Átgyűrűzött Erdélybe is a rezsiáraktól való félelem: a Sapientia EMTE már be is tervezte a decemberi online oktatást

Romániában néhány nappal ezelőtt kezdődött el a 2022–2023-as tanév az iskolákban, az egyetemi tanév pedig csak október elején indul. Kivételt képez a magyarországi finanszírozásból működő Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, ahol már szeptember közepétől elkezdődik a tanév. És nem is akárhogy: a rezsiáraktól és fűtési gondok miatti aggódás nemcsak a Magyarországon működő oktatási intézményekben érhető tetten, hanem a jelek szerint az erdélyi Sapientia karain is. A Transtelex birtokába jutott belső körlevélből kiderül, hogy már augusztus végén azzal számolt az egyetem, hogy az első tanévet nem a megszokott formában fogják lefolytatni, hanem a decemberi hónapra online oktatást vezetnek be:

„A Vezetőtanács felkéri a karokat, hogy elemezzék annak lehetőségét, hogy decemberben csak online oktatásra kerüljön sor az egyetemen.”

A körlevél a továbbiakban azt részletezi, hogy minden karnak, tanszéknek meg kell vizsgálnia, hogy ennek érdekében milyen átszervezésekre van szükség: „Az oktatás megszervezésének technikai megoldása érdekében vizsgálják meg annak lehetőségét, hogy a gyakorlati tevékenységek esetében a 14 oktatási hét óráit 11 hétre átcsoportosítva tervezzék az órarendben. Egyúttal azonosítsák azokat a tárgyakat, amelyek esetében megvalósítható az elméleti rész oktatásának online megszervezése, az ARACIS által adott szakterületre előírt arányok betartásával, különös tekintettel a mesteri szakokra vonatkozóan.”

Az elmúlt napokban több magyarországi egyetemről kiderült, hogy a tanév rendjének megváltoztatásával számolnak: akár úgy, hogy a tavaszi szünetet eltörlik, akár úgy, hogy több tanítási hét, illetve a vizsgaidőszak is online lesz. Ekkor kerestük meg a legnagyobb hazai egyetemeket, hogy megtudjuk terveznek-e hasonló változást a tanév rendjében.

Magyarországon már augusztus közepén felmerült, hogy több iskola is digitális oktatásra állhat át, ezzel mérsékelve az intézmények rezsiköltségeit. Ekkor már szóba került, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) novembertől márciusig digitális oktatást tervez bevezetni. Egy egyházi iskolában az igazgató már felméri szülőknél, hogy adnának-e családonként százezer forintot a fűtési szezonban megnövekedett rezsiköltségekre.

A magyar kormány július közepén hirdetett energia-veszélyhelyzetet, augusztustól a rezsicsökkentés az átlag felett fogyasztókra nem vonatkozik már. Mivel az átlagfogyasztás felett a gázért a hétszeresét, az áramért a dupláját kell fizetni, így nem mindegy, hogy kit terhel a többletköltség, és az sem, mennyi pluszpénzt kell majd fizetni. Mivel az iskolák jellemzően nagy méretű közintézmények, ahol a jövőbeli fűtésszámla, áramfogyasztás nyilvánvalóan az átlagfogyasztás felett lesz, így értelemszerű a félelem.

A romániai rendelkezések értelmében a felsőfokú oktatási intézmények is kedvezményes áron jutnak villamosenergiához

Romániában a kormány nem csak a lakossági fogyasztókat védi ársapkával a piaci áraktól. A legutóbbi rendelkezések értelmében a villamosenergia ára a közintézmények esetében kilowattóránként 1 lejbe (17 eurocentbe) kerül, és külön kitétel, hogy az állami és a magán tanintézetek, kórházak és a szociális intézmények fogyasztásuktól független kompenzált árú áramot fizetnek. Azaz nincs mennyiségi korlátozás, mint a lakossági vagy céges fogyasztás esetében. Ami a gázszámlákat illeti, a lakossági fogyasztók kilowattonként legfeljebb 31 banit, a nem lakossági fogyasztók pedig legfeljebb 37-et (6,27 eurocentet) fizetnek majd.

