Béremelés a törvényhozóknak: magára maradt javaslatával az RMDSZ két szenátora

2022. szeptember 25. – 11:58

Másolás

Vágólapra másolva

Kihátrált a kormánykoalíció Turos Loránd és Fejér László Ödön mögül a honatyák fizetésemelésének ügyében. Az utóbbi RMDSZ-es politikus szerint a közvélemény nyomására jártak el így a kormánypártok. Fejér László Ödön a Transtelexnek elmondta: csak azt kérte a tervezetében, hogy a képviselők és a szenátorok kapják meg annak az összegnek egy részét, ami a törvény szerint nekik jár. „Ha van egy bértörvény, akkor azt tartsuk be. Ha nem akarjuk betartani, akkor töröljük el” – jelentette ki.

Minden jel szerint még egy jó darabig nem reménykedhetnek a képviselők és a szenátorok a fizetésük emelkedésében, annak ellenére, hogy elméletileg egy egyszerű kézfelemeléssel több pénzhez juthatnának. A közvélemény nagy úr: a közjogi méltóságok bérének növelését kezdeményező két RMDSZ-es politikust magára hagyta a koalíció ebben az ügyben, és pénteken maga Klaus Iohannis államfő is azon az állásponton volt, hogy még várhatott volna az állami tisztségviselők fizetésének emelése.

Vannak kivételezettjei a bértörvény alkalmazásának

A parlament tagjainak a fizetését a 153/2017-es egységes bértörvény szabályozza. A Szociáldemokrata Párt (PSD) kormányzása idején elfogadott jogszabály végzettség, beosztás és más kritériumok alapján bérkategóriákat állapít meg. A törvény eredeti célja az volt, hogy rendet vágjon a közszférában eluralkodó bérkáoszban, és az azonos végzettségű, beosztású stb. közalkalmazottakat egyforma fizetésre jogosítsa. Előírásai szerint a legalacsonyabb kategóriájú fizetés a minimálbér, amelynek összegét egy bizonyos, a végzettségnek, beosztásnak megfelelő koefficienssel megszorozva alakulnak ki a magasabb bérkategóriák.

A piramis csúcsán az államfő áll, akinek a fizetése mindenkori minimálbér 12-szerese, de nem sokkal kisebb a szorzó a közjogi méltóságok (képviselők, szenátorok, miniszterek) esetében sem.

Alakítsd velünk a féléves Transtelexet!

Szeretnénk tudni, mit szerettek, mit hiányoltok a Transtelexről, és szívesen meghallgatnánk az építő jellegű kritikai észrevételeket is. Megköszönjük, ha egy kis időt szánsz rá: kérdőívünket itt töltheted ki!

A törvénnyel az volt a legnagyobb gond, hogy nem volt rá fedezet, az azonnali alkalmazásával kiürült volna az államkassza. Ezért már 2017-ben az a döntés született, hogy 2022-ig évente fokozatosan emelik a fizetéseket, amíg elérik a jogszabályban előírt szintet. A folyamat beindult, de közbeszólt a világjárvány, amelynek hatására 2020-ban az akkori kormány a 2019-es szintre fagyasztotta be a közalkalmazotti béreket, beleértve a közjogi méltóságok illetményét is. Voltak azonban már korábban is kivételezett kategóriák: az egészségügyi alkalmazottak például 2019 második felétől megkapták a 2022-es évre előírt fizetésüket, de a pedagógusok bére is nagyobb arányban emelkedett, mint a többi közalkalmazotté.

A meglóduló infláció miatt a jelenlegi kormánykoalíció támogatta a közalkalmazottak bérbefagyasztásának feloldását. A képviselőház május 31-én döntő házként elfogadta azt a törvénytervezetet, amellyel júliustól a 2022-es évre előírt összeg és a 2021 decemberi fizetés különbségének egynegyedével nőttek volna a bérek a közszférában. De ezúttal is akadtak kivételek: a szállításügyi és a kulturális minisztérium alkalmazottainak a fizetését például 15 százalékkal emelték a jogszabályban.

Előbb egy „elírás helyesbítésével” emelkedett volna a képviselők bére

Egy hét elteltével meglehetősen homályos dolgok történtek a parlamentben: egy „elírás helyesbítéseként” a képviselőház módosított a korábban elfogadott tervezeten, amelyik így azt is előírta, hogy a közjogi méltóságok bére bruttó 880 és 1140 lej (180-230 euró) közötti összeggel emelkedjen. Marcel Ciolacu, a képviselőház és a PSD elnöke akkori indoklása szerint a „jogtechnikai korrekcióra” azért volt szükség, mert hiányában a közalkalmazotti bérek növelését előíró törvény megbukott volna az alkotmánybíróságon. A politikus ugyanakkor azt ígérte: ha a jogszabályt kihirdeti az államfő, akkor a kormány hatályon kívül helyezi a közjogi méltóságok béremelésére vonatkozó előírásait.

