A Petőfi-szobor pályázat lebonyolítói sem tudnak még semmit az új kiírásról

2023. január 23. – 13:19

A Petőfi-szobor pályázat lebonyolítói sem tudnak még semmit az új kiírásról
A sepsiszentgyörgyi tér, ahova a Petőfi-szobrot tervezik – Fotó: Antal Árpád Facebook-oldala

Másolás

Vágólapra másolva

Sepsiszentgyörgy önkormányzatának nem lett volna szabad az utcasarki pletykákra hallgatnia a Petőfi-szoboravatást kezdeményező Hármas Alapítvány elnöke, Ferencz Csaba szerint. Az önkormányzat pedig bár a Petőfi-szobor háttérmunkáinak lebonyolításával bízta meg civil partnerét, a költő sepsiszentgyörgyi szobrának új kiírásáról még ők sem tudnak semmit.

„Isten igazából mi sem szakmai, sem más szempontból nem akartunk beleszólni ebbe a történetbe, sokkal inkább háttérintézmény akartunk maradni. A történtekről ezért csak véleményt tudok mondani. Szerintem nem az utcasarki pletykáknak, a facebookozók nyilvánosságának kellene döntenie ilyen horderejű kérdésekben” – szögezte le Ferencz Csaba, a Háromszéki Magyar Sajtó (Hármas Alapítvány) elnöke.

A Hármas Alapítvány Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatalának felkérésére kezdeményezte a Petőfi-szobor felállítását. Ferencz Csaba elmondása szerint lebonyolítóiként a háttérben akartak maradni, ezért az elbíráló bizottságba sem ültek be zsűrizni és a döntésekbe sem szóltak bele. A Petőfi-szobor körül kirobbant botrányban viszont az elnök a művészek véleményét osztja, Vetró András szobrásszal és a zsűritagokkal ért egyet abban, hogy a műalkotások helyét, módját, formáját a művészettörténészeknek és az alkotóknak, és nem a facebookozók által alakított, nem igazán körvonalazott „közvéleménynek” kellene meghatároznia. Gergely Zoltán nyertes pályamunkáját pedig – amelyet a városvezetés és a művészek által alkotott zsűri fogadott el –, nem kellett volna visszavonják.

Mint kifejtette, az embereknek minden joga megvan hozzá, hogy véleményt formáljanak a Facebookon, szerinte azonban baj akkor van, amikor ezek – a véleménynek is alig nevezhető indulatok – döntik el egy ilyen horderejű ügyet, mint a Petőfi-szobor sorsát. A Hármas Alapítvány elnöke szerint ez azért sem megengedhető, mert ha nem a szakavatottak döntenek a kérdésben és az indulatok eluralkodnak, akkor elvész a köztéri szobrok, műalkotások lényege, amelyeknek előre mutatóknak kellene lenniük.

Nem azért állítunk szobrot, hogy Petőfit olyannak formáljuk meg, amilyen volt. Minden szobrot azért állítunk, mert ezzel üzenünk a mának és a jövőnek, hogy ilyenek akarunk lenni. Ezért ez a döntés alapvetően tévedés volt, de hát megyünk előre. Remélem, hogy a városvezetés talál valamilyen elfogadható megoldást, mert mégis csak Petőfi 200 éves évfordulójáról van szó, és a tervek szerint július 31-én avatnák fel a Petőfi-szobrot

– fejtette ki véleményét a Hármas Alapítvány elnöke.

Kérdésünkre, hogy vannak-e információi az új szobor pályázati kiírásáról, Ferencz Csaba úgy fogalmazott, hogy pár napja ők is érdeklődtek, de még semmit sem tudnak a kiírásról vagy az új Petőfi-szoborról.

Gergely Zoltán Petőfi-szoborterve – Forrás: Sepsiszentgyörgy Önkormányzata
Gergely Zoltán Petőfi-szoborterve – Forrás: Sepsiszentgyörgy Önkormányzata

„Minket is meglepett az a bejelentés, hogy akkor júliusban szoboravatás lesz, de hát van egy jó mondás: egy szobrot csak akkor lehet felavatni, amikor kész van. Arra várunk, hogy lenyugodjanak a kedélyek, mert túl nagy bonyodalom keletkezett ebből, ami abszolút méltatlan. És az egészben még csak nem is az a méltatlan, hogy az önkormányzat visszakozott, hanem az, hogy ilyen hatalma lehet egy ilyen fajta nyilvánosságnak. Az utcasarki pletykafészkeket a helyén kellene kezelni, nem szabadna abba a csapdába esni, hogy nyilvánosságnak tekintjük, mert nem az” – ecsetelte az elnök.

