Valódi közvitát kér az új oktatási törvényekről 100 román értelmiségi

Nyílt levelet fogalmazott meg 100 közismert román értelmiségi az új oktatási törvénytervezetek kapcsán, amelyek esetében tegnap, augusztus 24-én zárult le a közvita. Az aláírók között van Gabriel Liiceanu, Mircea Miclea, Lazăr Vlăsceanu, Andrei Cornea, Nicolae Manolescu és Radu Vancu is, akik a konzultációs időszak meghosszabbítását kérik Sorin Cîmpeanu oktatási minisztertől, valamint „valódi párbeszédet az értelmiségiekkel, a tanári karral és a szülőkkel”.

A szaktárca vezetője a társadalom fejlődése szempontjából kiemelt jelentőségű oktatási törvényeket a vakációs időszak kellős közepén, 2022. július 13.-augusztus 24. között bocsátotta nyilvános vitára. Cîmpeanu szerint több mint 2 ezer módosító javaslat érkezett ez idő alatt, amelyeket most fognak kielemezni. A közoktatási törvénytervezet módosításairól korábban Ferencz-Salamon Alpárt, a pedagógus szövetség alelnökét kérdeztük, míg a felsőoktatási törvényt Markó Bálinttal, a BBTE rektorhelyettesével értékeltük ki.

A mostani nyílt levél szerzői több konkrét észrevételt is megfogalmaztak, többek között a képességvizsgák és az érettségi tervezett formáját is kifogásolják. Mint írják, az országos vizsgákat érintő lényeges változtatások aggodalomra adnak okot, mivel a módosított formában figyelmen kívül hagyják az oktatási rendszer alapvető problémáit, és ehelyett inkább néhány periferikus, tüneti problémára fókuszálnak.

„Úgy gondoljuk, hogy a javasolt formátum (standardizált, digitális formában történő tesztelés) a tanulók érdeklődését, készségeit, sőt a személyiségük erkölcsi dimenzióját is veszélyezteti. Ugyanakkor növeli annak kockázatát, hogy tanulmányi éveik alatt diákok ezrei ne tudják kiaknázni a saját potenciáljukat, és ezáltal a szakmai jövőjük elsikkadjon. Ez a fajta értékelési mód a puszta memorizálás felé irányíthatja a tanulókat, ami befolyásolja az intelligenciájukat, erodálhatja a tanulók jellemét és akaratát, megakadályozza őket abban, hogy olyan fajta tudást sajátítsanak el, amelyet a gyakorlatba is alkalmazni tudnak, nem bátorítja a felfedezést és a gondolkodási funkciók gyakorlását, a gondolkodás és cselekvés szabadságát, a kreativitást és spontaneitást”.

Az értelmiségiek emellett felsorolják azokat a cikkeket is, amelyeknek szerintük komoly negatív hatása lenne az oktatási rendszerre, és 12 konkrét kérdést is megfogalmaztak a miniszter felé, többek között azt, hogy a javasolt változtatások egy olyan hatástanulmányon alapulnak-e, amely az új törvény pozitív és lehetséges negatív hatásait is megvizsgálta.

Mindezeket figyelembe véve kérik tehát az új oktatási törvények újraértékelését, valamint úgy a közvita, mint az átstrukturálás időszak meghosszabbítását, és ezzel párhuzamosan a szakmai szervezetek aktív bevonását, hogy a javasolt tervezetekkel kapcsolatban minden érintett valóban érdemben kinyilváníthassa a véleményét.

Frissítve: Sorin Cîmpeanu ennek kapcsán azt közölte, hogy a közvita időtartamát nem fogják meghosszabbítani. „A konzultációs időszak meghosszabbítása logikátlan, törvénytelen és erkölcstelen lenne. Véleményem szerint a parlament a legjobb formában fogja elfogadni, és az elnök még ebben az évben ki fogja hirdetni” – nyilatkozta a miniszter még szerdán.