A törvénymódosítás azonban nem jutott el a kihirdetésig, mert a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) már júniusban megtámadta az alkotmánybíróságon. Az ellenzéki párt többek között azzal érvelt beadványában, hogy a jogszabály kezdeményezői nem jelölték meg az intézkedésekkel járó többletkiadások forrásait. Ugyanakkor felrótták, hogy elfogadásakor sérült a kétkamarás parlament alkotmányos elve is, a képviselőház ugyanis számos olyan módosítást épített be a szövegbe, amelyeket a tervezetet első házként tárgyaló szenátusnak nem volt alkalma megvitatni.

Mivel a koalíció ragaszkodott ahhoz, hogy az alkotmánybíróságon elakadt tervezetben előírt szerény fizetésemelés mielőbb hatályba lépjen, a kormány augusztus végén sürgősségi rendeletet fogadott el arról, hogy már augusztus elsejétől a 2022-es évre előírt összeg és a 2021 decemberi fizetésük különbségének egynegyedével nőjön a közalkalmazottak bére. Ez az előírás nem terjedt ki a közjogi méltóságokra és a helyi közigazgatásban dolgozókra.

A sürgősségi rendeleteket utólag a parlamentnek is jóvá kell hagynia, és módosíthat is rajtuk. Ezt a lehetőséget használta ki az RMDSZ két politikusa ezen a héten szerdán, amikor a jogszabály az elsőként megkeresett ház, a szenátus napirendjére került. Turos Lórand és Fejér László Ödön többek között azt javasolta törvénymódosító tervezetében, hogy valamennyi választott vagy kinevezett köztisztviselő (képviselők, szenátorok, miniszterek, polgármesterek, alpolgármesterek) fizetését a 2021-es minimálbér alapján számolják ki a 2019-es helyett. Ez a módosítás a képviselők és szenátorok esetében bruttó 2000 lejes (kb. 400 eurós) fizetésemelést jelentene. Turos és Fejér indítványát a koalíciós többség egyöntetű támogató szavazatával elfogadta a felsőház, de a képviselőháznak is el kell fogadnia, hogy hatályba lépjen.

A jelenlegi nettó átlagfizetés Romániában valamivel kevesebb 4000 (kb. 800 euró) lejnél. A bruttó képviselői bér 18.720 lej, nettóban hozzávetőlegesen 11 ezer lej (kb. 2200 euró). A szenátorok fizetése ennél valamivel nagyobb. Emellett a képviselők és a szenátorok egy szintén 11 ezer lej körüli havi illetményben részesülnek, amelyből a választókörzeti irodáikat működtetik, emellett ülésdíjat is kapnak, ingyen utaznak, a bukaresti szállásukat pedig a parlament fizeti.

A sors fintora vagy sem, de az alkotmánybíróság éppen a szenátusi szavazás napján állapította meg, hogy alkotmányellenes a közalkalmazottak és a közjogi méltóságok béremelésére vonatkozó, nyár elején elfogadott törvény. A döntés indoklása még nem nyilvános, szűkszavú közleményében a taláros testület mindössze arról tájékoztatott: helytálló az USR-nek az a kifogása, hogy a jogszabály elfogadásakor sérült a kétkamarás parlament alkotmányos elve. Az ellenzéki párt mindenesetre lecsapott erre a lehetőségre, és egy közleményben azzal vádolta meg a koalíciót, hogy miközben a társadalom elszegényedett, ők privilégiumokat szavaznak meg maguknak, annak ellenére, hogy eljárásuk – mint azt az alkotmánybíróság döntése mutatja – alkotmányellenes.

Kihátrált a koalíció a két RMDSZ-es szenátor mögül

A szenátusi szavazás után, szerdán délben a sajtó azonnal megrohanta a kormánypárti politikusokat, akik akkor még védelmükbe vették a két RMDSZ-es szenátor törvénymódosító tervezetét. Marcel Boloș európai alapokért felelős tárcavezető például azzal érvelt, hogy míg egy romániai miniszter mindössze 2500 eurót keres havonta, uniós kollégáik, az EU-tisztségviselők 15 ezer eurót visznek haza. Virgil Guran, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátora pedig azt fejtette ki, hogy a romániaiaknak meg kell tanulnunk gazdagnak és becsületesnek lenni.

„'90-ben Ion Iliescu azt mondta, hogy legyünk szegények és becsületesek. El kell kezdenünk megtanulni gazdagnak és becsületesnek lenni, és az országnak jobb lesz”

– jelentette ki.

A kezdeti támogatásból azonban utóbb meghátrálás lett. Szerda délután a PSD közleményt adott ki, amely szerint kérni fogják a koalícióban, hogy a szenátus által elfogadott tervezet ne vonatkozzon a parlamenti képviselőkre, szenátorokra, csak a helyi választott tisztségviselőkre. A párt szerint utóbbiak esetében jogos a fizetésemelés, mivel a bérüket még mindig a 2018-as minimálbér alapján számítják ki. A PNL nem foglalt hivatalosan állást az ügyben, de egyik miniszterük, a kutatásért és digitalizálásért felelős Sebastian Burduja egy hírtelevíziónak kijelentette, hogy nem támogatja a közjogi méltóságok béremelését, és képviselőként nem fogja megszavazni a két RMDSZ-es szenátor törvénymódosítását. Érvei szerint nem tartja helyénvalónak, hogy egy nehéz gazdasági helyzetben a politikusok önmagukat jutalmazzák.

