200 Petőfi Klubot akarnak a Kárpát-medencében a bicentenáriumra, amelyek a nemzetpolitika jegyében az egyenünneplést szorgalmaznák

Magyarország országgyűlése 2022-t és 2023-at is Petőfi Sándor-emlékévvé nyilvánította.Kásler Miklós ex-miniszter pedig március 15-én bejelentette a Petőfi klubhálózat létrehozásának ötletét és annak kiterjesztését a határon túlra is. Mivel az emlékév egyik kiemelt tevékenységeként hirdetették meg a reformkori szellemiséget tükröző Petőfi Klubok Kárpát-medencei hálózatának kialakítását, rövid időn belül 100 Petőfi Klubot hoztak létre. 2023-ra pedig újabb 100 klub létrehozását tűzték ki célul. A projekt lebonyolítását az emlékév pénzosztását intéző Demeter Szilárd a Lezsák Sándor által patronált intézetre, a lakiteleki Nemzeti Művelődési Intézetre (NMI) bízta.

A sikerkommunikáció már tavaly elkezdődött, alig jelentették be a program indulását, már tudni lehetett az Erdélyi Médiatér sajtótermékeinek híradása nyomán, hogy Erdélyben már el is kezdte működését hét darab klub. Állítólag Csíkszeredában, Gyimesfelsőlokon, Gyergyószentmiklóson, Kolozsvárott, Sepsiszentgyörgyön, Székelyudvarhelyen és Bákóban! is beindult a dedikált tartalomgyártás, amelynek fókuszában a 19. századi költőnk munkássága áll.

Itteni partnerként, a 89-es fordulat után újraalakult EMKE, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületet jelölték meg. A közművelődési egyesület honlapján is van nyoma annak, hogy tavaly márciusban részt vettek a lakiteleki Nemezeti Művelődési Intézet tízéves évfordulója alkalmából szervezett konferencián, ahol hivatalosan is bejelentették a program indulását. És nem árultak zsákbamacskát, már akkor is azt emelték ki lényeges elemként, hogy:

„az újonnan létesülő Petőfi Klubok látják vendégül Erdélyben a magyarországi művészeket”.

A baj csak az, hogy ezek az erdélyi klubok csak papíron működnek, ha működnek, mert legtöbb településen nem is hallottak róluk, ki sem tudtuk deríteni, hogy merre kell keresnünk őket, ha történetesen érdekelne a kulturális kínálatuk.

De mi lehet a célja a Petőfi Klubokkal a magyar kormánynak?

Petőfi születésének kétszázadik évfordulója miatt egymást érik a kulturális események a határon innen és túl. Mindenki igyekszik Petőfi Sándorról, a nemzet költőjéről méltóképpen megemlékezni. Igaz, a megemlékezni vágyók dolgát kissé megnehezíti annak a ténye, hogy közismert költőt valójában el sem felejtették, épp ellenkezőleg, közismertsége miatt annyifélét gondolunk a nemzet költőjéről, ahányan vagyunk. S ez eddig a sepsiszentgyörgyi szoborállításnak is keresztbe tett, amit szintén az évforduló jegyében kívánnának felállítani.

Így tehát inkább az emlékezés mikéntje a kérdés, amit a politika is előszeretettel szeretne kisajátítani magának. Ennek érdekében, a Kultúra.hu-n megjelent írás szerint: „a Petőfi-életmű szellemében alakuló klubok olyan programokat valósítanak meg, amelyek kulturális identitásunkat, hovatartozásunkat erősítik. A szervezők komoly- és könnyűzenei koncertekkel, színházi és irodalmi előadásokkal, könyv- és folyóirat-bemutatókkal, kiállításokkal, vetítésekkel teszik gazdagabbá, elevenebbé a helyi kulturális életet.”

