Béremelés a törvényhozóknak: magára maradt javaslatával az RMDSZ két szenátora

2022. szeptember 25. – 12:58

Másolás

Vágólapra másolva

Kihátrált a kormánykoalíció Turos Loránd és Fejér László Ödön mögül a honatyák fizetésemelésének ügyében. Az utóbbi RMDSZ-es politikus szerint a közvélemény nyomására jártak el így a kormánypártok. Fejér László Ödön a Transtelexnek elmondta: csak azt kérte a tervezetében, hogy a képviselők és a szenátorok kapják meg annak az összegnek egy részét, ami a törvény szerint nekik jár. „Ha van egy bértörvény, akkor azt tartsuk be. Ha nem akarjuk betartani, akkor töröljük el” – jelentette ki.

Minden jel szerint még egy jó darabig nem reménykedhetnek a képviselők és a szenátorok a fizetésük emelkedésében, annak ellenére, hogy elméletileg egy egyszerű kézfelemeléssel több pénzhez juthatnának. A közvélemény nagy úr: a közjogi méltóságok bérének növelését kezdeményező két RMDSZ-es politikust magára hagyta a koalíció ebben az ügyben, és pénteken maga Klaus Iohannis államfő is azon az állásponton volt, hogy még várhatott volna az állami tisztségviselők fizetésének emelése.

Vannak kivételezettjei a bértörvény alkalmazásának

A parlament tagjainak a fizetését a 153/2017-es egységes bértörvény szabályozza. A Szociáldemokrata Párt (PSD) kormányzása idején elfogadott jogszabály végzettség, beosztás és más kritériumok alapján bérkategóriákat állapít meg. A törvény eredeti célja az volt, hogy rendet vágjon a közszférában eluralkodó bérkáoszban, és az azonos végzettségű, beosztású stb. közalkalmazottakat egyforma fizetésre jogosítsa. Előírásai szerint a legalacsonyabb kategóriájú fizetés a minimálbér, amelynek összegét egy bizonyos, a végzettségnek, beosztásnak megfelelő koefficienssel megszorozva alakulnak ki a magasabb bérkategóriák.

A piramis csúcsán az államfő áll, akinek a fizetése mindenkori minimálbér 12-szerese, de nem sokkal kisebb a szorzó a közjogi méltóságok (képviselők, szenátorok, miniszterek) esetében sem.

Alakítsd velünk a féléves Transtelexet!

Szeretnénk tudni, mit szerettek, mit hiányoltok a Transtelexről, és szívesen meghallgatnánk az építő jellegű kritikai észrevételeket is. Megköszönjük, ha egy kis időt szánsz rá: kérdőívünket itt töltheted ki!

A törvénnyel az volt a legnagyobb gond, hogy nem volt rá fedezet, az azonnali alkalmazásával kiürült volna az államkassza. Ezért már 2017-ben az a döntés született, hogy 2022-ig évente fokozatosan emelik a fizetéseket, amíg elérik a jogszabályban előírt szintet. A folyamat beindult, de közbeszólt a világjárvány, amelynek hatására 2020-ban az akkori kormány a 2019-es szintre fagyasztotta be a közalkalmazotti béreket, beleértve a közjogi méltóságok illetményét is. Voltak azonban már korábban is kivételezett kategóriák: az egészségügyi alkalmazottak például 2019 második felétől megkapták a 2022-es évre előírt fizetésüket, de a pedagógusok bére is nagyobb arányban emelkedett, mint a többi közalkalmazotté.

A meglóduló infláció miatt a jelenlegi kormánykoalíció támogatta a közalkalmazottak bérbefagyasztásának feloldását. A képviselőház május 31-én döntő házként elfogadta azt a törvénytervezetet, amellyel júliustól a 2022-es évre előírt összeg és a 2021 decemberi fizetés különbségének egynegyedével nőttek volna a bérek a közszférában. De ezúttal is akadtak kivételek: a szállításügyi és a kulturális minisztérium alkalmazottainak a fizetését például 15 százalékkal emelték a jogszabályban.

