Varga Judit Sepsiszentgyörgyön is elmondta, hogy valójában ki a felelős a háború elhúzódásáért

Sepsiszentgyörgy polgármestere ünnepi beszédét azzal indította, hogy megköszönte a nők forradalmi áldozatát: „Március 15-e kapcsán leggyakrabban a férfiak hőstetteire emlékezünk, de sokszor megfeledkezünk azokról a nőkről, akik a férfiakkal vállvetve, az otthoni tűzhely frontján küzdötték át a háborúk vészteljes napjait. Azokra a háromszéki nőkre gondolok, akik odaadták az utolsó kanalat is Gábor Áron rézágyújába, akik kitartóan hazavárták férjüket a harcokból. (…) A forradalom áldozataiként ugyanúgy keserves életet éltek, egyedül nevelték árván maradt gyermekeiket és átmentették a szabadság nemes eszméjét a következő nemzedéknek”.

Közvetve pedig így vezette fel és köszöntötte a sepsiszentgyörgyi ünnepség díszmeghívottját, Varga Judit magyarországi igazságügyi minisztert.

„Nem a szó szerinti lőtéren, de gyakran a golyózáporban védi és óvja Magyarországot és a Kárpát-medencében élő magyar emberek érdekeit a brüsszeli bürokratákkal szemben”

– méltatta egy kis brüsszelezéssel megspékelve. Beszédének egyik aktuális, kiemelt témája volt ugyanakkor a Tamási Áron Színház magyar felirata miatt elvesztett per is.

„Visszaállítjuk a mai színház eredeti homlokzatát, és úgy, ahogy a Mikó-feliratot visszahelyeztük, úgy fogjuk visszahelyezni az eredeti »Városháza« feliratot is az épület homlokzatára. Ha nem tetszett a két felirat egymás mellett, akkor csak magyarul lesz kiírva. Mert ez a főtér nem egy akármilyen város főtere, hanem a székely magyar nemzet főtere” – jelentette ki Antal Árpád, arra utalva, hogy Dan Tanasă kezdeményezésére nemrég jogerős bírósági döntés nyomán módosítaniuk kellene a színház homlokzatán lévő kétnyelvű díszfeliratot.

„Tudom, hogy unják a zászlócirkuszt, és a feliratok körüli herce-hurcát. Én is unom, rengeteg kreatív energiát emészt fel. De egy valami biztos: ha ma lemondunk egy zászlóról és magyar feliratról, akkor ne lepődjünk meg, ha holnapután csak románul tanulhatnak a gyerekeink az iskolában” – hívta fel a figyelmet a veszélyre.

Dan Tanasănek egyébként egy külön fejezetet is szánt. „Lássunk tisztán: ő nem csak rosszindulatú, frusztrált bajkeverő, nem csak egy megélhetési provokátor, hanem egy láthatatlan rendszernek a látható része, a látható arca, amit tesz, minden mögött ott van mecénásként a román állam egyik része. Ez a rész, ez a rossz farkas a múltban él és nem a békében érdekelt, de nekünk nem csak velük kell viaskodnunk, hanem partnereket is kell találjunk, hogy legyőzzük őket. Ha úgy tetszik, jó farkast kell etetnünk, hogy legyőzhessük a rosszat” – fejtegette beszédében Antal.

Ünnepi beszédében mindemellett az ukrajnai háborúra is kitért és sajnálatát fejezte ki: „Nem volt elég tanulságnak a sok feláldozott emberélet, a borzalmas sors, a könyörtelen vérontás”. Később arról beszél, hogy a Kárpát-medencében a magyaroknak egy nyelve és kultúrája van, és hogy olyan ez a vidék, mint egy emberi test, amelynek a különböző régiói: Felvidék, Kárpátalja vagy Erdély a test végtagjait képezik.

„Mi magyar emberek, éljünk bármely pontján, egy-egy sejt vagyunk benne. (…) Ezért minden egyes dobbanásban érezzük a fájdalmat, beleborzongunk minden ágyúdörgésbe, minden ágyútank átgyalogol rajtunk is.

Kárpátaljai magyar testvéreink ma vérüket adják azért az országért, amely nem tiszteli őket”

– hangoztatta egymás után kétszer is Antal. A különböző világégések során szétszakadt és újonnan létrejött államokkal kapcsolatban elmondta – és meg is jegyzi, hogy még baja származhat belőle –, hogy „Románia még egyben van, ez a mi érdemünk is, mert nem akartunk konfliktust, nem akartunk véráldozatot, nem akartunk árva gyermekeket, magukra maradott anyákat”. Az erdélyi magyarság a kisebbségi kérdésekben a párbeszédet választotta, ezért cserébe tiszteletet és az őt megillető jogokat kéri.

