Mossa a kezét a legfelsőbb bíróság: arra hivatkozva, hogy Iliescu nem volt elnök '89 decemberében, elutasítja az illetékességet
2023. január 31. – 15:23
Amikor Ion Iliescuról, az 1989-es forradalomkor hatalomra kerülő és erejét évtizedeken keresztül megtartó politikusról van szó, semmin sem lepődünk meg: 92 évesen is a volt államfőknek járó körülmények között él, miközben az előző évtizedekben mindvégig megúszta, hogy ténylegesen felelősségre vonják a rendszerváltás kisiklatásáért, a román kommunista elit hatalmának átmenekítéséért, a bányászjárásért, és az emberiesség ellen elkövetett bűntetteiért. A forradalom dossziéja időnként felkelti a sajtó figyelmét, amikor ismét előkerül valamilyen apropó, többek között olyankor, amikor különböző igazságügyi szereplők dobálják át egymásnak a kerítésen. Most is ez történik, újabb csavarásnak lehetünk tanúi, miután a legfelsőbb bíróság megtalálta a kiskaput, hogy miért nem illetékes az Iliescu-ügyben.
Feltehetően február 10-én születik meg a döntés, mely szerint a 89-es forradalom perét és a teljes dokumentációt áthelyezik a legfelsőbb bíróságról a bukaresti fellebbviteli bíróságra. Az indok szerint múlt pénteken a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék megkérdőjelezte a legfelsőbb bíróság ügyészeinek hatáskörét az ügy tárgyalásában, mivel az 1989. december 22 és 30. közötti eseményekkor a mára már 92 éves Ion Iliescu nem volt Románia elnöke, Iosif Rus pedig katonatiszt volt, az ügyükben pedig az egyedüli illetékes bíróság a fellebbviteli bíróság lehet – írta meg a fejleményeket a Szabad Európa Rádió.
A csaknem húsz éve húzódó forradalmi büntetőpernek a vádiratát tavaly augusztusban tette nyilvánossá a legfelsőbb bíróság, ebben Ion Iliescu volt elnököt emberiség elleni bűncselekménnyel vádolják, úgy, ahogy Gelu Voican Voiculescut – az Iliescuhoz közel álló volt miniszterelnök-helyettest és Iosif Rus tábornokot is, aki a forradalom előtt a román légierő parancsnoka volt. A vádirat szerint 1989 decemberében, Nicolae Ceauşescu kommunista diktátor kivégzése után az állam vezetését a Ion Iliescu irányította Nemzeti Megmentési Front Tanácsa (CFSN) vette át, amely hatalmának legitimálása érdekében rémhírkeltéssel provokált ki fegyveres összetűzéseket. A szándékosan előidézett terrorista pszichózisban, december 22-e után 862 személy meghalt és 2150-en megsebesültek.
A vádhatóság a Facebook-oldalán számolt be a nyilvánosságra tételről, leszögezve, hogy az ügyben több ezer sértett fél érintett, és a közérdek is megköveteli, hogy a vádirat tartalmáról és a feltárt bizonyítékokról megfelelően tájékoztassanak. Az iratok publikussá tétele után a főügyész arról beszélt az újságíróknak, hogy más joghatóság szintjén sokkal lassabban haladt volna a nyomozásról készült akták átvilágítása és a vádirat elkészítése, amely így is több mint 5 hónapos munkát vett igénybe.
A vádlottak egy részét védő Adrian Cuculis ügyvéd szerint az ügy áthelyezését az is indokolja, hogy Ion Iliescut „már csak” az emberiség elleni bűncselekménnyel vádolják, de hazaárulással nem. „A tisztázatlan vádemelés és a bírósági »huncutkodás« minden bizonnyal a joghatóság kompetenciájának megvonásához vezet és egyértelműen az ügy még további időszakra való kiterjedését jelenti” – fejtette ki Cuculis.
A Szabad Európa Rádiónak nyilatkozó, a neve elhallgatását kérő bíró szerint rendkívül furcsa, hogy a legfelsőbb bíróság elfogadta a hatáskörének megkérdőjelezését, főleg azért, mert korábban született már döntés ezen a szinten, de akkor szó sem esett ilyesmiről.
Például 2021-ben a legfelsőbb bíróság több hiányosságra hivatkozva visszaküldte a katonai ügyészségnek a vádiratot, mert a 2019-ben indított folyamat során több szakaszban is elakadt, a felek a bizonyítékok törvényességének kivizsgáltatását kérték. A fentebb megnevezett forrás szerint már ekkor ellenőrizni kellett volna a bíróság illetékességét.