Előbb egy „elírás helyesbítésével” emelkedett volna a képviselők bére

Egy hét elteltével meglehetősen homályos dolgok történtek a parlamentben: egy „elírás helyesbítéseként” a képviselőház módosított a korábban elfogadott tervezeten, amelyik így azt is előírta, hogy a közjogi méltóságok bére bruttó 880 és 1140 lej (180-230 euró) közötti összeggel emelkedjen. Marcel Ciolacu, a képviselőház és a PSD elnöke akkori indoklása szerint a „jogtechnikai korrekcióra” azért volt szükség, mert hiányában a közalkalmazotti bérek növelését előíró törvény megbukott volna az alkotmánybíróságon. A politikus ugyanakkor azt ígérte: ha a jogszabályt kihirdeti az államfő, akkor a kormány hatályon kívül helyezi a közjogi méltóságok béremelésére vonatkozó előírásait.

A törvénymódosítás azonban nem jutott el a kihirdetésig, mert a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) már júniusban megtámadta az alkotmánybíróságon. Az ellenzéki párt többek között azzal érvelt beadványában, hogy a jogszabály kezdeményezői nem jelölték meg az intézkedésekkel járó többletkiadások forrásait. Ugyanakkor felrótták, hogy elfogadásakor sérült a kétkamarás parlament alkotmányos elve is, a képviselőház ugyanis számos olyan módosítást épített be a szövegbe, amelyeket a tervezetet első házként tárgyaló szenátusnak nem volt alkalma megvitatni.

Mivel a koalíció ragaszkodott ahhoz, hogy az alkotmánybíróságon elakadt tervezetben előírt szerény fizetésemelés mielőbb hatályba lépjen, a kormány augusztus végén sürgősségi rendeletet fogadott el arról, hogy már augusztus elsejétől a 2022-es évre előírt összeg és a 2021 decemberi fizetésük különbségének egynegyedével nőjön a közalkalmazottak bére. Ez az előírás nem terjedt ki a közjogi méltóságokra és a helyi közigazgatásban dolgozókra.

A sürgősségi rendeleteket utólag a parlamentnek is jóvá kell hagynia, és módosíthat is rajtuk. Ezt a lehetőséget használta ki az RMDSZ két politikusa ezen a héten szerdán, amikor a jogszabály az elsőként megkeresett ház, a szenátus napirendjére került. Turos Lórand és Fejér László Ödön többek között azt javasolta törvénymódosító tervezetében, hogy valamennyi választott vagy kinevezett köztisztviselő (képviselők, szenátorok, miniszterek, polgármesterek, alpolgármesterek) fizetését a 2021-es minimálbér alapján számolják ki a 2019-es helyett. Ez a módosítás a képviselők és szenátorok esetében bruttó 2000 lejes (kb. 400 eurós) fizetésemelést jelentene. Turos és Fejér indítványát a koalíciós többség egyöntetű támogató szavazatával elfogadta a felsőház, de a képviselőháznak is el kell fogadnia, hogy hatályba lépjen.

A jelenlegi nettó átlagfizetés Romániában valamivel kevesebb 4000 (kb. 800 euró) lejnél. A bruttó képviselői bér 18.720 lej, nettóban hozzávetőlegesen 11 ezer lej (kb. 2200 euró). A szenátorok fizetése ennél valamivel nagyobb. Emellett a képviselők és a szenátorok egy szintén 11 ezer lej körüli havi illetményben részesülnek, amelyből a választókörzeti irodáikat működtetik, emellett ülésdíjat is kapnak, ingyen utaznak, a bukaresti szállásukat pedig a parlament fizeti.

