Elfogadták a közérdekű bejelentők védelméről szóló törvényt, a civilek tiltakoznak, hogy nem igazán védi őket a jogszabály

Elfogadta kedden a képviselőház a közérdekű bejelentésekről szóló törvény tervezetét, amelyet korábban Klaus Iohannis államfő visszaküldött a parlamentnek felülvizsgálatra.

A Transtelexen már a jogszabály kezdeti elfogadásakor megírtuk, hogy a civilszervezetek az ombudsmani hivatalhoz, az ellenzék pedig az alkotmánybírósághoz fordult, amiért szerintük a parlament szelektíven ültette át a román jogrendbe a visszaélés-bejelentő rendszerről szóló uniós irányelvet.

A jogszabály a 2019/1937-es uniós irányelvet ülteti át a román jogrendbe, és a hatóságoknál, közintézményeknél, más közjogi vagy magánjogi jogi személyeknél történt vagy várhatóan bekövetkező jogsértéseket bejelentő személyek védelmének általános kereteit rögzíti.

A szenátus az államfő kifogásait figyelembe véve korábban módosított a tervezeten, amelyről döntő házként szavazott a képviselőház, írja az Agerpres, azonban az Active Watch civil jogvédő szervezet által közzétett nyilatkozat, amelyet több mint 20 más alapítvány, szakszervezet és szakmai szervezet írt alá, rávilágít, hogy a PSD-PNL többségi koalíció által benyújtott és megszavazott módosításokkal ezek a pártok ismét megmutatták, hogy nem akarják, hogy a bejelentő mechanizmus hatékonyan működjék a korrupció, a visszaélések és a törvénysértések megelőzésének és leküzdésének eszközeként.

Így a névtelen bejelentést olyan módon szabályozzák, amely visszatartja a panaszok kivizsgálását, és a gyakorlatban sokkal gyorsabb lezáráshoz vezet. Bár az Európai Bizottság képviselői kifejezetten kérték, hogy a névtelen bejelentéseket akkor is vizsgálják meg és kezeljék, ha elegendő információ áll rendelkezésre az esetleges törvénysértésekről, a benyújtott módosítás leszögezi, hogy csak akkor vizsgálja meg és kezeli a névtelen bejelentéseket, ha megalapozott bizonyítékok törvénysértést jeleznek. Az irányelv szerint azonban a bejelentő információkat közöl, és nem egy kivizsgálás eredményeit mutatja be – hívja fel a figyelmet az Active Watch azokra az árnyalatnyi különbségekre a jogszabály szövegében, amelyek következtében az európai normákhoz való felzárkózás nem történt meg.

A civilszervezetek arra is emlékeztetnek, hogy a törvénytervezet erős közvitát váltott ki, megkérdőjelezte a kormánypártoknak a korrupció elleni küzdelemre irányuló szándékát, és intézményi reakciókat váltott ki Romániával szemben az Európai Bizottság részéről, többek között Věra Jourová alelnök reagált rá, valamint az Európai Ügyészség is felhívta a figyelmet a tervezet hiányosságaira. Az Európai Unió főügyésze, Laura Codruța Kövesi is úgy látta, hogy a törvény megnehezíti a csalások feltárását az EU-ban, ezért szerinte aktiválni kellett volna Románia ellen a forrásmegvonásokkal járó jogállamisági mechanizmust.

A ma elfogadott jogszabály módosításokat tartalmaz a júniusban elfogadott szöveghez képest, amelyet Iohannis visszaküldött felülvizsgálatra, azonban az Active Watch és azok az NGO-k, amelyek csatlakoztak a nyilatkozathoz, nyomatékosítják, hogy a jogalkotó minimális módosításokat eszközölt, és még az Európai Bizottság követelményeit is figyelmen kívül hagyták az anonim bejelentés tekintetében. A parlament a hiányosságok ellenére megszavazta, mivel ez a törvény mérföldkőnek számít a PNNR-ben. A civil társadalom, beleértve a bejelentőket is, következetesen erősebb biztosítékokat és hatékonyabb védelmet követelt az egész törvényhozási folyamat során, de ezeket a követelményeket figyelmen kívül hagyták.

„Bár a kormánykoalíció pártjai minden eszközzel megpróbálták gyengíteni a bejelentők védelmét, bízunk abban, hogy a polgárok továbbra is jelenteni fogják a törvénysértéseket azokban az intézményekben, ahol dolgoznak, ahogyan eddig is megtették, bár gyakran nem is tudták, hogy létezik egy olyan jogszabály, amely védi őket, vagy hogy amit tesznek, azt közérdekű bejelentésnek nevezik” – írják a civilek.