A bőséges kínálatot ígérő leírás a főszervezőknek azt az elképzelését is vázolja, hogy ez a nagy kulturális felhozatal nem öncélú volna, hanem konkrét nemzetpolitikai célkitűzéseket valósítana meg. Magyarán nem Petőfit kapunk ezekben a klubokban, hanem nemzeti összetartozás élményt:

„Olyan programokat szeretnének elvinni a kezdeményezéshez kapcsolódó településekre, amelyek biztosítják, hogy miközben a részvevők kikapcsolódnak, nemzeti értékeinket is megismerjék, történelmi, művelődéstörténeti tudásmorzsákkal is gazdagodjanak, igényes zenei, szépirodalmi, művészeti élményeket is gyűjthessenek.”

A Petőfi Klubok célkitűzései között szerepel az is, hogy a közösségi művelődést visszavezesse a reformkorig nyúló gyökerekhez, „azaz megtanítsa a polgárokat bízni a közösségek erejében”.

Miközben a közösségek önszerveződéséről esik szó folyamatosan, nem árt elismételnünk, hogy Petőfi Klubok hálózatának megszervezését és a program lebonyolítását pedig a Nemzeti Művelődési Intézet vállalta magára, melynek vezetője Závogyán Magdolna, aki február 1-jétől a kultúráért felelős államtitkári tisztséget is betölti, a teljes struktúra pedig Lezsák Sándorhoz, a magyar országgyűlés alelnökéhez köthető.

A Petőfi bicentenárium tehát nem a költőről szól, hanem valami furcsa kormányközeli irányt vesz, és kívülről nézve az látszik, hogy a Petőfi Klubok nem komoly kulturális tartalmat ígérnek, hanem szemfényvesztő frázisokkal töltik ki a keretet. Nem egy végiggondolt projektnek, hanem pénzpocsékolásnak tűnik, amikor egyes településekre megérkezik pár kihúzható banner (roll up), egy könyvespolc és hozzá pár könyv, a kötelezően elkattintott fotók után pedig a „heti rendszerességgel” tervezett tevékenységek a létrehozás sikerkommunikációja után kifulladnak.

Máshol az „igényes zenei koncerteket” nemzeti giccsparádé váltja fel. Az egri klub esetében például Tóth Gabi „bulija” elégítette ki a Petőfi Klub vendégeinek igényeit. A soproniak valamivel előrébb jártak a tavaszköszöntő Vastag Csaba-koncerttel, a nyíregyháziak pedig Anna and the Barbies-zal emlékeztek Petőfire.

Erdélybe polcot, könyvet, székeket és magyarországi kultúrát importáltak

A lakiteleki Nemzeti Művelődési Intézet, ami magát a Kárpát-medencei közművelődés központjaként működő kulturális ernyőszervezetként határozza meg, azért kereste meg a kolozsvári székhelyű Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületet, hogy az újonnan létesülő Petőfi Klubok Erdélyben fogadni tudják a magyarországi művészeket, mert az EMKE-nek számos tag- és partnerszervezete működik Romániában, mondhatni, képben van az erdélyi kulturális eseményekkel, szervezetekkel és annak működtetőivel is kapcsolatban áll.

Az EMKE elnökétől, Széman Pétertől a Transtelex úgy értesült, hogy az EMKE a lakiteleki intézet kérésére javaslatokat tett erdélyi településekre vonatkozóan, hogy hol lehetne létrehozni ezeket a klubokat. Azonban az EMKE által javasolt településeket a Nemzeti Művelődési Intézet – Kolozsvár kivételével – többségében lesöpörte az asztalról és másokat javasolt helyettük. Így állt össze a végleges településlista.

„Amint a fenti válaszból is kitűnik, az EMKE segített a kapcsolatfelvételben a javasolt helyszínekkel, de nincs hierarchikus koordinátori szerepe, így arra a kérdésre, hogy kik a felelősök (a partnerszervezetek tagjai közül, a Petőfi Klubokért – szerk. megj.), már nem tudunk válaszolni, mivel a kiíró szervezet és az illető települések között közvetlenül jött létre a kapcsolat” – tette hozzá az elnök.

Érdeklődésünkre pedig azt is elmondta, hogy a program lebonyolítói részéről a közművelődési egyesület nem kapott anyagi támogatást a kolozsvári Petőfi Klub megszervezéséhez, tevékenységeinek biztosításához. Könyveket és könyvespolcot kaptak és annak a lehetőségét, hogy magyarországi kulturális programokat hívjanak le.

