemzeti Színházban színpadra állított A tenger asszonya című előadásért jelölte a legjobb rendezőnek járó díjra a Román Színházi Szövetség zsűrije, amelynek tagjai idén Doru Mareș színikritikus, Maria Miu díszlettervező, Victor Scoradeț színikritikus, Iris Spiridon rendező és Carmen Stanciu teatrológus. Az idei jelöltek között van egyébként Imre Éva is, akit a legjobb színésznő díjára jelöltek.

A Cultura la dubă portál értesülése szerint az UNITER kérni fogja a zsűrit, hogy tárgyalja újra Andrij Zsoldak jelölését, illetve a szervezet szenátusát is, hogy gondolják át azt a döntésüket, hogy életműdíjat adnak Alexandru Repan színésznek, akiről bíróság mondta ki, hogy besúgó volt a Ceaușescu-rendszerben.