Itt a vége: lebontják az 50 év alatt Sepsiszentgyörgy büszkeségéből a város szégyenfoltjává vált Bodok Hotelt

2022. augusztus 12. – 16:45

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

A 70-es években a modernség és fejlődés szimbólumának tekintették, a 90-es években már városuk szocializmusból hátramaradt szégyenfoltját látták benne a sepsiszentgyörgyiek. Ma már a napjai meg vannak számlálva: a városképet meghatározó, de már évtizedek óta nem működő Bodok Hotel felavatásának 50. évfordulóját nem sokkal fogja túlélni, hiszen eldőlt, télen lebontják, a helyére pedig egy ifjúsági és kulturális központot létesítenek. Álljon itt a Bodok Hotel mementójaként ez a cikk.

Sepsiszentgyörgy központjának legmagasabb pontja, a Bodok Hotel tetőtere pénteken népesedett volna be, ideiglenes kilátó megnyitásával ünnepelték volna meg a szálló átadásának 50. évfordulóját. A Sepsi Roof szervezőcsapat invitálta „időutazásra” az érdeklődőket, miután az esemény megszervezésére támogatást nyert a Com'ON Sepsi ifjúsági részvételi költségvetés program keretében. S bár az eseményt elhalasztották, nekünk az évforduló jó apropót nyújtott arra, hogy beleássuk magunkat a Bodok Hotel múltjába, és további sorsáról beszéljünk.

Frissítés: január közepén a Bodok Hotel még mindig áll, Antal Árpád polgármester viszont sajtótájékoztatón bejelentette: a 2023-ban esedékes bontást egy rendhagyó, színházi esemény előzi meg. A Tamási Áron Színházzal Hullámzó vőlegény című előadását adaptálják a helyszínhez, és a produkció látványvilágát fényfestés segítségével teremtik újra a romos szállodaépületen. Az előadást két-háromezer néző követheti majd élőben. Időpontokról még nem esett szó.

A városképet évtizedek óta meghatározó szálló egyébként a ‘70-es években még a modernség és a fejlődés szimbóluma volt, a '90-es évek óta viszont már csak a város szocializmusból hátramaradott szégyenfoltként él a köztudatban. Ennek a lényeges szerepváltozásnak a megértéséhez pedig érdemes megismerni nagy vonalakban a Bodok Hotel ötven éves történetét, amely nem szűkölködik fordulatokban, tragikus eseményekben, de a balkáni hozzáállás legjava és a jövőbe vetett hit reménysége is jellemzi.

Pillanatkép a 1970-es évek Sepsiszentgyörgyéről. A háttérben az épülő Bodok Hotel látható – Fotó: Bortnyik György / Székely Nemzeti Múzeum Fotótéka
Pillanatkép a 1970-es évek Sepsiszentgyörgyéről. A háttérben az épülő Bodok Hotel látható – Fotó: Bortnyik György / Székely Nemzeti Múzeum Fotótéka

Hogyan tovább Bodok Hotel?

A '89-es rendszerváltás után a háromszéki és a sepsiszentgyörgyi turisztikai egységek esetében is beindult a privatizáció, amely során az ingatlanok többnyire megyén kívüli vállalkozókhoz kerültek, akik aztán „komoly beruházást nem eszközöltek egyik ilyen megvásárolt ingatlanban sem” – mondta Antal Árpád András, Sepsiszentgyörgy polgármestere csütörtökön tartott sajtótájékoztatóján. Ilyen üzletember volt Ioan Neculaie, a brassói FC labdarúgócsapat egykori tulajdonosa is, aki 2003-ban azzal a feltétellel vásárolhatta meg a szállót, hogy több millió eurót befektet, de csak a vendéglőrész lebontása, és egy soha el nem készült épületrész fűződik a nevéhez. Végül adócsalás, közokirat-hamisítás, különösen súlyos következményekkel járó sikkasztás és pénzmosás miatt letartóztatták.