„Akkor, amikor megpróbálták visszaküldeni a dokumentációt a katonai ügyészségnek, nem vetődött fel a legfelsőbb bíróság hatáskörének a kérdése, és most hirtelen mégis. Itt valami nagyon furcsa. Ha valóban alkalmatlanságról lenne szó, akkor ezt még 2021-ben kellett volna felvetni, nem most, mert 33 év után jöttek rá, hogy Iliescu nem volt elnök a forradalom idején” – vélte a lap által idézett forrás, aki szerint igen problémás, hogy a fellebbviteli bíróságnál az ügyben egyetlen egy bíró hoz döntést, fellebbezés esetén pedig egy három fős testület, míg a legfelsőbb bíróságon jobban megoszlik ez a feladatkör.
Az alperesek elleni vádak
Ion Iliescu, mint állam- és kormányfő, a Nemzeti Megmentési Front Tanácsának vezetője, azzal a szándékkal, hogy a népi legitimáció megszerzésére törekedve, fenntartsa és megszilárdítsa az 1989. december 22. óta birtokolt politikai hatalmát, folyamatosan, ismételten és szisztematikusan félrevezette a közvéleményt televíziós szereplései és közleményei (az államhatalom gyakorlásának mechanizmusa) révén, és 1989. december 22. és 30. között vállalta a közvélemény félrevezetésének szisztematikus műveletét, amelyet a Védelmi Minisztérium vezető katonatisztjei hajtottak végre.
Gelu Voican Voiculescu, mint Nemzeti Megmentési Front Tanácsának politikai-katonai döntéshozó tagja, 1989. december 22-én 16 órától szándékosan, a megszerzett politikai hatalom megtartására és megszilárdítására törekedve, de a közvélemény előtt is legitimálni akarta magát. Televíziós szereplései és közleményei (az államhatalom gyakorlásának mechanizmusa) révén szisztematikusan félrevezette a közvéleményt, és 1989. december 22. és 30. között a Védelmi Minisztérium vezető katonatisztjei által végrehajtott szisztematikus közvélemény- félrevezetési műveletet vállalt.
Iosif Rus tábornok a légierő parancsnokaként 1989. december 22-én 16.00 órától december 30-ig tartó időszakban szándékosan, szisztematikusan kiadott katonai utasításai révén végrehajtotta a közvélemény félrevezetését.
A titkosított forradalmi dossziék egy részének feloldása
Az ügyben újdonságnak számít – amelyről bővebben Stefano Bottoni történész beszélt a Transtelexnek –, hogy a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) az 1989-es rendszerváltás után 33 évvel feloldotta több olyan dosszié titkosítását, amely az események kivizsgálására 1991-ben létrehozott szenátusi bizottság munkája nyomán keletkezett. A történész szerint azonban, a valóban értékes információk nem ezekben vannak.
Mint kifejtette, az 1989-es fordulatnak sokféle értelmezése született már, de a legnagyobb kérdés továbbra is az, hogy miért a hatalomátvétel után vált igazán erőszakossá a forradalom. A történészek által eddig összegyűjtött információk szerint a Securitate egy különleges egysége lőhetett a tömegbe. „(…) ők nem álltak át a forradalom oldalára, de már évek óta arra voltak trenírozva, hogyha rendszerváltásra kerülne sor, akkor ők illegalitásba vonulnak, és egy komplex tervet hajtanak végre. Néhány ezer fanatizált, viszonylag jól képzett, nyugati fegyverekkel felszerelt emberről volt szó. Az volt a céljuk, hogy káoszteremtéssel, pánikkeltéssel, hamis hírek terjesztésével az egész folyamatot rombolják” – vélte Bottoni. A történész szerint a magukat „ellenállóknak”, nevező csoport tagjai a polgári lakosságot, illetve a már átállt katonai egységeket vették célba. Ezek az emberek végül azért nem érték el a céljukat, mert kivégezték Ceaușescut, illetve a hadsereg nagyrészt ellenállt. „Ceaușescu kivégzésének a legfőbb oka, hogy ezeket az embereket le kellett állítani” – tisztázta a történész.
Nélküled nem tudunk működni
A Transtelex egy órányi működése nagyjából 80 lejbe kerül. Az olvasói mikroadományok azonban nem tartanak ki a hónap végéig. Legyél te is a támogatónk, csak veled együtt lehet Erdélynek saját, független lapja.
Támogató leszek!