A sors fintora vagy sem, de az alkotmánybíróság éppen a szenátusi szavazás napján állapította meg, hogy alkotmányellenes a közalkalmazottak és a közjogi méltóságok béremelésére vonatkozó, nyár elején elfogadott törvény. A döntés indoklása még nem nyilvános, szűkszavú közleményében a taláros testület mindössze arról tájékoztatott: helytálló az USR-nek az a kifogása, hogy a jogszabály elfogadásakor sérült a kétkamarás parlament alkotmányos elve. Az ellenzéki párt mindenesetre lecsapott erre a lehetőségre, és egy közleményben azzal vádolta meg a koalíciót, hogy miközben a társadalom elszegényedett, ők privilégiumokat szavaznak meg maguknak, annak ellenére, hogy eljárásuk – mint azt az alkotmánybíróság döntése mutatja – alkotmányellenes.

Kihátrált a koalíció a két RMDSZ-es szenátor mögül

A szenátusi szavazás után, szerdán délben a sajtó azonnal megrohanta a kormánypárti politikusokat, akik akkor még védelmükbe vették a két RMDSZ-es szenátor törvénymódosító tervezetét. Marcel Boloș európai alapokért felelős tárcavezető például azzal érvelt, hogy míg egy romániai miniszter mindössze 2500 eurót keres havonta, uniós kollégáik, az EU-tisztségviselők 15 ezer eurót visznek haza. Virgil Guran, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátora pedig azt fejtette ki, hogy a romániaiaknak meg kell tanulnunk gazdagnak és becsületesnek lenni.

„'90-ben Ion Iliescu azt mondta, hogy legyünk szegények és becsületesek. El kell kezdenünk megtanulni gazdagnak és becsületesnek lenni, és az országnak jobb lesz”

– jelentette ki.

A kezdeti támogatásból azonban utóbb meghátrálás lett. Szerda délután a PSD közleményt adott ki, amely szerint kérni fogják a koalícióban, hogy a szenátus által elfogadott tervezet ne vonatkozzon a parlamenti képviselőkre, szenátorokra, csak a helyi választott tisztségviselőkre. A párt szerint utóbbiak esetében jogos a fizetésemelés, mivel a bérüket még mindig a 2018-as minimálbér alapján számítják ki. A PNL nem foglalt hivatalosan állást az ügyben, de egyik miniszterük, a kutatásért és digitalizálásért felelős Sebastian Burduja egy hírtelevíziónak kijelentette, hogy nem támogatja a közjogi méltóságok béremelését, és képviselőként nem fogja megszavazni a két RMDSZ-es szenátor törvénymódosítását. Érvei szerint nem tartja helyénvalónak, hogy egy nehéz gazdasági helyzetben a politikusok önmagukat jutalmazzák.

Turos Lórand és Fejér László Ödön számára azonban a hideg zuhanyt az RMDSZ elnökének állásfoglalása jelenthette. Kelemen Hunor egy interjúban szerda este azt nyilatkozta, hogy a képviselők és szenátorok fizetésének növelését nem tartja prioritásnak, elsősorban az önkormányzati alkalmazottak bérének emelésére van szükség. Emlékeztetett arra, hogy az egységes közalkalmazotti bértörvény alkalmazása félbeszakadt bizonyos kategóriák esetében a világjárvány miatt.

„Az orvosok, majd a tanárok esetében követték az előírt ütemtervet, mások esetében nem. Ha nem kezeljük egységesen a helyzetet, véleményem szerint rossz irányt vesznek a dolgok” – fogalmazott az RMDSZ elnöke. Azt is elmondta, azért támogatja elsősorban a polgármesteri hivataloknál dolgozók fizetésének emelését, mert az önkormányzati alkalmazottak bére nagyon alacsony, főleg a kistelepüléseken. A törvény szerint ugyanis az önkormányzati alkalmazottaknak nem lehet az alpolgármesterénél magasabb fizetésük, így a kistelepülések polgármesteri hivatalai lassan alkalmazottak nélkül maradnak.