Évekkel és más balul elsült üzletekkel később Sepsiszentgyörgy önkormányzata 2014-ben vásárolta meg az akkor már évek óta egyre rosszabb állapotban lévő szállót, amelynek múltját ismerve babonás ember akár azt is mondhatná, hogy elátkozott. Különösen azután, hogy elolvasta Bogdán László a ‘80-as években írt Címeremben két hattyú című könyvét, amelyben a Bodok Hotel fontos szerepet kap. A regény két hőse ugyanis „az ámokfutó dilettánsok megszállottságával” keresi a Borsos Tamás vásárhelyi bíró, titkos szombatos által évszázadokkal ezelőtt, a Bodok Hotel alatt elásott kincsét.

Noha nagy tervekkel vásárolhatták meg a Bodok Hotelt, Kovászna Megye Tanácsa és Sepsiszentgyörgy önkormányzata sem tudta sikeresen üzemeltetni a Bodok Hotelt.

Bár a megvásárlás sem ment egyszerűen, a kudarcsorozat csak ezután kezdődött el, és talán véget sem ér a szálló lebontásával. De ne szaladjunk ennyire előre! Egyelőre ott tartunk, hogy miután az önkormányzat megvette, elsőként azzal a gondolattal játszadozott, hogy felújítja, szállodaként működteti. Ehhez hatalmas beruházásra lett volna szükség, és a helyi vállalkozásoknak is közpénzes konkurenciája lettek volna, ezért inkább lemondtak róla. Megpróbálták inkább értékesíteni az ingatlant, de hiába csökkentették meghirdetésről meghirdetésre a kritériumokat a magánvállalkozók számára, vásárló mégsem akadt. Csak ezután döntöttek úgy, hogy egye fene, szívesen, ha muszáj, inkább lebontják az ingatlant. Addig is az önkormányzat a lepukkant épület látványtól igyekezett megkímélni a lakosokat azzal, hogy egy hatalmas tarka molinóval takarta azt le.

2020 februárjában a Bodok Hotel ismét reflektorfénybe került

Mégpedig azzal, hogy Sepsiszentgyörgy önkormányzata, Kovászna Megye Tanácsa és a Sapientia Alapítvány közös sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Bodok Hotel helyére, illetve a körülötte lévő területre terveik szerint – egy budapesti tervezőirodával szerződve, nevezetesen Zoboki Gábor tervező csapatának koncepciója alapján – Sepsiszentgyörgy legújabb ifjúsági és kulturális központját építik fel.

Ennek a hírnek pedig kétfajta olvasata volt:

  • egyrészt mindenki örült, hogy a ronda épülettel immár mégis csak lesz valami, sőt, helyén hat intézmény (az Erdélyi Művészeti Központ, a Bod Péter megyei könyvtár, a Tamási Áron Színház, a Cimborák Bábszínház, az M Stúdió mozgásszínház és egy ezután létrehozandó zenei intézmény is) és az ország legjobb akusztikájú hangversenyterme kaphat helyet a magyar kormánytól kapott 4 milliárd forintból. Ráadásul az önkormányzat tervei alapján a központ tág, fedett belső tere, egyfajta téli főtérként funkcionálhatna, amikor a szabadtéri főtér nem használható az időjárási körülmények miatt.
  • Másrészt, ahogy az Átlátszó Erdély helyszíni riportja is mutatja: mivel a 2020-as rendezési terv szerint a kulturális központ egyesek otthona, mások kereskedelmi egységei helyén épült volna meg, az ott élő szentgyörgyiekben riadalmat és felháborodást is keltett. Nem csoda, hiszen most is élnek ott olyan lakosok, akiknek már egyszer vagy akár többször is kisajátították földjeiket és házukat a múlt rendszerben.

A Bodok Hotel és a környező épületek lebontása leghamarabb télre várható

Az eredeti tervek szerint a kulturális központ építésének 2024-ben fogtak volna neki, azonban a 2020-as bejelentés óta látszólag nem történt nagyobb előrelépés az ügyben. A Bodok Hotel lebontása két év elteltével sem történt meg, a kulturális központtal kapcsolatos fejleményekről nem adtak hírt. Csupán arról lehetett olvasni a helyi sajtóban, hogy a hotel tetejéről elkezdték eltávolítani az antennákat.