Az EMKE-nek viszont nincsenek adatai arról, hogy a 32 kulturális intézmény kínálatából milyen vendégelőadásokat hívtak le az erdélyi szervezetek égisze alatt létrejövő Petőfi Klubok. „Ellenben tudjuk, hogy a könyvek és könyvespolcok eljutottak a helyszínekre, mivel a szállításukban közreműködtünk” – mutatott rá az elnök.

Azonban nem csak az EMKE, hanem a helyi kulturális élet szereplői sem mindig értesültek arról, hogy a megjelölt településeken milyen tevékenységet folytat, vagy egyáltalán működne Petőfi Klub.

Sepsiszentgyörgyön például a Liszt Intézet titkára, Bencze Csilla és az Erdélyi Művészeti Központ Egyesület titkára, Száraz Anna egyaránt arról értesítette a Transtelexet, hogy a városban „szinte 100% biztosan” nem működik Petőfi Klub.

Tehát, feltehetően, ha Sepsiszentgyörgyön az EMKE vagy a Nemzeti Művelődési Intézet kérésére létre is hozták a klubot, nem volt hosszú életű.

Nem szűnt meg a klub, de pluszban van

A Hargita Megyei Kulturális Központ (HMKK) az EMKE felhívására csatlakozott a Kárpát medencei Petőfi klubhálózathoz.Mint írták, a klubnak a HMKK Pinceklub ad helyet. Az intézmény könyvtárában, külön részleg lett létrehozva, ahol az a 200 könyv kapott helyet amelyeket a Nemzeti Művelődési Intézet NKKft. adott adományba. Ugyancsak e célból az intézet 20 darab széket is küldött.

A klub azonban sem Kolozsváron, sem pedig Hargita Megye Tanácsának alintézménye által nem önálló eseményeket szervezett.

A klub tevékenysége Hargita megyében a megyei tanács hat kulturális alintézménye által szervezett eseményekkel mosódik össze. Hargita Megye Tanácsa ugyanis – a közleményük szerint – eleve csatlakozott a kulturális alintézményei által a 2022-es Petőfi emlékévhez. Az emlékév pedig a 2021-2030-as Hargita megyei kulturális stratégia 13. Tudatos kultúrafogyasztás szorgalmazása és támogatása programjába illeszkedik bele.

A kolozsvári EMKE által létrehozott Petőfi Klubok tevékenységét eredetileg az elnök szerint kétheti rendszerességgel szerették volna kivitelezni, hisz azok célja szerinte az lenne, hogy a kávéházi klubhagyományt visszahozzák, 2023 után pedig a Petőfi Klubok ezért átalakulnak, és kisközösségként, klubokként működnének.

„A Petőfi Klubok eseményei, amint a meghirdetés szövegében is olvasható, tartalmukat tekintve lehetnek olyan fogadott rendezvények, amelyek Erdélybe hozását a program támogatja, lehetnek a kiíró szervezet egyéb saját programjai, illetve bármilyen, Petőfihez, valamint a reformkorhoz kötődő helyi saját esemény” – mondta el lapunknak Széman.

A kolozsvári klub programjainak egy része azonban „az egyeztetési fázisban elakadt”, ami pedig megvalósult, az sem direkt módon a Petőfi Klub által volt megszervezve.

Az EMKE koordinálja ugyanis Nyugat- és Közép-Erdélyben az ASzakkör projektet, ezeket az eseményeket pedig – klubtevékenység címszó alatt – becsatolták a klub programjaiba. Emellett, mint az elnöktől megtudtuk az EMKE az ifjúsági szervezetével partnerségben rendezett tavaly minielőadásból és kerekasztal-beszélgetésből álló március 15-i eseményt.

A kolozsvári Petőfi Klub tevékenység úgy tudjuk az EMKE kapacitáshiánya miatt ilyen szegényes. Anyagi támogatást vagy más erőforrást pedig erre a célra nem biztosított az intézet, de számos feladatot és megoldandó kérdést ruházott rá a fogadó szervezetekre azzal, hogy az EMKE vagy más erdélyi szervezeteknek fogadnia kell a vendégelőadások szereplőit.

