Szakértő a kórházi fertőzésekről: ezek az esetek csak 20 százalékban lennének megelőzhetők

2022. október 19. – 10:15

frissítve

Szakértő a kórházi fertőzésekről: ezek az esetek csak 20 százalékban lennének megelőzhetők
Román sebész és asszisztensek a műtőben – Fotó: Daniel Mihailescu / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Kórházi fertőzések gyakorlatilag bárhol kialakulhatnak, nagyon modern és jól működő kórházakban is, állítja Székely Edit mikrobiológus, akit a Maros Megyei Klinikai Kórháznál jelzett eset kapcsán kérdeztünk. Viszont nem mindegy, hogy hogyan viszonyulnak hozzá.

Továbbra is zárva marad a Maros Megyei Klinikai Kórház intenzív osztálya, ahol az elmúlt napokban hat kórházi fertőzéses esetet jegyeztek, öt 70 év feletti beteg pedig életét vesztette, miután állapotukat két veszélyes baktériumfaj által okozott fertőzés súlyosbította. Az említett kórházban továbbra is tart az ellenőrzés, korábbi hírek szerint hét másik beteg is várja az eredményeket, hogy kiderüljön, megfertőződtek-e ezekkel az életveszélyes baktériumokkal.

Ovidiu Gîrbovan, a kórház igazgatója az Ardealnews portálnak úgy nyilatkozott, hogy az intenzív osztályon az antibiotikumok gyakori alkalmazása és a betegeken végzett invazív beavatkozások miatt magas a multirezisztens baktériumokkal való fertőzés kockázata. Ha előfordulnak, akkor szigorú fertőtlenítési szabályokat betartva kell ismét alkalmassá tenni az osztályt a betegek kezelésére. Jelenleg is zajlik az osztály fertőtlenítése.

A romániai kórházak esetében viszonylag gyakran vannak hírek kórházi fertőzésekről, a múlt héten egy kolozsvári kórházzal kapcsolatban jelentek meg hírek arról, hogy az ott szerzett fertőzés következtében több újszülött is meghalt, a tavasszal pedig a csíkszeredai kórház került be azzal a hírekbe, hogy egy bakteriális fertőzés miatt több páciens is megvakult. Hogy tisztábban lássunk, megkerestük Székely Edit mikrobiológus-főorvost, hogy a kórházi fertőzések hátteréről, illetve a romániai helyzetről tájékozódjunk.

Székely szerint nem egy romániai sajátosság, hanem egy globális jelenség a többféle antibiotikummal szemben is egy időben rezisztenciát mutató baktériumok jelenléte.

„Többnyire az antibiotikumok szelektív hatására alakultak ki az evolúció során, és minél több antibiotikumnak tesszük ki a baktériumokat, annál inkább növeljük az esélyét annak, hogy rezisztenciát alakítanak ki. Ez természetes védekezési mechanizmus a baktériumok részéről, amelyek óriási túlélési tapasztalattal rendelkeznek.

Az első antibiotikumok, amit az ember a gyógyászatban használni kezdett, mikroszkopikus gombák volták, tehát természetben előforduló anyagok. Az egyik mikroorganizmus a másikkal szemben pedig védekezni próbált, és különböző mechanizmusokat fejlesztettek ki. Az antibiotikumok gyógyászatban való alkalmazása óta a baktériumok nagy mennyiségű antibiotikumnak vannak kitéve, ezért ezek a védekezési mechanizmusok úgymond felerősödtek, alkalmazkodtak ehhez is a baktériumok” – magyarázta a mikrobiológus. (A multirezisztens baktériumokról itt találtok egy részletes és közérthető videót.)

Az antibiotikumokkal való élés pedig nem csak azt jelenti, hogy egyre másra bekap egy (antibiotikum) tablettát az ember, akár akkor is, ha nem írta fel az orvos, mert hatalmas mennyiségű antibiotikumot használ az állattenyésztés is, hogy gyorsabban fejlődjenek például a csirkék. Viszont bárhol is használják őket, mindenhol azonos hatást fejtenek ki.

„A rezisztensebb baktériumok túlszaporodását segíti az a környezet, ahol sok antibiotikumot használnak, mert az elpusztítja az érzékeny kórokozókat, így a rezisztensebbek átveszik a helyüket. Egy ilyen ördögi körbe kerülünk. A gyógyászatban pedig számos kórokozó van körülöttünk, ami megbetegedést okoz, ezért szélesebb spektrumú antibiotikumot használunk, ami még nagyobb rezisztenciát generál”

– magyarázta a kutató a kórházi multirezisztens baktériumok kialakulásának körülményeit. Székely elmondása szerint ennek megfelelően kórházi fertőzések mindenhol előfordulnak, sőt, ha a hivatalos adatokat nézzük, akkor külföldön sokkal nagyobb számban vannak jelen, mint nálunk. A mikrobiológus állítása szerint Európában évente majdnem 4 millió nozokomiális fertőzés (kórházi fertőzés hivatalos megnevezése) történik, és nagyjából 90 ezer körüli haláleset hozható összefüggésbe vele. A szakember szerint abban lehet a legnagyobb különbség, hogy bár máshol is előfordulnak, de ott másképp viszonyulnak hozzá.