Megkerestük tehát Antal Árpád András polgármestert, hogy a központtal kapcsolatos aktuális tervekbe beavasson, illetve a szálló lebontásáról és a bontási terv által érintett lakosok ingatlanjainak helyzetéről kérdezzük. A polgármester viszont sajtóértekezlet keretében kívánt válaszolni a kérdéseinkre.

„Rövid időn belül az önkormányzat közbeszerzést ír ki a bontási munkálatok elvégzésére, amennyiben a folyamat sikeres lesz (lesz jelentkező és nem lesznek fellebbezések), akkor ezek a munkálatok a télen el tudnak kezdődni”

- magyarázta az elöljáró.

Hozzátette, már tavasszal szerződést kötöttek azzal a céggel, amely a bontási dokumentációt készíti, illetve kiadták a munkakezdési parancsot, jelenleg a bontási, engedélyeztetési terv elkészítése van folyamatban. A hatósági engedélyek többsége megvan, így hetek kérdése, amíg a terveket véglegesítik. A belváros átalakítására vonatkozó városrendezési tervet pedig már idén, áprilisban elfogadta a helyi tanács.

A polgármester hangsúlyozta, az új terveik szerint csak az önkormányzat és a Sapientia Alapítvány tulajdonában lévő épületeket kívánják lebontani. Egyetlen esetben merült fel az, hogy a tulajdonossal megegyezve területcsere jöhet létre, de ez is csak az ő beleegyezésével történhet meg.

„Jelen pillanatban nincs jogi akadálya annak, hogy ezt a projektet folytassuk”

- jelentette ki a polgármester.

Hol és mit fognak lebontani?

A szálló mellett főleg a Kossuth Lajos utcai épületek egy részét bontják le. Antal Árpád András elmondta, az önkormányzat tulajdonában van ugyanis az egykori nyugdíjas klub épülete, a Bodok Szálló és a Művész Mozi közötti parkoló területe, valamint a román szombatista egyház épülete is, ami a Csíki utcát elzárja a Kőrösi Csoma Sándor utcától.

A földhivatal épületét és a benne lévő kereskedelmi egységeket, illetve az épület „belógó” lépcsőjét viszont egyelőre békén hagyja az önkormányzat. Azonban, ha megoldást találnak rá, az önkormányzat ezt az épületet is megvásárolná, hogy a városképbe illeszkedő ingatlant építsenek a helyére. „De ezt mi nem erőltetjük, mert kisajátításban nem gondolkodunk” – mondta a polgármester. Az emeleten ugyanis a belügyminisztériumhoz tartozó földhivatal irodái találhatók, de a földszint teljes egészében magánszemélyek tulajdonát képezi.

A Sapientia Alapítvány két épületet birtokol a Kossuth Lajos utca elején (a rendőrséggel szemben). Ezeket az önkormányzat a Sapientia Alapítvány hallgatólagos beleegyezésével ki fogja sajátítani és szintén lebontják.

A Művész Mozi mellett és a Bodok Hotel mögött található épületek bontásával kezdenek, majd a Bodok Hotel lebontása következik, két szakaszban: először a régi szálloda épületét bontják le, majd a melléképületeket.

Kivételt képez ez alól a villanyvállalat tulajdonában lévő „transzformátor ház”, annak a bontását az önkormányzat nem tudja elvégezni, ez a feladat a vállalatra hárul. A kisajátítás után a Sapientia Alapítvány tulajdonában lévő épületek bontása következik. A szombatista imaházat pedig azután fogják tudni lebontani, miután az új épületük megépül és átköltöznek oda.

Az a bizonyos jogi probléma, ami eddig hátráltatta az önkormányzatot

A Sapientia Alapítvány ingatlanainak kisajátítása csak a másodlagos „haditerv” volt, hiszen eredetileg a városháza inkább társulni szeretett volna az alapítvánnyal. Sepsiszentgyörgy tanácsosi testülete jóvá is hagyta a Sapientia Alapítvánnyal és Kovászna Megye Tanácsával való társulást. Ezt a szerződést azonban a háromszéki prefektúra még 2021 márciusában megtámadta, többek között azért, mert az önkormányzat magán entitással társult. Májusban a Kovászna megyei törvényszék a határozat megsemmisítéséről hozott ítéletet, majd fellebbezés után még októberben a brassói fellebbviteli bíróság jogerősen jóváhagyta a Kovászna megyei törvényszék által hozott ítéletet, és véglegesen megsemmisítette a társulási határozatot.