Ugyanakkor, ha a kulturális egyesületek tudatában vannak az erdélyi Petőfi-kultusznak, akkor feltevődhet bennük az a kérdés is, hogy miért ne ebből merítsenek, ha tartalommal akarják megtölteni a klubokat?

A körülmények ellenére az EMKE elnöke azt mondta, az EMKE továbbra is nyitottan áll a Petőfi Klub programon belüli események szervezése elé (pl. író-olvasó találkozók, pódiumműsorok), melyeket három helyszínen, Kolozsvár mellett Szilágysomlyón és Szamosújváron kíván létrehozni.

Gyergyóban és Gyímesfelsőlokon rábukkantunk a Petőfi Klub nyomára

Fórika Sebestyén, a Gyergyószentmiklósi Művelődési Központ igazgatójától megtudtuk, hogy a náluk működő Petőfi Klub eddig szervezett programjai nem kötődnek konkrét helyszínhez, mivel tavaly tavasszal elkezdődtek a művelődési ház felújítási munkálatai, így alternatív helyszíneken jönnek létre a programok. Elmondása szerint, mivel a lehetőségeik „meglehetősen korlátoltak”, az utóbbi időszakban a következő programokat szervezték:

• a Nemzeti Művelődési Intézet által adományozott közel száz, elsősorban kortárs szépirodalmi mű folyamatosan elérhető, kölcsönözhető a Városi Könyvtárban (a könyvadományok mellett 20 db összecsukható széket is kaptak – szerk. megj.),
• Tóth Péter Lóránt tanár, versvándor előadásában a „Toldi írójához elküldtem lelkemet….” képek Petőfi Sándor és Arany János barátságáról című programot szervezték meg 2022. szeptember 22-én a Salamon Ernő Gimnázium dísztermében,
• valamint a Föltámadott a tenger. Filmvetítéssel egybekötött kulturális program a Magyar Kultúra Napja alkalmából című programot a Városi Könyvtárban 2023. január 19-én.

Az igazgató szerint szándékukban áll az emlékév során több programot is lehívni a klub keretén belül, lehetőségeik függvényében havonta egy-egy programot szerveznének. Önálló tevékenységként irodalmi, filmes programokat fognak szervezni az év során.

Tibor Antal gyimesfelsőloki zenetanár, aki feleségével a Petőfi Klubért is felel, a Transtelexnek azt mondta a klub fogadja helyi szinten a Kolozsvárra és a Csíkszeredába érkező magyarországi előadásokat is, de főleg saját eseményeket szerveznek, amelyeket amúgy is megtennének, csak most épp a program keretében a Gyímesfelsőlokon is nagy népszerűségnek örvendő Petőfi Sándor köré építik. Ilyenek események például a rajzpályázat, a Petőfi verseket szavaló rendezvényük. Június elején pedig blues koncert is lesz, ami szerinte a fiatalokat szólítja majd meg.

„Ilyen eseményeket előtte is szerveztünk, a Petőfi Klub eseményeit mi vállaltuk magunkra, a szervezésnél néha a zsebünkbe kell nyúljunk, de szerencsére ezeknek a programoknak nincs olyan nagy költsége, hogy ne tudnánk megoldani” – mondta Tibor Antal.

Hozzátette, a rendezvényszervezésnél inkább az okoz gondot nekik, hogy nincs fűtésük a kulturális eseményeknek helyet adó Sáj sziget épületében, amit „kultúr-csűrnek” is neveznek.

A székelyföldi városok művelődési intézményei pedig valóban számos eseménnyel készülnek a Petőfi évfordulóra, még ha ezeket nem is a klubokhoz, hanem saját tevékenységükhöz kötik.

A Nemzeti Művelődési Intézetnek és más kulturális intézményeknek is írtunk a Petőfi Klubokkal kapcsolatban, amennyiben tőlük válasz érkezik, cikkünk frissíteni fogjuk.