46 év telt el a '77-es földrengés óta, ami több mint 1500 ember halálát okozta

Szombaton az 1977-es földrengés 46. évfordulójára emlékezünk Romániában. Közel ötven évvel ezelőtt, március 4-én a Richter-skála szerinti 7.2 földmozgást mértek, ami Moszkvában is érezhető volt és több mint 1500 ember életét követelte, írja a Digi24.

A hihetetlen erősségű földmozgás, ami épületeket, hidakat tett a földdel egyenlővé, és az utat úgy mozgatta, mintha a tenger hullámozna, 100 km mélységben észlelték Vranceában 21:21-kor. 56 másodpercig tartott. A lökéshullám érezhető volt egész Délkelet-Európában, de Oroszországban is.

Az 1977-es földrengés hatalmas károkat okozott, és 1 578 ember életét vesztette a földmozgás következtében, további 11 321 ember megsérült. Országszerte 32 900 otthon súlyosan megrongálódott, a katasztrófa miatt bekövetkezett károk mintegy 200 000 embert érintettek közvetlenül. Összedőltek vagy megrongálódtak iskolák, óvodák, kórházak és lakóházak. A romok alatt több ezren estek csapdába.

A katasztrófa következtében vesztette életét többek közt Szilágyi Domokos és Hervay Gizella költő 16 éves fia is, Attila (Kobak) – ő a főszereplője Hervay klasszikussá vált meseregényének, a Kobak könyvének. Szintén a földrengés következtében hunyt el Dankanits Ádám művelődéstörténész, A Hét folyóirat munkatársa, Toma Caragiu színművész, A. E. Bakonski költő, esszéista, fordító, Alexandru Ivasiuc prózaíró és Doina Badea énekesnő is.

Romániában 1977-ben szükségállapotot rendeltek el, és több mint 30 000 tűzoltót és katonát vezényeltek a romokhoz. Ez a legnagyobb számú mentőalakulat, amit valaha mozgósítani kellett Romániában.

Kolozsváron viszont csak annyit tapasztaltak, hogy a tévében megszakadt a Johnny Weismüller főszereplésével játszódó Tarzan, és megjelent az adásszünetekre jellemző „sakktábla”. Senki sem tudta, hogy mi történik, de mindenki sejtette vagy sejthette – lévén csak egyetlen tévécsatorna volt, amit mindenki nézett –, hogy valami rendkívüli történt. Bukarestben a Magheru sugárút két oldalán álló házakból – egy szemtanú visszaemlékezése szerint – bizony ömlött a porfelhő – írtuk az 1977-es földrengést az Azopan Fotóarchívum képeivel feldolgozó cikkünkben.

Ennél nagyobb földrengést 1940-ben tapasztaltak, aminek a nagysága 7,4-es volt. A szakértők becslései szerint napjainkban egy 7,4-es erősségű földrengés több mint 42 000 ember halálát okozná, 300 000 sérülést és több mint 25 milliárd eurós anyagi kár keletkezne. De Románia történelmének legerősebb földrengése 1802-ben történt Vrancea területén, 160 kilométer mélységben. Ez 7,9-es volt, és a „nagy földrengésként” híresült el. A tektonikus mozgás Kelet-Európa nagy részét érintette, Moszkvától és Szentpétervártól Konstantinápolyig és Itaka szigetéig.

A 46 év alatt 1986 augusztus 31-én, szintén Vranceában tapasztaltak nagyobb földmozgást, amikor 7,1-es erősséggel mozgott a föld. Ekkor legalább 8 ember vesztette életét, de egyes adatok ezt a számot 150-re teszik. Erős földmozgást észleltek 1990-ben is. A 6,9-es erősségű földrengés, a halálos áldozatok számát 8-ra vagy 13-ra teszik.