„Ez egy világos jelzés volt arra vonatkozóan, hogy az önkormányzat nem fog tudni társulni egy olyan jogi személyiséggel, amelyet a magyar állam finanszíroz”

- állapította meg a polgármester. Antal Árpád András szerint ugyanis a bíróságnak inkább azzal volt problémája, hogy a magyar kormánytól kapták azt a 4 milliárd forintot, amivel a Sapientia Alapítvány beszállt volna ebbe a projektbe.

A kecske is jól lakik, a káposzta megmarad, de az ország legjobb akusztikájú hangversenytermére nincs garancia

A polgármester arra is kitért, hogy a Bodok Hotel lebontása után, a magyar államtól kapott 4 milliárd forint mégsem a kulturális központra költik. Antal Árpád András szerint a háború gazdasági problémákat hozott, és Orbán Viktor miniszterelnök is elmondta, hogy csak az elkezdett projekteket folytatják – legalábbis a következő két évben.

Ami magyarán azt jelenti, hogy Magyarország gazdasági nehézségei miatt az Erdélybe érkező pénzcsapot lassanként elzárhatják, és nem árt átgondolni, hogy amíg jobbra nem fordul a helyzet, az eddig kapott magyar adóforintokat mire költik.

Sepsiszentgyörgyön különösen azért, mert a polgármester szerint két jelentős beruházás megvalósításához is magyarországi pénzre lenne szükség. Ez a kettő pedig nem más, mint a kulturális központ és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi épületének megépítése.

„Arra a megegyezésre jutottunk, hogy a kettőből legalább az egyik beruházás induljon el a következő hónapokban, és ne csak elinduljon, hanem legyen garanciánk is arra, hogy be is fogják azt fejezni, ezért a 4 milliárd forintos összeget most átirányítjuk a Sapientia Egyetem építésére”

- magyarázta a polgármester. Hozzátette, ősztől az új sportszak is beindulhat, ezért fontos, hogy legkésőbb tavasszal az építkezések elkezdődjenek. A tervek elkészültek, a szükséges iratcsomó összeállítása is halad.

Elmondta, eredeti elképzelésük szerint azért kértek magyar állami támogatást, mert a román közbeszerzési rendszer „megöli” a minőséget. Magát az építkezést szerinte mindenképp az önkormányzat vállalta volna. A 4 milliárd forintos támogatásból egyrészt a terveket finanszírozták volna, másrészt pedig azokat a technikára vonatkozó beruházásokat, amelyek hosszú távon meghatározók, ilyen például az akusztika.

Ennek hiányában viszont minimum kérdéses, hogy az ország legjobb akusztikájú hangversenyterme Sepsiszentgyörgyön épül meg vagy sem. De még az sem biztos, hogy egyáltalán a kulturális központban valósul-e meg, mert amennyiben a városnak sikerült rendeznie a Szakszervezetek Művelődési Házának kérdését, a filharmónia abban a épületben lelhet otthonra.

Fotó: Demeter Attila / Transtelex
Fotó: Demeter Attila / Transtelex

A polgármester szerint a 4 milliárd forint helyettesítésére egy nemzetközi ötletbörzét fognak kiírni, ami miatt a megvalósítás határideje előreláthatóan csúszni fog. A Transtelex kérdésére nem szeretett volna becslésekbe bocsátkozni azzal kapcsolatban, hogy az eredetileg kitűzött 2024-es időponthoz képes mennyivel csúszhat az építkezés elkezdése.

