Németh Zsolt: Az Alaptörvény D cikkelyével támogatjuk a székelyek autonómia iránti törekvését

„A székely zászló addig lobog a magyar közintézmények homlokzatán, amíg a román állam engedélyezi korlátozástól mentes szabad használatát Románia egész területén” – írta ki váratlanul február 6-án Facebook-oldalára Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, aki egy régi, tízéves fotóval posztolta a szöveget. A fényképen lelkes fideszes politikusok és a székely zászló láthatók, de ebből még nem derült ki az egyszerű néző számára, hogy miért épp azt a napot választotta ki a 365 közül Németh, hogy a székely zászlóról posztoljon. A politikus egy nappal később, egy újabb Facebook-posztban tisztázta, ez egy jubileumi bejegyzés volt.

Ünneplés ide vagy oda, a bejegyzés nyomán ismét elindult a székely zászló körüli csörte, mindkét oldalról elhangzottak a megfelelő mondatok ahhoz, hogy a táborok úgy érezzék, nekik van igazuk.

A Facebook-bejegyzés miatt a román külügy berendelte Magyarország bukaresti nagykövetét és magyarázatot kért, majd a külügyi tárca közleményt adott ki, amelyben leszögezte: Székelyföld nem létezik. „Ami az úgynevezett székelyföldet (sic!) illeti, Romániában nincs ilyen nevű közigazgatási területi egység, ennélfogva jogosultsága sincs hivatalos jelkép használatára” – hangsúlyozta Bogdan Aurescu.

A román fél tisztázta, azt várja el a magyar partnertől, hogy a két ország közötti stratégiai partnerség, az 1996-ban aláírt alapszerződés szellemében járjanak el.

Erre érkezett Németh Zsolt replikája, aki újabb Facebook-bejegyzésben fejtette ki véleményét, öt pontban:

Mit ünnepelt Németh Zsolt a székely zászlós poszttal?

Mivel nem értettük pontosan, mit ünnepel az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, levélben fordultunk Német Zsolthoz, megkérdezve tőle, hogy:

1. Miért írja, hogy az első bejegyzése jubileumi poszt volt? A székely zászlónak az Országházra való kitűzése évfordulójára céloz-e?
2. A második bejegyzése ötödik pontjában konkrétan milyen kiállásra gondolt Magyarország részéről a székelyek jogai mellett?

A politikus röviden válaszolt a Transtelex kérdéseire, és bár nem kerültünk sokkal közelebb annak a megértéséhez, hogyan áll ki Magyarország a székelyek jogai mellett, amikor egyik-másik politikusa ilyen Facebook-posztokat publikál, közöljük válaszait:

„2013 februárjában tűzte ki épülete homlokzatára Budafok-Tétény , Budapest 22. kerülete önkormányzata a székely zászlót, elindítva ezzel az országban egy szolidaritási mozgalmat, amelynek nyomán a parlament épületére is kikerült a székely zászló!” – írta válaszként első kérdésünkre Németh Zsolt, arra pedig, hogy konkrétan mivel is támogatják a székelyek jogait, azt válaszolta, hogy

“sok minden között kiemelném az 2011-es Alaptörvény D cikkelyének rendelkezését , miszerint Magyarország támogatja a székelyeket autonómia iránti törekvésükben!”

Fellapoztuk, természetesen, az Alaptörvényt, és kiderült az, amire számítottunk, hogy egy általánosan megfogalmazott irányelvről van szó, amely nem visz egy lépéssel sem közelebb a konkrétumokhoz. Íme: “Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, a szülőföldön való boldogulásukat, valamint előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal.”

Mi történt tíz évvel ezelőtt?

Az évfordulónak is utánanéztünk, és kiderült, a napra pontos ünneplést Németh Zsolt egy nappal lekéste, ugyanis miután 2013 elején Kovászna megye és Hargita megye prefektusa körlevélben tiltotta meg a székely zászló kitűzését, február 5-én érkezett erre az budapesti reakció, amelyre Németh Zsolt hivatkozik. Az előre bejelentett és megszervezett akció eredményeként a fővárosi Budafok-Tétény polgármesteri hivatalának épületére 2013. február 5-én kitűzték a székely lobogót a Külügyminisztérium parlamenti államtitkárának, Németh Zsoltnak a jelenlétében.