Hozzátette, ha őszinte akar lenni, akkor már nem is igazán szeretne ebben a szoboravatásban részt venni. Ki azonban nem hátrálnak az önkormányzat mögül, csak egyet hátra léptek. Ha megbíznák egy új szobor felállításának lebonyolításával, akkor minden bizonnyal elvállalnák.

Azt pedig már mi tennénk hozzá, hogy új Petőfi-szoborhoz viszont előbb egy elfogadott pályaműre lenne szükség. Az idő pedig nem az önkormányzatnak kedvez, hisz minél később derül ki az önkormányzathoz beérkező pályamunkák közül a nyertes pályázat (és az azt megvalósító alkotó személye), annál kevesebb idő jut a szobor elkészítésére. És egyre nagyobb nyomás nehezedik a művészre is, akinek nem lesz könnyű dolga, ha a közízlésnek és a megmaradt zsűrinek is meg szeretne felelni.

Az avatás dátuma még korántsem biztos

Antal Árpád Sepsiszentgyörgy polgármestere a Transtelex megkeresésére cáfolta, hogy a szoboravatás dátuma rögzítve lenne.

Én ilyet soha nem mondtam. A megyei önkormányzat valóban kiadott egy közleményt, amelyben ez a dátum jelent meg, de rögtön jeleztem, hogy óvatosabban, mert egy szobrot akkor avatnak fel, amikor elkészült

– mutatott rá a polgármester.

Új pályázatot azonban még nem írtak ki, amikor döntés vagy fejlemény történik az ügyben, akkor ezt az önkormányzat jelezni fogja a nyilvánosság felé. Jelenleg annyit lehet tudni, hogy a városvezetés elképzelése szerint a Petőfi-szobor felállításával megbízott alkotóval együttműködő tájépítész fogja a szobor helyét átalakítani, hogy a lelakott tér az új rendeltetéséhez méltó legyen.

Az Erzsébet park „kettévágott” Berde Mózeséről

Ferencz Csaba a Transtelex sepsiszentgyörgyi szobrokat bemutató cikke kapcsán fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a Sántha Imre Géza művészettörténész által véleményezett Berde Mózes (Berde Mózsa) szobor volt az első olyan szobor, amelyet az önkormányzattal közösen állítottak fel 2017-ben. Az ötlet Ferencz Csabától és – a múlt héten díjazott – Kisgyörgy Zoltán geológustól származik, akiknek megkeresésére az Unitárius Egyház, a Hármas Alapítvány és az önkormányzat kezdeményező félként szállt be a szoborállításba.

Ebben az esetben az alapítvány is nagyobb részt vállalt a lebonyolításban, az elnök az elbíráló bizottságban is benne volt. Mint Sántha megjegyzése kapcsán – amely szerint a szobor a jelenlegi helyén túlságosan útban van a járókelők számára –, felidézte, hogy eredetileg a kezdeményezők és a Harmath István sem a lépcsősor elé helyezte volna el a szobrot. A megyei könyvtár előtt, a lépcsősor tetején állt volna a teljes alakos szobor, arra utalva, hogy: „a megyeházából jött ki egyedül, magányosan, ügyeinek elintézése után”. Az elképzelésüknek azonban keresztbe tett, hogy a lépcsősor tetején parkolóhelyet alakítottak ki, a forgalmat pedig egyirányúvá alakították, ezért számos munkálat zajlott le abban az időben – és az ott parkoló autók közé már nem lehetett volna szobrot tenni.

„Ekkor döntöttük úgy, hogy a lépcső alján kell lennie, mert arra kell indulnia, ha haza akar menni Szentivánlaborfalvára” – magyarázta az elnök. Hozzátette, a művész megfogalmazásában Berdét nem kettészelték, hanem ő volt a „magember”, akinek a héja kitárulkozik. A szobor pedig olyan értelemben még nem is befejezett, hogy a belső világítást még nem tették bele, hogy esténként is érvényesüljön ez a fajta atommaghéj szimbolika.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!