A marosvásárhelyi kórházi eset kapcsán is sokszor felmerült, hogy ilyen fertőzések minden egészségügyi intézményben vannak, nem csak Romániában, hanem akár Amerikában is. De azt Adrian Pistol egészségügyi államtitkár is jelezte, hogy a Maros Megyei Klinikai Kórház azon kis számú hazai egészségügyi intézmények közé tartozik, amelyek valóban jelentik a kórházi fertőzéses eseteket. A Maros Megyei Klinikai Kórház orvosigazgatója, Jánosi Edith a Székelyhonnak azt is elmondta, hogy most is olyan fertőzéses esetekről van szó, amelyek nem a Maros megyei kórházban jelentek meg, csak ez az intézmény az elsők között jelentette ezt a minisztériumnak. Tehát számos hazai intézményben egyszerűen nem jelentik a fertőzést, ebben a tekintetben jóval az Európai Unió átlaga alatt teljesítenek.

Székely Edit kihangsúlyozta, kórházi fertőzéseknek csupán 20 százaléka előzhető meg, a fennmaradó 80 százalékuk egyszerűen nem előzhető meg. Elmondása szerint nagyon sok tényező vezethet nozokomiális fertőzések megjelenéséhez, a betegség típusától kezdve egészen a kórházi infrastruktúráig, viszont ezeknek csupán egy részét lehet kivédeni.

„Az lenne a fontos, hogy a megelőzhető fertőzésekre koncentráljunk. Ehhez viszont ismerni kell a nozokomiális fertőzések arányát. Tiszta képünk kellene legyen arról, hogy milyen gyakoriak ezek a fertőzések, és ezeket mindig komolyan ki kellene elemezni, hogy miért következtek be, mit lehetett volna jobban csinálni, hogy valóban meg is lehessen előzni azokat a fertőzéseket, amelyek megelőzhetők. Fontos a fertőzéseknek a felismerése, követése és a korrekt jelzése”

– magyarázta a szakember, aki szerint előfordulhat az is, hogy azért nem követik megfelelően ezeket az eseteket, mert a kórháznak nincs megfelelő mikrobiológiai-diagnosztikai kapacitása, de az is hozzájárulhat ehhez a nem korrekt viselkedéshez, hogy „boszorkányüldözés követheti a bejelentésüket”. A nagy sajtóvisszhang, amiben mindig a hibásakat keresik, óvatosságra inti az illetékeseket, és akár meg is próbálhatják eltussolni ezeket az eseteket, hogy ne legyen visszhangja.

Székely elmondása szerint a kórházi fertőzésben megbetegedő személyek csak a jéghegy csúcsát jelentik, mert a baktériumok szélesebb körben elterjedhetnek, de nem minden esetben váltanak ki megbetegedést. Pontosan ezért szükséges szűrővizsgálatokat végezni a magas kockázatú osztályokon, hogy felismerjék a kolonizációt (amikor baktérium jelenléte nem vált ki betegséget – szerk.), majd ezeket a betegeket el tudják különíteni, és fokozottabban oda tudjanak figyelni arra, hogy ne terjedjen át más, nem kolonizált betegekre.

„Ha antibiotikumos kezeléseket alkalmaznak, akkor az a normál (baktérium)flórát elpusztítja, és valami helyettesíti ezeket az érzékenyebb kórokozókat, rendszerint egy rezisztensebb környezetből származó baktérium. Kórházban általában vulnerábilis személyek vannak, akik társbetegségekkel rendelkeznek, ezek a személyek pedig nagyobb valószínűséggel meg is betegszenek ezektől a baktériumoktól” – magyarázta Székely a folyamatot.

Felvetésünkre, miszerint a nyugati országokban előfordul, hogy a régi kórházak esetében, ahol gyakoriak az ilyen fertőzések, inkább felszámolják az épületet, Székely elmondta, reális probléma, hogy sok régi kórház működik nálunk, amelyeknek a szerkezete nem optimális, és szükség volna modern kórházakra. „Viszont nem csak ezen múlik, mert vannak dolgok, amik az egészségügyi személyzeten múlnak. Más dolgok pedig az infrastruktúrán. Mindkettő fontos. Csak egyiknek a megoldása nem jelentene egy végleges megoldást” – fejtette ki.

Romániában ráadásul mikrobiológus szakemberekből is akut hiány van. Székely elmondása szerint valóban vannak olyan kórházak, ahol egyszerűen nincs kellően képzett szakember, vagy épp nem megfelelő a felszereltsége a mikrobiológia labornak. Ezeknek a laboratóriumoknak a fejlesztésére épp most írtak ki egy országos programot: a PNRR keretében november 30-ig pályázhatnak a kórházak mikrobiológiai laborok fejlesztésére a nozokomiális fertőzések számának a csökkentése érdekében.

Támogasd a Transtelexet!

Az erdélyi közösségnek saját, független lapja csak akkor lehet, ha azt az olvasótábora fenntartja. Támogass minket akár alkalmi jelleggel, ha pedig teheted, állíts be rendszeres támogatást!

Támogatom!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!