Azt viszont hosszasan részletezte, hogy Sepsiszentgyörgy „másik szégyenfoltja”, a Mihály vajda lovas szobra mögötti Szakszervezetek Művelődési Házának megszerzését ismét megkísérlik, mert szerinte politikai akarat és jogi alap is van rá, hogy rendezzék a helyzetét. Ennek a megléte pedig befolyásolja a kulturális központtal kapcsolatos terveiket is, mert a hat intézmény közül akár több is oda költözhetne. Tehát előbb a Szakszervezetek Művelődési Házának sorsa kell szerinte eldőljön, csak utána írják ki a pályázatot.

Ez akár egy-két évet is felemészthet, így a tervük az, hogy a lebontott épületek helyén egyelőre parkolót fognak kialakítani.

És végül, de nem utolsósorban, a Bodok Hotel múltjáról is ejtsünk pár szót

A majdani üdülőparadicsom számára tervezett modern, pár száz férőhelyes sepsiszentgyörgyi szálló megépítéséről először 1970 májusában adott hírt a Megyei Tükör. Az építkezést már ebben az évben megkezdték, de mivel egyidejűleg több munkálat is zajlott a szocialista Romániában, építőanyag-hiány lépett fel. A gyorsított tempó pedig hamar a visszájára sült el.

Az ekkor még a sepsiszentgyörgyi Országos Turisztikai Hivatal (ONT) szállójaként emlegetett, majd Olt szállónak elnevezett ingatlanról 1971-ben többen is megírták, hogy nem a kellő ütemben halad. Június végén pedig a városi pártbizottság úgy döntött, gyorsítani kell a beruházás tempóját, amire pénzt is elkülönítettek. Így novemberben már a 209 személyes, impozáns szállodáról azt írták, 1972 második felére elkészül. 1973 májusára a szálló kívülről teljesen, a belső munkálatok viszont még csak kilencven százalékban készültek el. Ellenben a 210 szoba közel harminc ajtótokjának leszállítása késett, a bútorzatról azt írták, nem a „legkielégítőbb”, és igazításra szorulnak ahhoz, hogy „megfeleljenek a kor ízlésének”, így még tovább csúszik a munkálat.

1973. augusztus 23-án a Megyei Tükör részletes leírást közöl a Sepsiszentgyörgy főterén befejeződéshez közeledő új szálloda építésével kapcsolatban, amely „jelentős mértékben módosítja a városképet”. Innen tudjuk, hogy egy- és kétágyas szobák, valamint lakosztályok álltak a pihenni vágyó szállóvendégek rendelkezésére. Minden szoba mellett fürdőszoba volt, s a szobákban telefon. A szálloda személyzete hetven személyt tett ki. A vendéglőben egyidejűleg száz személyt tudtak leültetni, a külső terasz pedig negyven ülőhelyes volt. Volt még egy nappali bár és egy másodosztályú önkiszolgáló vendéglő is. Az ekkori tervek szerint már 1973 augusztus 28-án átadták volna, végül szeptember elejére csúszott a felavatás pillanata. Ekkor már nem Olt szállónak nevezték, hanem Bodok Hotelnek, a névcsere valószínűleg a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága tagjának, Fazekas Jánosnak a közbenjárásához köthető, aki ekkoriban a legbefolyásosabb magyar ember lehetett az országban.

Az átadás után a Bodok Szálló elkezdte önálló életét, és már nem sok mindenben keltette fel a sajtó érdeklődését, amely legfennebb a szállóvendégek panaszainak megírására szorítkozott. A hotel 1976 március 15-én viszont megnyitása óta első ízben külföldi turistacsoportokat is vendégül látott: szovjet, magyarországi, angol kirándulók érkeznek szervezett csoportban a szállodába, ami reményt adott arra, hogy pár év elteltével a turisztikai hálózat fejlődésével, az utak, a szállodarendszer, a kempinghálózat korszerűsödésének előrehaladtával nemcsak elszállásolási lehetőséget kínál a külföldi turistacsoportoknak, hanem valódi vendéglátó szerepet tölt be.