Turos Lórand és Fejér László Ödön számára azonban a hideg zuhanyt az RMDSZ elnökének állásfoglalása jelenthette. Kelemen Hunor egy interjúban szerda este azt nyilatkozta, hogy a képviselők és szenátorok fizetésének növelését nem tartja prioritásnak, elsősorban az önkormányzati alkalmazottak bérének emelésére van szükség. Emlékeztetett arra, hogy az egységes közalkalmazotti bértörvény alkalmazása félbeszakadt bizonyos kategóriák esetében a világjárvány miatt.

„Az orvosok, majd a tanárok esetében követték az előírt ütemtervet, mások esetében nem. Ha nem kezeljük egységesen a helyzetet, véleményem szerint rossz irányt vesznek a dolgok” – fogalmazott az RMDSZ elnöke. Azt is elmondta, azért támogatja elsősorban a polgármesteri hivataloknál dolgozók fizetésének emelését, mert az önkormányzati alkalmazottak bére nagyon alacsony, főleg a kistelepüléseken. A törvény szerint ugyanis az önkormányzati alkalmazottaknak nem lehet az alpolgármesterénél magasabb fizetésük, így a kistelepülések polgármesteri hivatalai lassan alkalmazottak nélkül maradnak.

Fejér László Ödön: nem kell engedélyt kérnem egy tervezet benyújtására

Fejér László Ödön azt nyilatkozta a Transtelexnek: számított arra, hogy végül egyedül maradnak Turos Loránd szenátortársával ebben az ügyben. Értésre adta, hogy a koalíció a közvélemény nyomására hátrált ki mögülük. Szerinte mára már „bátorság kérdése” a honatyák béremelésének támogatása.

„Ha már populizmus, legyen populizmus. Én is bejelenthetném azt, a fizetésemet szétosztom a szegények között” – jegyezte meg. Arra a kérdésünkre, hogy a törvénymódosító javaslat beterjesztése előtt egyeztetett-e a frakcióval vagy az RMDSZ vezetőivel, azt válaszolta: nem kell engedélyt kérnie egy tervezet benyújtására. „Mi elmondtuk, hogy ezt a tervezetet be fogjuk nyújtani, és ez van. De természetesen tájékoztattuk erről az RMDSZ vezetőségét is” – nyilatkozta a háromszéki szenátor.

Fejér László Ödön – Fotó: a szenátor Facebook-oldala
Fejér László Ödön – Fotó: a szenátor Facebook-oldala

Fejér László Ödön szerint több érv is szól a képviselők és szenátorok fizetésemelése mellett. Az egyik az, hogy 2019 óta nem emelkedett a bérük, amelynek a vásárlóereje azóta 30 százalékkal csökkent. Emellett a választókörzeti irodáik fenntartásáért járó havi illetmény sem nőtt, az irodai alkalmazottjaiké azonban igen.

Megjegyezte, hogy ha jövőre 3000 lejre emelkedik a minimálbér, ahogy a PSD ígéri, a parlament tagjainak a fizetése alig lesz több a minimálbér háromszorosánál.

„Semmi probléma, de akkor ki kell mondani, hogy a jelenlegi népi demokráciában a politikusoknak nem jár fizetés. Legyenek szegények. Mindannyian legyünk szegények és becsületesek” – fogalmazott a korábban az üzleti szférában tevékenykedő szenátor. A döntéshozók felelősségére utalva hozzátette, hogy működésképtelen egy olyan vállalat, ahol a kapus fizetése nagyobb az igazgatóénál.

Hangsúlyozta azt is, hogy voltaképp nem fizetésemelést javasolt a tervezetében, mert a képviselők és a szenátorok csak annak az összegnek egy részét kapnák meg, ami a bértörvény szerint „jár nekik”. Emlékeztetett: a bértörvénynek az volt a célja, hogy egységes kritériumok szerint kapjanak fizetést a közalkalmazottak. Ezeket a kritériumokat egy darabig tiszteletben is tartotta a kormány. „Utána azonban további béremelést kaptak az orvosok, a tanárok, a rendőrök. Attól függően, hogy melyik miniszter lobbizott jobban, vagy ki ordított hangosabban, minden évben összevissza növeltek, minden évben toldozták-foltozták a közalkalmazotti fizetéseket” – jelentette ki.

A politikus szerint nem normális, hogy a kormány a kénye-kedve szerint emeli bizonyos közalkalmazotti kategóriák bérét. „Így sohasem lesz rend ebben az országban. Ha van egy bértörvény, akkor azt tartsuk be. Ha nem akarjuk betartani, akkor töröljük el. A világ csak úgy működik, ha rend és fegyelem van, és egységesen járunk el” – nyilatkozta még Fejér László Ödön. Megjegyezte azt is, hogy számos állami vállalat vezetőségének a fizetése jóval nagyobb a közalkalmazottakénál, és a „rendcsinálást” ezen a téren kellene elkezdeni.