Fejér László Ödön: nem kell engedélyt kérnem egy tervezet benyújtására

Fejér László Ödön azt nyilatkozta a Transtelexnek: számított arra, hogy végül egyedül maradnak Turos Loránd szenátortársával ebben az ügyben. Értésre adta, hogy a koalíció a közvélemény nyomására hátrált ki mögülük. Szerinte mára már „bátorság kérdése” a honatyák béremelésének támogatása.

„Ha már populizmus, legyen populizmus. Én is bejelenthetném azt, a fizetésemet szétosztom a szegények között” – jegyezte meg. Arra a kérdésünkre, hogy a törvénymódosító javaslat beterjesztése előtt egyeztetett-e a frakcióval vagy az RMDSZ vezetőivel, azt válaszolta: nem kell engedélyt kérnie egy tervezet benyújtására. „Mi elmondtuk, hogy ezt a tervezetet be fogjuk nyújtani, és ez van. De természetesen tájékoztattuk erről az RMDSZ vezetőségét is” – nyilatkozta a háromszéki szenátor.

Fejér László Ödön – Fotó: a szenátor Facebook-oldala
Fejér László Ödön – Fotó: a szenátor Facebook-oldala

Fejér László Ödön szerint több érv is szól a képviselők és szenátorok fizetésemelése mellett. Az egyik az, hogy 2019 óta nem emelkedett a bérük, amelynek a vásárlóereje azóta 30 százalékkal csökkent. Emellett a választókörzeti irodáik fenntartásáért járó havi illetmény sem nőtt, az irodai alkalmazottjaiké azonban igen.

Megjegyezte, hogy ha jövőre 3000 lejre emelkedik a minimálbér, ahogy a PSD ígéri, a parlament tagjainak a fizetése alig lesz több a minimálbér háromszorosánál.

„Semmi probléma, de akkor ki kell mondani, hogy a jelenlegi népi demokráciában a politikusoknak nem jár fizetés. Legyenek szegények. Mindannyian legyünk szegények és becsületesek” – fogalmazott a korábban az üzleti szférában tevékenykedő szenátor. A döntéshozók felelősségére utalva hozzátette, hogy működésképtelen egy olyan vállalat, ahol a kapus fizetése nagyobb az igazgatóénál.

Hangsúlyozta azt is, hogy voltaképp nem fizetésemelést javasolt a tervezetében, mert a képviselők és a szenátorok csak annak az összegnek egy részét kapnák meg, ami a bértörvény szerint „jár nekik”. Emlékeztetett: a bértörvénynek az volt a célja, hogy egységes kritériumok szerint kapjanak fizetést a közalkalmazottak. Ezeket a kritériumokat egy darabig tiszteletben is tartotta a kormány. „Utána azonban további béremelést kaptak az orvosok, a tanárok, a rendőrök. Attól függően, hogy melyik miniszter lobbizott jobban, vagy ki ordított hangosabban, minden évben összevissza növeltek, minden évben toldozták-foltozták a közalkalmazotti fizetéseket” – jelentette ki.

A politikus szerint nem normális, hogy a kormány a kénye-kedve szerint emeli bizonyos közalkalmazotti kategóriák bérét. „Így sohasem lesz rend ebben az országban. Ha van egy bértörvény, akkor azt tartsuk be. Ha nem akarjuk betartani, akkor töröljük el. A világ csak úgy működik, ha rend és fegyelem van, és egységesen járunk el” – nyilatkozta még Fejér László Ödön. Megjegyezte azt is, hogy számos állami vállalat vezetőségének a fizetése jóval nagyobb a közalkalmazottakénál, és a „rendcsinálást” ezen a téren kellene elkezdeni.

Támogasd a Transtelexet!

Az erdélyi közösségnek saját, független lapja csak akkor lehet, ha azt az olvasótábora fenntartja. Támogass minket akár alkalmi jelleggel, ha pedig teheted, állíts be rendszeres támogatást!

Támogatom!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!