Fotó: Fóris Pál / Székely Nemzeti Múzeum Fotótéka
Fotó: Fóris Pál / Székely Nemzeti Múzeum Fotótéka

1976 júliusában megérkezett a Vetró Artúr kolozsvári szobrászművész készítette szobor is, ami a hotel előtti szökőkút szigetén állt (a szobrot 2015-ben az Erdélyi Művészeti Központnak otthont adó épület elé költöztették). Ezután főleg a szálloda étkeztetésére, áraira, egynyelvűségére panaszkodnak újságok hasábjain az emberek, ‘82-ben viszont azt is megtudjuk, hogy a Bodok Hotelben az előre foglalásos rendszer még mindig ismeretlen lehetett. Bodok vendéglőjének kerthelyiségét pedig volt, hogy üres üveges ládák tárolására használták eredeti rendeltetése helyett.

Mindezek ellenére augusztusban a Megyei Tükör alapján a Háromszék arról ír, hogy a Megyei Turisztikai Hivatalhoz tartozó egységek közül a szentgyörgyi Bodok Szálloda munkaközössége és a kovásznai vendéglő ért el első helyezést a szocialista versenyben.

A Bodok Hotelt könnyebb lebontani, mint megerősíteni, felújítani

1989-ben jött a forradalom, de a szabadabb világ nem csak a jóval kecsegtetett, hisz 1990 májusában a Richter-skála szerinti 6,8-as erejű földrengés rázta meg Sepsiszentgyörgyöt, ami nagy károkat okozott többek között a Bodok Szálló épületében is. Az épületet eleve csak 7-es erősségű földrengések kibírására tervezték, de az építés során megfigyelhető kapkodás feltehetően nem segített az állóképességén.

Puskás Lajos, a szálloda akkori vezetője azt mondta a Háromszék napilap szerint, a földmozgás a legnagyobb kárt az épület északnyugati sarkában tette, és alighanem az egész konstrukció tartóváza megsérült, ezen kívül leginkább a szálloda első, második és harmadik szintje károsodott (az első szint teljesen lakhatatlanná vált, a második jó része is). Ugyanakkor használhatatlanná vált a felvonó, de súlyosan megsérültek és megrongálódtak a lépcsőházak is. Emellett ázás is bekövetkezett.

A konszolidálási dokumentáció már 1990 őszén elkészült, ebből kiderül, hogy a 10 emeletes szállót eddig három földrengés rongálta meg, az 1977-es, az 1986-os és az 1990-es. Ez utóbbi okozta a legsúlyosabb károkat: megsérültek a tartószerkezeti elemek, például a főlépcsőház első és második, illetve második és harmadik emeletek közötti betongerendái több helyen megrepedtek, megtöredeztek.

1993. február 16-án pedig arról írt a sajtó, hogy Bodok Hotel még mindig képtelen vendégeket fogadni. És ha továbbra is a megrongálódott állapotában marad, egyre többe kerül majd a helyrehozatala. Már ekkor felmerült az, hogy lebontása olcsóbb lenne, mint megerősítése, felújítása.

De az igazi „kálváriája” csak ekkor kezdődött, mivel a tulajdonosnak a károk és a megrongált épületszerkezet megerősítése mellett a magánosítás kihívásával is meg kellett birkóznia. A Bodok ekkor „bérgazda nélküli ingatlan” volt, de a szálló adminisztrálását hamarosan Nicolae Giurgiu vette át, miután a Turisztikai Minisztérium feltehetően átutalta neki a szálló rendbehozatalához szükséges 200 millió lejt. Giurgiu pedig nem bizonyult túl megbízhatónak: 1993 júliusában ugyanis megszüntették az áramszolgáltatást az épületben. Bár az adminisztrátor másra próbálta hárítani a felelősséget, az év végén a gázhálózat-karbantartó vállalat által közzétett adósok listáján első helyen szerepel a cége. A Bodok Szálló megerősítése, felújítása pedig továbbra is váratott magára.

1994 elején Szőcs András, a megyei építészeti felügyelőség vezetője szóvá is tette egy interjúban, hogy az épület szerkezetét „soha nem erősítették meg, dacára annak, hogy súlyosan megrongálódott”.