A romániai tanintézetekben emiatt egyelőre még elméleti egyeztetés szintjén sem dolgoztak ki bármilyen B tervet a téli hónapokra vonatkozóan, azaz semmi nyoma nincs annak, hogy akár a középiskolákban, akár az egyetemeken számolnának a digitális oktatás bevezetésével a téli hónapokban.

„A Sapientia fenntartására érkező forintok most 20 százalékkal kevesebbet érnek”

A Sapientia vezetőtanácsának körlevele nyomán megkerestünk néhány oktatót az egyetem kolozsvári, illetve csíkszeredai karairól.

A név nélkül nyilatkozó egyetemi tanárok elmondták, hogy egyértelműen a magyarországi állapotokhoz és elvárásokhoz igazodik az erdélyi magyar egyetem is. Ennek több oka is van, de a legkézenfekvőbb, fejtette ki az egyetem kolozsvári oktatója, a forint gyengülésében keresendő.

Az az összeg, amelyet a magyar kormánytól kap az egyetem a Bethlen Gábor Alapítványon keresztül 20 százalékkal kevesebbet ér, mint egy évvel ezelőtt, és az aktuális háborús, inflációs helyzetben, amikor az uniós forrásokra egyre kevésbé számíthat Magyarország, elképzelhető, hogy általános takarékossági rendelet van érvényben az egyetemen.

A Sapientia Csíkszeredai Karának oktatója szerint az oktatási aktus sérül az online oktatás bevezetésével, hiszen az egyetemnek az egyik fontos védjegye a jelenléti tanítás, a face-to-face interakció a diákokkal, akik azt értékelik, hogy bármikor bekopoghatnak a tanárhoz, útmutatásért, rövid megbeszélésekre.

Az oktató amiatt aggódik, hogy ha a decemberre már online tanítást terveznek, akkor mi történik a második félév elején, hiszen még bőven a hideg periódusban, február közepén kellene kezdeni a második félévet.

Az egyetem tanévszerkezete szerint ugyanis december végén zárják az első félévet, ezt követi a vakáció, majd a félévi vizsgák időszaka, és február közepétől indulna a második félév. „Bezárni könnyű, ismét kinyitni lesz nehezebb” – jelentette ki aggódva az egyetemi tanár.

Tonk Márton: Nem pénzügyi bizonytalanságról van szó, pragmatikusak vagyunk

A Transtelex az egyetem rektorát, Tonk Mártont is megkereste, aki elmondta, hogy döntéseik egyelőre kizárólag az első félévre vonatkoznak, hisz nem is lehetne előbbre tervezni. Az intézmény vezetője ismertette, hogy az idei tanévtől az ARACIS, a Romániai Felsőoktatás Minőségét Ellenőrző Bizottság nemrég elfogadott határozata alapján, minden egyetem dönthet arról, hogy az oktatás egy bizonyos százalékát online formában oldja meg. A normatíva megteremtette annak a lehetőségét, hogy az első félévre eső 14 oktatási hetet úgy szervezzék meg, hogy az egyetem kiadásait észszerűsítsék. A rektor hangsúlyozta, hogy minden kar, minden tanszék figyelmét felhívta, az átszervezésnek nem szabad minőségi kompromisszumot jelentenie.

Ennek eredményeképpen decemberben csak online oktatás lesz a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen. Vagyis a 14 oktatási hétből az utolsó két és fél hetet távoktatásban oldják meg a karok.

