Volt pénz, nincs pénz – saját költségvetésébe „olvasztotta” a Bihar Megyei Tanács a kulturális intézmények által kapott összegeket

2022. szeptember 28. – 15:35

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Az önkormányzati fenntartású kulturális intézmények számára jó hír volt két évvel ezelőtt, hogy a központi költségvetésből is jut nekik pénz. A fejlesztési tárca a helyi szinten összegyűjtött személyi jövedelemadó 2 százalékának visszaosztásával dobja meg ezeknek az intézményeknek a büdzséjét, amely gyakran elég szűkös, főleg, ha nem megyei színházról, filharmóniáról van szó, hanem egy kisvárosi kulturális intézményről. A Transtelexen szeptemberben írtunk összefoglalót arról, hogy nem világos sem az intézményvezetők, sem az önkormányzatok számára, hogyan is kell eljárni ezekkel a pluszpénzekkel. Az akkor készített interjúk során kiderült, hogy mindenkinek megvannak a sajátos elképzelései, és gyakorlatilag a fejlesztési tárcától érkezett összegek célszerű felhasználása nagyban függ a kulturális intézmény vezetőségének és az önkormányzatnak az összehangolt együttműködésétől.

A színházigazgatók, akiket megkérdeztünk, azt mondták, hogy a pénz sok mindenre fordítható: a műsorkínálat bővítésén túl különböző befektetéseket is lehetne eszközölni, mivel infrastruktúra fejlesztésre szinte soha nem jut pénz, azonban az intézményvezetők nagy része arra panaszkodott, semmiféle beleszólásuk abba, hogy az önkormányzat mire utalja ki a pénzt, a minisztérium ugyanis nem bocsátja közvetlenül a színházak rendelkezésére az összegeket.

Többek között Czvikker Katalinnal, a nagyváradi Szigligeti Színház igazgatójával is interjúztunk, aki a fentebb leírt helyzettel szembesült. A Bihoreanul portál mostani beszámolója szerint a helyzet elmérgesedett, és a liberális Ilie Bolojan vezette Bihar Megyei Tanácsot azzal vádolják, hogy a fejlesztési minisztérium által a megyei kulturális intézményeknek juttatott közel 13 millió lejt „beolvasztotta” a megyei tanács költségvetésébe, és nem utalta át az a két színtársulatnak és a filharmóniának, ahogy kellett volna.

Az önkormányzati kulturális intézmények támogatásáról szóló kormányhatározat tételesen rögzíti, hogy a Mária Királyné Színház 4.637.000 lejt, a Szigligeti Színház 4.427.000 lejt, a Nagyváradi Filharmónia pedig 4.023.000 lejt kap. A megyei tanács azonban úgy rendelkezett, hogy ezt a jelentős összeget más kiadásokra osztja szét. A Szigligeti Színháznak mindössze alig több, mint 400 ezer lejt juttat a kormány által kiutalt több mint négy millió lejből, sőt, az az abszurd helyzet is előállt, hogy a Mária Királyné Színház nemhogy megkapná a 4,6 millió lejes plusz támogatást, de a költségvetés-módosítás után 1,1 millió lejjel kevesebb pénzből kell gazdálkodjon, mint a módosítás előtt. Egyébiránt ez már a harmadik eset, amikor a kormány által célirányosan a kulturális intézményeknek szánt támogatást a Bihar Megyei Tanács más célokra fordítja, mint amire kapta.

A Bihar Megyei Tanács múlt heti ülésén már úgy módosították a megye költségvetését, hogy belefoglalhassák a büdzsébe a kormánytól a kulturális intézményeknek kiutalt 13 millió lejt, amelyet viszont nem oda irányzott volna a tanács, ahova a fejlesztési tárca szánta.

A költségvetés-módosítási vitán Borsi Imre Lóránt, a tanács RMDSZ-frakciójának a vezetője kérdezett rá, hogy hol vannak ezek az összegek, mert sem a filharmónia, sem a Szigligeti vagy a Maria Királyné Színház költségvetésében nem szerepelnek. Az önkormányzati képviselő ugyanakkor azt kérte, hogy a minisztérium által utalt összegeknek legalább a tíz százalékát utalják át az érintett intézményeknek.

Bolojan azzal magyarázta a megyei tanács eljárását, hogy két lehetőség közül választhattak: vagy csak az év első nyolc-tíz hónapjára fogadták volna el a kulturális intézmények költségvetését, és megvárták volna azt, amíg a kormánytól megjön ez a támogatás, amit aztán teljes egészében átadtak volna az intézményeknek, vagy – és a megyei tanács ezt csinálta – már az év elején elfogadták a kulturális intézmények egész évi költségvetését.

„Ebből kifolyólag ez a pénz a megye konszolidált költségvetésébe kerül be. Nincs abban semmiféle törvénytelenség, hogy a költségvetést kiegészítsük azokkal az összegekkel, amelyek pluszban érkeznek. Mindegyik kulturális intézménynek biztosítva van a költségvetése, ilyen szempontból nincs semmiféle probléma” – jelentett ki a tanácselnök.

Amikor mi beszélgettünk Czvikker Katalinnal, akkor a színházigazgató elmondta, hogy a tavaly is gyakorlatilag az év elején kialkudott költségvetés 60 százalékát a fejlesztési minisztérium által visszaosztott forrásokból fedezték. Azaz nem az valósult meg, hogy valóban több forrásból, nagyobb bevételhez jusson a színház és kiszámíthatóbbá váljék a működése, illetve a fejlesztési stratégiára is tudjanak gondolni, hanem továbbra is fennállnak az anyagi gondok.

A Szigligeti Színház vezetője arról is beszámolt, hogy nemrég kért egy szerény költségvetés-kiigazítást, 552 ezer lejt, hogy az új évad produkcióit tudják finanszírozni, azonban nincs meggyőződve arról, hogy a Bihar Megyei Tanács megszavazza ezt, holott a megítélt 4 milliós összegből talán jutna erre is, azonban az önkormányzat nem kommunikál a művészeti intézménnyel, és a források felhasználása nem történik átlátható módon.

Bolojan válaszát követően egyértelművé vált, hogy elúszott a Szigligeti Színházat megillető 4 millió lej, ennek ellenére a tanácsosok egyhangúlag megszavazták a határozattervezetet. Borsi Imre Lóránt később úgy nyilatkozott, az RMDSZ-frakció csak azért szavazta meg a mostani határozatot, mert a Szigligeti Színház végül is kapott valamivel több mint 400 ezer lejt.

A Transtelex Cseke Attilát is megszólaltatta az ügyben. A miniszter még a vita kirobbanása előtt egyértelművé tette, hogy mivel ezek plusz összegként érkeznek az önkormányzatokhoz, akkor úgy is kezeljék őket. Arra a kérdésre, hogy mi történik akkor, hogyha ezeket az összegeket eltérítik, és nem rendeltetésszerűen használják fel, a tárcavezető akkor azt nyilatkozta, majd az Állami Számvevőszék fogja kivizsgálni, hogyan költötték el az önkormányzatok ezeket az összegeket.

A legújabb fejlemények tükrében Cseke Attila belátta, hogy valamit tenni kell annak érdekében, hogy ez ne fordulhasson elő: „Törvénymódosításokra lesz szükség ahhoz, hogy ezek a pénzügyi források el is jussanak oda, ahova a kormány szánta azokat, mert úgy látszik, nem minden megyei vezetőben lehet megbízni, és nem mindenki látja azt a jót, amit ez a program jelent” – mondta a miniszter.