Biznisz lett Romániában az ukrán menekültek elszállásolása, a miniszterelnök kivizsgálást kér

Az ukrajnai menekültek elszállásolására és élelmezésére fordított állami források felhasználási módjának kivizsgálását rendelte el Nicolae Ciucă román kormányfő azoknak az információknak az alapján, amelyek szerint egyesek nyerészkednek a háború elől Romániában meghúzódó ukrán polgároknak járó pénzekkel.

Az ankétot egy radóci eset nyomán rendelték el: a Suceava megyei településen kapták ugyanis rajta a menekültpénzből nyerészkedőket, hogy papíron több ukrán menekültet jelentettek be, mint ahányan valójában voltak, majdnem négyszer annyit. Az eddig érvényes eljárások szerint a nyilatkozatot a befogadónak saját felelősségére kellett megtennie, és eddig senki sem ellenőrizte.

Suceava megyében például több helyi politikus, iskolaigazgató és sportklubvezető igényelte a menekültek után járó támogatást. Egyikőjük, a liberális párt helyi szervezetének vezetője 30 ezer lejes támogatáshoz jutott egyetlen hónap alatt, mert állítása szerint 434 ukrán polgárnak adott ideiglenes szállást. Ellenben a vagyonbevallása szerint a lakása csupán 67 négyzetméter.

Az Adevarul napilap arról ír, hogy a radóci városháza vezetősége által elrendelt ellenőrzések nyomán kiderült, hogy a menekültek számára kifizetett összegek nem felelnek meg a valóságnak.

A papírok szerint több mint 400 menekültet szállásoltak el helyi otthonokban, de a valóságban alig több mint 150-en voltak.

A városháza képviselői ezért értesítették a gazdasági rendőrséget és a prefektúra ellenőrző testületét. „Azután kezdtük el az ellenőrzéseket, hogy a városháza bizottsága látta, hogy a 437 emberből, akiket különböző emberek otthonában bejelentettek, csak 151-en voltak megszámolhatók. Abban a pillanatban belső ellenőrzést is indítottunk” – mondta el Bogdan Loghin, Radóc polgármestere. Azt állítja, hogy a Radóc az egyetlen település az országban, amely ilyen ellenőrzéseket végzett.

Miután a sajtó megszellőztette az ügyet, a botrányba keveredettek közül többen felfüggesztették a kormányzó román liberális pártban betöltött tagságukat, Radóc városmenedzsere pedig lemondott posztjáról. A román–ukrán határ mentén fekvő, 23 ezer lakosú kisvárosban 56 ezer lej volt a legnagyobb összeg, amelyet egy hónap alatt egyetlen magánszemélynek folyósítottak, ami 800 menekült szállás- és ellátási költségével egyenértékű.

Az orosz–ukrán háború kirobbanása után márciusban rendelkezett arról a kormány, hogy nemcsak a menekültszállásokon, egyéb létesítményekben biztosítja az északi szomszédjából a harcok elől menekülők ellátásának költségeit, hanem azoknak a természetes személyeknek is anyagi támogatást nyújt, akik befogadnak ukránokat.

Az ukrajnai menekülteket elszállásoló román állampolgárok menekültenként napi 70 lejes (15 eurós) támogatásban részesülhetnek, az étkezési költségekhez 20 lejjel, a szállásköltségekhez 50 lejjel járul hozzá az állam.

A fegyveres konfliktus kezdete óta eltelt kilenc hónap során több mint 2,1 millió ukrán állampolgár lépett be Romániába, többségük azonban tovább utazott Nyugat-Európába, míg mások visszatértek hazájukba.

Az ENSZ menekültügyi főbiztosságának adatai szerint Romániában mintegy 90 ezer ukrajnai háborús menekült tartózkodik, többségüket menekültszállásokon, kollégiumokban, szociális otthonokban, szállodákban, panziókban szállásolták el, a gyerekek számára számos városban – köztük Kolozsváron – délutáni oktatás formájában biztosítanak tanulási lehetőséget.

A jelenlegi adatok szerint a bukaresti hatóságok mindeddig 70 millió eurót költöttek az ukrán menekültek ellátására, az összeg több mint felét, 39 millió eurót az EU már átutalta Romániának.

Sok román állampolgár önzetlenségből, mások az anyagi haszon reményében fogadtak be otthonukba, lakatlan ingatlanukba ukrajnaiakat. Az Adevarul napilap beszámolója szerint sokak számára üzletté vált a menekültek elszállásolása,

egy Temes megyei polgár például októberben 54 ezer lejes állami támogatásban részesült 24 ukrán menekült elszállásolása fejében.

Temes megyében egyébként a menekültügyi kérdésekben illetékes katasztrófavédelmi felügyelőség március és szeptember között az önkormányzatoknak és jogi személyeknek 9,1, míg a természetes személyeknek 7,5 millió lejt fizetett az ukrajnaiak ellátása után.

A Suceava megyei ügy politikai szempontból is kényes a PNL elnöki tisztségét betöltő román kormányfő számára, aki újságírók érdeklődésére közölte, ellenőrizni fogják, hogy miként ítélték oda az állami támogatást az ukrajnai menekültek elszállásolására és élelmezésére vállalkozó magánszemélyeknek, illetve az eljárást szabályozó törvényi keretet is módosítják.

Sajnálatos, hogy vannak, akik mások szenvedéseit kihasználva próbálnak illetéktelen haszonra szert tenni – reagált Nicolae Ciuca miniszterelnök azokra az információkra, amelyek szerint a kormány által az ukrajnai menekültek ellátására folyósított forrásokat egyesek nem az élelmezésükre fordítják, és a szálláshelyeken sok esetben nem megfelelő körülmények uralkodnak.