Az ukránok csak részlegesen engedik, hogy a romániai szakemberek méréseket végezhessenek a Duna Chilia-ágán

Az ukrán fél részleges hozzájárulást adott ahhoz, hogy péntektől a román szakértők elkezdjék felmérni a Duna Chilia-ágának a medermélységét az ukrán oldalon – jelentette be csütörtökön a Facebook-oldalán Sorin Grindeanu.

A közlekedési miniszter szerint az ukrán fél egyelőre a Chilia-ág 22-es és 116-os folyamkilométere közötti szakaszán engedélyezett nappali méréseket, ám Románia a korábbi egyeztetéseken azt kérte, hogy a mérések a 11-es folyamkilométertől indulhassanak. Mint írta, Bukarest ragaszkodik ahhoz, hogy a román mérőhajókat a Chilia-ág 11-es és 22-es folyamkilométere közötti szakaszra, illetve a Bisztroje-csatornára is beengedje Ukrajna.

Hozzátette: „Tekintettel arra, hogy még az Európai Bizottság is támogatta Románia kérését, úgy gondolom, hogy mindkét ország érdeke lenne az Ukrajna által a teljes Chilia-ágon és a Bisztroje-csatornán végzett kotrás kérdésének tisztázása”.

Mint arról korábban a Transtelexen beszámoltunk, a román és az ukrán fél abban állapodott meg, hogy március 15-től kezdődően a romániai szakemberek elkezdhetnek bizonyos méréseket a Duna fentebb említett szakaszain.

Az országok közötti feszült helyzet azután alakult ki, hogy az ukrán infrastrukturális minisztérium a Twitteren bejelentette: 3,9 méterről 6,5 méterre növelték a Bisztroje-csatorna hajózási mélységét, ami szerintük „egy nagyszerű lehetőség a Duna folyó kapacitása és a kikötők exportja szempontjából”. Csakhogy Románia nem értett egyet a meder mélyítésével, azzal érvelve, hogy a beavatkozás súlyosan károsíthatja a Duna-delta élővilágát és biodiverzitását.

Nicolae Ciucă miniszterelnök szerdán Călăraşi-ban arról beszélt, hogy Románia csak Ukrajna engedélyével végezhet méréseket az ukrán oldalon. Elmondta, hogy az Európai Bizottság képviselőinek részvételével tartott korábbi háromoldalú egyeztetésen az ukrán fél ígéretet tett a mérések engedélyezésére, előbb a Chilia-ágon, majd a Bisztroje-csatornán.

Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter hétfőn Brassóban kijelentette, hogy továbbra is várja az ukrán fél írásos engedélyét a mérések megkezdéséhez. Megjegyezte, hogy tudomása szerint a szomszédos országban eddig csak karbantartási munkálatok zajlottak a Bisztroje-csatornán, amelyek nem érintették jelentős mértékben a Duna vízhozamát.

A Bisztroje-csatorna ügye nem újkeletű, 2004-ben kezdtek itt az ukrán hatóságok nagyszabású hidrotechnikai munkálatokba. A céljuk az volt, hogy alternatív útvonalat biztosítsanak maguknak a Duna torkolatához közeli kikötőkhöz a tengerjáró hajók számára. A tervük azonban heves tiltakozást váltott ki, Románia a nemzetközi fórumoknál tiltakozott. A Duna-delta Bioszféra Rezervátum korábbi kormányzója szerint környezeti katasztrófát idézne elő, ha sikerülne kivitelezni, amit terveztek.

A Nemzetközi Duna-védelmi Bizottság megállapította, hogy az ukrán projekt sérti a Duna védelmére vonatkozó nemzetközi rendelkezéseket, egyebek mellett a vízimadarak védelméről szóló Ramsari Egyezményt. A nemzetközi fellépés eredményeképpen az ukrán hatóságok 2020 decemberében bejelentették, hogy felhagynak az eredeti tervükkel, és szigorúan betartják a környezetvédelmi előírásokat. Az eredeti projekt arról szólt, hogy a jelenlegi 5 méterről 8,4 méteresre mélyítenék a Bisztroje-csatornát. Az alternatív vízi útvonal teljes egészében Ukrajna területére esik, és része a védett Duna-deltának, melynek több mint 80 százaléka Romániához tartozik.