A szolidaritási zászlóbontás kezdeményezői – Szabolcs Attila polgármester (Fidesz-KDNP) és Németh Zoltán országgyűlési képviselő (Fidesz) – akkor felhívással fordultak a magyarországi önkormányzatokhoz, hogy legyenek szolidárisak a székely településekkel, amelyeket a szimbólumuk használata miatt perrel, pénzbírsággal fenyeget a bukaresti kormányzat. Ezután magyarországi önkormányzatok, civil szervezetek és egyházi közösségek százai csatlakoztak az akcióhoz.

Patakfalvi-Czirják Ágnes: A székely zászlót már minden politikai alakulat felhasználta az RMDSZ-től a Fideszig

A 2004-ben megalkotott kék-arany zászló rövid, 20 éves történetét és használatát kutató szociológus, Patakfalvi-Czirják Ágnes arra hívja fel a figyelmet, hogy a székely zászló 2010 óta a magyarországi és a romániai magyar politikában is szimbolikus funkciót tölt be.

A budapesti kormányzat alapvetően arra használta ezt a jelképet, hogy az egyszerűsített honosítás intézményesülését a szimbolikus politikai szinten is megerősítse – hívja fel a figyelmet a kutató.

Patakfalvi a jelenség elemzésében rámutat, a magyarországi települések önkormányzataira, számos közintézményre és főképp az Országházra kitűzött zászló a nemzeti közösséget és szolidaritást hivatott megjeleníteni. A magyar trikolórhoz képest, amely az állam hivatalos szimbóluma és az állampolgári nacionalizmus felmutatásának kézenfekvő eszköze, a kék-arany lobogó az érzelmi elköteleződést és a nemzeti szolidaritást mutatta fel.

A székely zászló, annak ellenére, hogy egy kitalált hagyomány kevesebb mint két évtizede létező szimbolikus tárgyáról van szó – jelentős etnoregionális szimbólummá vált, miután különböző politikai érdekek mentén legitimizálták, mutat rá Patakfalvi Czirják Ágnes. A zászló kitűzésének a protest-jellege felerősítette a székely identitásról való beszédet: akik nem tűzik ki a zászlót, nem mennek ki tüntetésekre és nem támogatják aktívan a politikai kezdeményezéseket, nem dolgoznak meg a székely identitásukért, és nem is nevezhetik magukat igazi székelynek – vélik a székely zászló támogatói.

Román politikai elemzők szerint egyre gyakoribbak az ilyen jellegű etnikai konfliktust gerjesztő megnyilvánulások Magyarország részéről

Az Adevarul által megszólaltatott politológus, Adi Zăbavă azon a véleményen van, hogy "a magyar vezetés feszültséget kelt a kétoldali kapcsolatokban, ujjal mutogatva arra, ahogyan Románia viselkedik a magyar kisebbséggel. Azzal érvel, hogy a szomszédos állammal való kapcsolatokban a "kerítésen átdugott bot" olyan magatartás, amelyet Magyarország az utóbbi időszakban egyre gyakrabban alkalmaz.

"Időről időre mindig akadnak olyanok, akik kijátsszák az etnikai kártyát, tudván, hogy ezzel figyelmet és reakciókat fognak kapni" – figyelmeztet George Jiglău politikai elemző, aki szerint Budapest kihasználja, hogy a román hatóságok nem túlságosan érdekeltek a magyar közösséget érintő politikában, így Magyarország gyakorlatilag egyetlen szereplőként dönt sokszor a romániai magyarokat érintő kérdésekben.

Cristian Pîrvulescu egyetemi tanár, politológus a maga részéről úgy véli, hogy a stratégia úgy tűnik, Budapest, hogy kilépjen az európai elszigeteltségből az Oroszországgal való kapcsolatai miatt, megpróbálja a szomszédos államokban élő magyar kisebbségeket kézben tartani és irányítani, ezzel gyakorolva nyomást azokra az államokra, amelyekhez tartoznak.

"Magyarország a nacionalizmusra, a szuverenizmusra és nyilvánvalóan Oroszország támogatására számít egy szimbolikus Nagy-Magyarország újjáépítése érdekében" – tette hozzá Pîrvulescu.

George Jiglău politológus szerint a román hatóságoknak számolniuk kell az ilyen reakciókkal, mert az Orbán-kormány trójai falóként viselkedik. Az ukrajnai háború befejezése után még több ilyen reakció lesz, fejtette ki véleményét az elemző.