Többször megpróbálták már elrejteni, de érdekes és váratlan fordulatok révén most ismét teret kap a múlt Nagyváradon: az eredetileg is az elleplezésére felépített ortodox kolostor mellett lesz hamarosan közszemlére téve a régi város pár hónapja feltárt romjainak egy része.
Más bánásmódban van részük azoknak a leleteknek, amelyeket a nagyváradi vár előterében találtak, mint néhány évtizeddel ezelőtt, amikor szintén a felszínre került azok egy része. A Ceauşescu-rezsim idején ebben a városban is igyekeztek eltüntetni, vagy legalább háttérbe szorítani a hatalom és ideológiája számára kellemetlen történelmi emlékeket, beleértve az épületeket is.
A Szent László téren álló római katolikus templomot például egy különleges eljárással odébb akarták költöztetni – bízva abban, hogy az összetett művelet során esetleg annyira megsérül, hogy lebontandóvá válik –, de ezt a nagyváradi magyar közösség akkori ellenállása megakadályozta. Azt viszont nem tudta megakadályozni, hogy a szintén Szent Lászlóhoz is kötődő várat egyszerűen eltakarják: két magas tömbházat építettek elé, középre pedig később egy ortodox katedrálist (amely azonban évtizedek óta épül, és még most sincs készen, belül a falai még csupaszok).
Ez utóbbi ingatlanok építésekor, már évtizedekkel ezelőtt felszínre kerültek az eltakarandó vár előterében állt épületek, ezek között lakóházak, templomok, védművek, de persze csontvázak és használati tárgyak is. Akkoriban ezzel nemhogy nem törődtek, sőt, az építkezések során szándékosan is pusztították a múlt nyomait. Mint Mihálka Nándor régész elmondta, „a mai napig nem tudni pontosan, mit pusztítottak el, mi mindent hordtak a szeméttelepre a tömbházak és a katedrális építésekor, de az biztos, hogy ez lett a leletek sorsa”. Némileg még ma is meglepő, mennyire ellenkező fordulatot vett most ez. A még megmaradt templom- és védmű-maradványokat a helyszínen teszik közszemlére.
Közbeszóltak Bukarestből
A város vezetése ugyanis elhatározta, hogy az ortodox katedrális köré nyilvános használatú, föld alá süllyesztett parkolóházakat építtet. Ehhez fel kellett tárni a leendő helyszínt, de a mélyépítési munkálatok előtt kötelező a régészeti kutatás. A vége az lett, hogy – mint azt Florin Birta polgármester is megerősítette –, két régi templom falaira bukkantak, az egyik 12. századi, a másik 14. századi, emellett ugyancsak a 14. századból származó épületmaradványok kerültek elő, illetve a vár védvonalának egy része.
A feltárást a Körösvidéki Múzeum régészei végezték, és volt egy olyan pillanat, amikor befejezettnek nyilvánították, mivel az önkormányzat siettette őket, hogy folytathassák az építkezést. Ám ekkor a Művelődési Minisztérium keretében működő Országos Régészeti Bizottság azt jelezte vissza, hogy nem fogadja el a szakjelentést, sőt, további archeológiai kutatásokat rendelt el. Így alaposabban felszínre hozhatták az előbb említett leleteket is.
Mindez fontos változást eredményezett, ugyanis nyilvánosan látható formában fogják megőrizni az említett templomok és védvonal egyes elemeit. A feltárás már lezárult, jövő hónap elején folytatódik a süllyesztett parkolóház építése – ám módosított tervek szerint. A polgármester azt mondja, az ő ötletük volt, hogy úgy konzerválják a leleteket, hogy azok láthatóak maradjanak. Régészeti forrásaink szerint azonban közrejátszhatott ebben az is, hogy a bukaresti szaktestület eleve ezt akarta, vagyis nem engedélyezte a régi falak közvetlen körbeépítését vagy elbontását.
Üveglapok alatt lesz látható
A parkolóház tervezője, Pafka Ernő már el is készült a módosított tervekkel. Ezeknek megfelelően, ahhoz hasonló megoldással fogják konzerválni a falakat, mint például néhány méterrel odébb, bent a várban, az ott talált temploméit. Nevezetesen megtisztítják a falakat, majd üveglapokkal fedik le a térséget, amelyeken járva lenézhet az érdeklődő, kvázi a múltba. Így tulajdonképpen pontosan a vár eltakarására épített tömbházak és kolostor között ismét megtekinthető lesz a még megmaradt emlékek egy része.
Mindez 277-ről 251-re csökkenti a kialakítható parkolóhelyek számát. A beruházás 25 millió lejbe kerül, a módosítások ezt 20 százalékkal drágítják. A parkolóház a jelenlegi állás szerint jövő év végére készülhet el.
Érdekességek a föld alól
Az ásatások legérdekesebb szakasza egyébként tavaly tavasszal és nyáron zajlott. Azóta a formaságok intézése miatt nemcsak az építkezés állt le, hanem az időközben befejezett feltárások helyét benőtte a gaz, jelenleg ebben az állapotában látható a helyszín.
Egyébként különféle korokból származó leletek találhatók ott, több rétegben. Ez főleg azért van így itt, mert számos korszakban ez volt a település legnyüzsgőbb része. A középkorban Péntekhely volt a neve, ebből lett később Nagyvárad.
A feltárás vezetői a helyszínen elmondták: a középkori település azon része volt ez, ahol a gazdagok laktak, a korabeli templom romjai között olyan sírokat is találtak, amelyekben pénzérmék is voltak: ezek státusszimbólumot is jelentettek akkoriban. Számos csontvázat is találtak, de a közhiedelemmel ellentétben ezek önmagukban nem számítanak különösen kiemelkedő leleteknek – a csontokat a világ legtöbb feltárásán nyilvántartásba veszik, és speciális zsákokban, múzeumok raktáraiban végzik. Kivéve persze, ha nevezetes személy maradványairól van szó. A leendő mélygarázs helyén talált temetkezési rétegek közül a legrégebbi az 1300-as évekből, a legújabb az 1650-esekből való.
A templomromok és temetkezési helyek feltárása után hónapokkal azt láthatták az arra járó váradiak, hogy hosszú, duplán rakott téglafalak kerültek a felszínre, valamint feketévé üszkösödött cölöpök sokasága. A feltárás vezetői szerint mindezek a váradi vár elő védművei voltak. Nem annyira régiek: a Habsburgok építtették azokat, az 1692-es ostrom után, külső bástyák voltak ezek, amelyeket a régészek ravelinnek neveznek. Akkoriban ez nagy hadászati újításnak számított, a harcok a legtöbb vár esetében ezekért a ravelinekért folytak. Elavulttá a 18. század közepén váltak, az enyészetéi lettek, ekkor kezdett rájuk építkezni a település Váraljaként ismert része.
Később aztán már minden irányból terjeszkedett arrafelé a város, újabb épületeket húztak fel, majd bontottak le a régi templomok, temető és védvonal fölött. Az 1960-70-es években például autóbusz-pályaudvar állt ott, sok váradi a mai napig emlékszik rá, később egy kommunista ihletésű szocreál szobor is, majd pedig megkezdődött a vár eltakarása, és az előterének mélyépítéses feldúlása, a már említett épületek felhúzásának ürügyével.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!