Megkérdeztük a rektortól, hogy minek köszönhető ez a nagyon korai készülődés a télre, miközben sem a román általános, középiskolai vagy felsőfokú oktatában nem készülnek digitális oktatásra, a Sapientia már augusztus végén ezt szervezte. Válaszában a rektor rámutatott arra, hogy mivel az erdélyi magyar tudományegyetem két héttel korábban kezd a romániai egyetemeknél, amiatt, mert náluk hagyományosan december végén ér véget az első szemeszter, mindig korábban kezdik a tervezést, ugyanis ezt nem lehet félév közben, kapkodva megoldani. A magyarországi egyetemeken is hasonló intézkedések történtek, világított rá Tonk, példaként kiemelve az ELTE-t és a Semmelweist, ahol már tudni lehet, hogyan alakul át a tanév szerkezete a rezsiköltségek mérsékelése érdekében.

A Transtelex azon kérdésére, hogy a Sapientiát érintő átszervezési döntések a helyi Vezetőtanácstól származnak-e vagy az egyetemet működtető Sapientia Alapítvány kuratóriumától, az oktatási intézmény vezetője elmondta, hogy az oktatást érintő kérdésekben kizárólag a rektorátusnak, a vezetőtanácsnak és az egyetem szenátusának van döntési joga, és ezek a vezetői fórumok határoztak arról, hogy az ARACIS által megengedett keretekben kihasználják az online oktatási lehetőségeket. Egyébként, tette hozzá Tonk, a Sapientia mindig a jelenléti oktatás mellett teszi le voksát, ezt bizonyították a covididőszak alatt is, amikor elsőkként érték el azt az átoltottsági szintet, hogy jelenléti oktatásban folytathassák a tanévet.

A felsőfokú oktatási intézmény vezetője ugyanakkor beismerte, hogy a háborús helyzet okozta válság többletkiadást rótt az egyetemre. Emiatt is terveztek most előre, mert nem lehet látni ennek a konfliktusnak a végét: „akkor tudunk felelős költségvetést kialakítani, ha óvatosak vagyunk. Pragmatikusabb így megoldani bizonyos dolgokat, mert már kipróbáltuk, és tudjuk, hogy célszerűen alkalmazva az online eszközök használata nem jár minőségi romlással” – jelentette ki Tonk.

A szervezési aspektusokat részletezve, az egyetem rektora elmondta, hogy minden tevékenység, ami fizikai jelenlétet implikál, lezajlik az első 11 hét alatt. Ami online-osítható, azt a fennmaradó két és fél hétbe tömörítik. A félév időtartam és szerkezete nem változik – hangsúlyozta, csupán a decemberi hónapot tették szabaddá, azaz már nem az egyetemi épületekben zajlik jelenléti oktatással a tanítás, hanem az online tevékenységekre koncentrálnak az oktatók és a diákok.

Ingatagabb lett-e a pénzügyi helyzete az egyetemnek a forint gyengülése és az energiaválság miatt, kérdeztük meg az intézményvezetőt, ám Tonk Márton azt válaszolta, hogy a döntés „nem pénzügyi bizonytalanságról szól”, hanem óvatos tervezésről, ugyanis napirenden szeretnék tartani azokat a fejlesztéseket, amelyeket a következő periódusra beterveztek, például a sepsiszentgyörgyi fejlesztések, ahol a szakkínálatot bővítik sport és edző, illetve képzőművészeti szakok indításával.

„Tartalékolunk, hogyha elszabadulnak az árak, az egyetem ne legyen kitéve annak, hogy ne tudja folytatni a fejlesztési terveit”

– jelentette ki Tonk Márton. A magyar kormány által finanszírozott egyetem vezetője a forint gyengülésére is reagált, közölve, hogy sikerült úgy gazdálkodnia a tanintézménynek, hogy jelentős veszteségek nem érték, annak ellenére, hogy valóban inflálódott a forint. A rektor arra is kitért, hogy a válság jelei már a járvány időszakában is megmutatkoztak, és az egyetemnek sikerült akkor is végrehajtania minden betervezett fejlesztést, sőt fizetésemelésre is sor került az egyetemen, így most már a romániai egyetemek oktatóinak bérezési szintjén állnak a Sapientia tanárai is – jelentette ki Tonk.