A Bodok Hotel mai állapota – Fotó: Demeter Attila / Transtelex
A Bodok Hotel mai állapota – Fotó: Demeter Attila / Transtelex

Ebben az évben villámlátogatást tett Kovászna megyében Nicolae Văcăroiu miniszterelnök, ennek apropóján Orbán Árpád, a megyei tanács akkori elnöke elmondta, három éve ígérgetik neki, hogy a földrengés után használhatatlanná vált Bodok Szálló felújítására pénzt küldenek, mert az épületet természeti csapás tette tönkre. A megyeitanács-elnök szerint Văcăroiu 300 millió lejt ígért erre a célra. Később ez az összeg 700 millióra nőtt, de lehetett volna több is, hisz úgy is csak ígéret maradt.

A Háromszék beszámolója szerint, ha ebben az időben a szálloda vendégeket nem is tudott fogadni, vendéglője azért továbbra is működött: országos bridzsversenynek adott helyet, majd biliárdszalont rendeztek be benne, és a divathullámot is igyekezett meglovagolni: Bingo Chapin néven „szórakozva nyerhetnek” a fogyasztók, állt egy reklámban.

Az épület megerősítése végül 1995. február 2-án kezdődött el a Háromszék szerint. Sever Răducuță, az Olt Turisztikai Részvénytársaság menedzsere azt mondta, legkésőbb szeptember–októberben a szálló felső emeletei készen állnak majd a vendégek fogadására.

Ekkor két- vagy háromcsillagos szállóvá szerették volna felújítani, a tizedik emeleten 70 férőhelyes konferenciateremmel és bárral, az első emeleten tíz cég részére irodahelyiségekkel, a másodikon és harmadikon emeletenként hat lakosztállyal, a negyedik és kilencedik emeleten pedig egy- és kétágyas szobákkal. „Remélhetően tavasszal a szálló homlokzatán megjelennek az építőállványok is” – tette hozzá.

A felújítás azonban lassan haladt:

„Az Olt Turisztikai Részvénytársaság 1994-ben kinevezett menedzsere, Sever Răducuță tavaly ősszel arra esküdött, hogy idén január elsejéig végre átadja a szálló első négy emeletét. Ez a határidő végül 1996. március 31-re módosult, és már csak az első emelet jöhet szóba. A tornatanárból lett menedzser lelkes víziója azonban nem állt összhangban a szükséges egymilliárd lejes pénzalap előteremtésének kilátásaival. (...) Leszámítva a műszaki-pénzügyi kérdéseket, a Bodok Szálló helyzete továbbra sem változott: használhatatlan a vendégforgalom számára, és – legyünk őszinték – elrejthetetlen szégyenfoltja a városnak. S mivel a Bodok elnevezés azonossá vált a lerobbant szálló fogalmával, a menedzser úgy döntött, Transilvania névre keresztelteti a felújított szállót.” (Hol szállunk meg Sepsiszentgyörgyön?, 1996. március 7.)

Az átnevezés viszont végül elmaradt, ahogy a szálló tizedik emeletére álmodott konferenciateremből sem lett semmi – ezt a szintet ugyanis a város első rádióadója, az Astra bérelte ki stúdiónak.

1997. március 8-án került sor a szálló három emeletének átadására. Az ünnepséget épp március 8-ára időzítették és egyben nőnapi bált is tartottak. 10 napra rá további két emelet átadására vártak. Májusra pedig a szálló 10. emeletének átadására, azaz a teljesen felújított épületben reménykedtek. Ám hiába. Két emelet még 2000 májusában is romosan állt. A menedzsert meg addigra rég leváltották, mert szakképzetlen volt, kárt okozott, emelett saját feleségét és gyermekét alkalmazta a cégnél. Victor Popescu lett az új vezérigazgató, a leváltott pedig szállodafőnök lett.

Az Olt Turisztika Rt. új menedzserétől sem voltak idegenek a nagyravágyó tervek, azonban a hotel még sokáig nem lépett előre, sőt ellenkezőleg, évekig marakodtak rajta. 2003-ban Ioan Neculaie brassói milliárdos kezére jutott, majd 11 évre rá végül Sepsiszentgyörgy önkormányzata kapta meg a szálló kulcsait, hogy idén télen a földdel tegye egyenlővé az épületet, és ha mást nem is, de legalább egy parkolót építsen a helyébe.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!