Asztalos Csaba: sértené ez egyenlőség elvét, ha kétféle felvételit szervezne egy középiskola

Egyforma elbánásban kellene részesítsék az iskolák a diákokat, a kétféle líceumi felvételi szervezése sértené az egyenlőség elvét – nyilatkozta az Edupedunak Asztalos Csaba. Az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnökét az új oktatási törvény tervezetéről kérdezte a tanügyi portál.

Asztalos nem tartja elfogadhatónak a minisztérium elképzelését, miszerint a túljelentkezésre számító elméleti- és szaklíceumok dönthetnének a felvételi szervezése mellett kilencedik osztályba, melyet két tantárgyból tartanának, a meghirdetett helyek 60 százalékára. A tervezet szerint a fennmaradó helyeket a felvételi után a számítógépes elosztással töltenék be továbbra is.

„Mi a helyzet azokkal a diákokkal, akik a számítógépes elosztás alapján, a megmaradó helyekre kerülnek be? Rájuk nem vonatkozik az indoklás, miszerint a felvételi vizsgát tevők számára megfelelőbb lesz a szak kiválasztása? A diákok 40%-a esetén nem érdekel minket, hogy a nekik megfelelő szakirányt követik-e? Ez az eljárás nem felel meg az egyenlőség elvének” – jelentette ki. Kifejtette, egy ilyen intézkedés az elitosztályok kialakítása irányába terelné a rendszert, polarizációhoz vezet, holott nem ez a cél, hanem épp az iskolaelhagyások számának visszaszorítása.

„Azt gondolom, hogy az ilyen törvényjavaslatokkal még jobban polarizáljuk a diákságot – lesznek nagyon-nagyon szegény diákok és lesznek, akik elhagyják az iskolát, és kialakul az úgynevezett elit, a jól teljesítők” – magyarázta. Asztalos rámutatott, a tervezet felerősítheti a magánórák piacát is, ami nemkívánatos, mert ez is hozzájárul ahhoz, hogy a szegény családokból származó gyerekek, akiket nem tudnak a szüleik magánórákra járatni, elmaradnak társaikhoz képest.

„Vegyünk egy kémia-biológia szakos osztályt, ahol a helyek 60%-át a biológiából és kémiából írt felvételi alapján töltik fel, hogy lássák, hogy a jelentkezők valóban elhivatottak-e az adott szakirány felé, a helyek maradék 40%-ára pedig az országos kiértékelő jegy, azaz a román és a matematika tudás alapján jutnak be a diákok. Nem hiszem, hogy jogásznak kell lenni ahhoz, hogy megértsük: két teljesen különböző típusú vizsga alapján jutnának be a tanulók ugyanarra a szakra” – mutatott rá a rendszer visszásságára.

Asztalos Csaba szerint ugyanakkor létezik jó megoldás. Például a standard – román és matematika – felmérőn túl bizonyos szakirányok esetén bevezethetnek még egy vizsgát. Például egy filológia szak esetén bevezethetnek egy idegen nyelvből tett vizsgát, míg a reál profilú osztályoknál, az országos szintfelmérőn kívül egy biológia vagy kémia felmérőt, így három jegy átlaga alapján rangsorolhatnák a bejutókat, amelyből egy a választott profilnak megfelelő tantárgy lenne.