Beszédének végére befért még a Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnökhöz köthető, elhíresült mondat is, amit nem tudtunk mivel magyarázni, mert egyértelműen negatív konnotációja van: „Minden nap meg fogunk küzdeni érte, mert szeretjük szülőföldünket. Nem kicsit, nagyon”.

Varga Judit: Brüsszel a szankciókkal csak meghosszabbította, mélyítette a háború okozta károkat

Varga Judit kezdésként elmondta, hogy idén már másodszor jár Székelyországban, és hogy Antal Árpád meghívásával időben gondoskodott róla, hogy ez így legyen: „már jó előre, már nyáron bekészítette a polgármester úr, hogy itt legyek”.

Némi Székelyföld-romantika és történelmi visszaemlékezés után az igazságügyi miniszter rátért az aktuális politikai üzenetekre is: az Európai Uniót és a szankciókat hibáztatta az ukrán-orosz háború elhúzódásért és a magas energiaárakért, miközben a valódi agresszor, Oroszország nevét ki sem ejtette. (Az ilyen típusú üzenetek után talán nem is lehet túlzottan csodálkozni azon, hogy a felmérések szerint a romániai magyarok a leginkább oroszpárti közösség Romániában.) Ugyanakkor a „mi nemet mondunk az európai birodalomra” típusú szlogenek mellett sikerült felemlegetni a Magyarországot fenyegető migránsveszélyt is, bármennyire is lejárt lemeznek tűnhet. A gyermekek védelmére is kitért a miniszter, ebben az esetben azonban konkrétan nem nevezte meg a Fidesz által kreált ellenséget.

„(…)Vannak aggasztó jelenségek, amiknek kötelességünk megálljt parancsolni. Nem mehetünk el amellett, hogy ma Európa a vélemény hegemóniáját építi. Európa ma nem a sokféleségben, hanem az igazodásban és az öncenzúrában egyesül. Az egység a sokféleségben jelszava ma már nem érvényesül. Mi magyarok azonban a szabadság és a pluralizmus pártján állunk. Elfogadjuk a világnézetek, érdekek és álláspontok sokféleségét, és magától értetődőnek tartjuk, hogy elmondhassuk és képviselhessük a sajátunkat. Az Európai Unió jövője attól függ, képes lesz-e hidat építeni azok között, akik eltérően gondolkodnak Európáról és a világról. Mi magyarok aggódva figyeljük, hogy Európában olyan folyamatok indultak el, amelyek hosszútávon károsak a kontinensünkre nézve” – vázolta a helyzetet, majd rátért az ukrajnai háborúra.

„A mellettünk dúló háborúra Brüsszel elhibázott választ adott: a szankciókkal csak meghosszabbította, mélyítette a háború okozta károkat. Szankciós infláció, egekbe szökő energiaárak és az energiaellátás bizonytalansága gyengítik most Európát. A fegyverszállításokkal és a háborús retorikával pedig csak a háborús konfliktus eszkalációját erősíti Európa, ahelyett, hogy tűzszünetre és békére törekedne. A vérrontásnak ugyanis csak az azonnali tűzszünettel és a béketárgyalások megkezdésével lehet véget vetni”.

Varga szerint az elmúlt évek válságai, mint a migráció, a világjárvány és a háború felfedték az unió gyengeségeit, megmutatták azonban, hogy a veszélyhelyzetben olyan Európai Unióra van szükség, amely nem gúzsba köti a nemzeteket, hanem valódi támogatást nyújt számukra. A ránk leselkedő veszélyek között pedig fontosnak tartotta ismét kiemelni, hogy az Európát ostromló illegális bevándorlás az egyik legfőbb kihívás. „Ma Magyarország déli szakaszát folyamatosan nyomás alatt tartják az illegális bevándorlók, ebben a kérdésben pedig hiába várnak segítséget Brüsszeltől” – emelte ki.

„Másik nagy vitánk Brüsszellel a gyermekeink védelme” – vezette fel a következő nagyon égető problémát. Mint mondta, továbbra is kitartanak azon meggyőződésük és az EU alapjogi chartájában foglaltak mellett, hogy az oktatás nemzeti hatáskörbe tartozik, a gyerekek neveléséről dönteni pedig kizárólag a szülők joga, senki másé. Bármi áron meg fogják védeni a gyermekeket bármilyen ideológiától, szögezte le végül, anélkül azonban, hogy megnevezte volna, hogy pontosan milyen ideológiára gondol.