Kelemen Hunor: A demokrácia sokféle lehet, akár illiberális is

Az aktuális belpolitikai és gazdasági helyzetről kérdezte elsősorban Kelemen Hunort, Románia miniszterelnök-helyettesét a Szabad Európa Rádió, de az interjú során kitértek az uniós helyzetre és Kelemennek a magyar kormány- és államfővel való kapcsolatára is.

Az interjú főbb állításai röviden:

• Nicolae Ciucă miniszterelnök plágiumügyéről Kelemen azt nyilatkozta, hogy mindenképpen ki kell deríteni az igazságot, de az ügyet nem a koalícióban és nem a kormányon belül kell megoldani.
• A nemzetbiztonsági törvényekkel kapcsolatban a miniszterelnök-helyettes kifejtette, nem fogadhatja el, hogy visszatérjen a múltba, és nem fogadhatja el az alapvető jogok korlátozását, a hatékony parlamenti ellenőrzés és az egyensúly hiányát.
• A közérdekű bejelentőket érintő törvény kapcsán Laura Codruța Kövesi figyelmeztetéséről Kelemen azt mondta, senki sem akarja korlátozni a bejelentők jogait. Szerinte Kövesi elhamarkodottan nyilatkozott, mivel a jogalkotási eljárás még nem zárult le.
• Az adótörvénykönyv módosításait illetően a kormányfőhelyettes felhívta a figyelmet, hogy Románia bizonyos értelemben egy be nem jelentett adóparadicsom: vannak olyan emberek, akiknek 20-30 mikrovállalkozásuk van, alkalmazottak nélkül, mindegyiknek egymillió eurós forgalma van, és nem fizetnek adót.
• Orbán Viktor illiberális politikájáról is megkérdezték az RMDSZ-es politikust, aki szerint a magyar miniszterelnök nem jelent veszélyt az Európai Unióra nézve, ő csupán nevén nevezi a dolgokat. Az unió egyébként jelenleg hatalmas kihívásokkal és nehézségekkel küzd, minden az ideológiának van alárendelve, hiányzik a jövőkép és az intellektuális bátorság, hiányzik a politikai kormányzás az EU-ban.

Rendkívül összetett, globális válságban élünk, amely nem ma kezdődött

A Szabad Európa Rádió kérdésére a miniszterelnök-helyettes kifejtette, hogy nem újkeletű a válság, amelyet Románia lakossága érzékel. Az ukrajnai háború felerősítette ezt a válságot, de valójában már a világjárvány óta, sőt már a világjárvány előtt is voltak arra utaló jelek, hogy nehezebb időszak következik. Nem egy olyan krízisről van szó, amelyet Románia vagy a régió országai generáltak: a világjárvány csak bonyolította ezt a válságot, amelyet a Zöld Megállapodás és a fosszilis energiáról a megújuló energiára való nagyon gyors átállás okozott az energiapiacon. Ezt erősítette fel a háború és az infláció.

A dolgok nem fognak gyorsan javulni, jelentette ki a miniszterelnök-helyettes, a piac nem fog visszatérni oda, ahol 2019-ben vagy 2020 elején volt, meggyőződése, hogy az egész évtizedet tartós válság fogja jellemezni, mivel, ha nem is feltétlenül a világrend, de az erőviszonyok változnak, és már most érezhető a feszültség más régiókban is, ez pedig hatással lesz a kereskedelemre, az ellátási láncokra, a logisztikára és a termelésre.

Ezek a folyamatok felfedték Európa és az európai ipar, a gazdaság sebezhetőségét is – mondta el Kelemen, hozzátéve, hogy ezeket a sebezhetőségeket nem lehet egy-két év alatt megoldani. Középtávon valószínűleg igen, ennek érdekében közelebb kell vinni a termelést Európához, hogy az unió és a kontinens ne legyen kitéve a globális hullámvölgyeknek, és ne függjön például Kínától.

A román kormánynak mindent meg kell tennie, hogy enyhíthesse a válság néhány hatását. Senki sem akarja, hogy olyan megszorításokat eszközöljenek, mint 2009-ben, 2010-ben és 2011-ben történt – részletezte az elkövetkező időszak stratégiáját a kormányfő-helyettes, aki szerint az energiapiacon, a szolgáltatások piacán, az élelmiszerpiacon valószínűleg kevesebb és drágább termékekre, drágább szolgáltatásokra kell számítani, ezért mindenki számára a prioritások újragondolására kerül sor.

Meglátása szerint ebben az időszakban fokozni kell az állami beruházásokat, mert ezek nemcsak munkahelyeket teremtenek, hanem a nemzetgazdaságot is segítik. Meg kell védeni azokat a kiszolgáltatott társadalmi kategóriákat, amelyek állami segítség nélkül sokkal jobban szenvedhetnek, mint egy normális időszakban, és fenn kell tartani az egyensúlyt a kiadások és a bevételek között, viszont nem lehet csak megszorításokban gondolkodni – jelentette ki a politikus, aki ezzel kapcsolatosan azt is elmondta, hogy a kormány nem akar és nem is fog béreket, nyugdíjakat csökkenteni, nem fognak alkalmazottakat elbocsátani a közigazgatásból.

A téli időszakra elegendő földgáz-tartaléka lesz az országnak

Kelemen Hunor meggyőződése, hogy Románia tárolókapacitása a téli szezon kezdetére 85-90 százalékos telítettséget fognak mutatni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az egész telet az ország gázkészleteiből lehet majd fedezni. Importálni is kell majd, jelezte a miniszterelnök-helyettes, de szerinte jelenleg minden garancia megvan arra, hogy a tél folyamán nem fog elfogyni a gáz. Mivel azonban egy összekapcsolt piacról van szó, az árak alakulása mindenkit érint, függetlenül attól, hogy teljes tárolókapacitással rendelkezik-e az ország vagy sem, részletezte a gázárak helyzetét Kelemen.

Arra az európai szintű vitára is kitért a politikus, hogy az uniónak le kellene-e mondania a földgázról, az atomenergiáról. Meglátása szerint „valamiből áramot kell termelnünk, és csak a napból és a szélből, a megújuló, zöld rendszerből nem lehet fedezni az Európai Unió teljes szükségletét, a lakossági igények mellett az ipari szükségletet is beleértve. És akkor fel kell tenni a kérdést: még sebezhetőbbé tesszük-e az európai gazdaságot, és csökkentjük-e a Kínával, az Egyesült Államokkal, Indiával és más, gazdaságilag fejlett vagy magasan fejlett területekkel való versenyképességünket, vagy sem?”

Kelemen Hunor kifejtette, hogy „az európai gazdaság még mindig előnyben van, de ha nem tartjuk meg ezt az előnyt, akkor nagyon gyorsan össze fog omlani.

Akár tetszik, akár nem, ha mindenből, ami energia, ideológiát csinálunk, ha ideologizálunk és ideológiai kérdéseket feszegetünk, mindannyian veszíteni fogunk.”

A miniszterelnök-helyettes szerint Romániának nem áll érdekében, hogy gyorsított ütemben haladjon a megújuló energiaforrásokra való átállásban, hiszen a 2035-ös időpont még Németországnak, Olaszországnak és Franciaországnak is gondot okoz, holott ezek az országok nagyon jól állnak a nukleáris energia felhasználásának terén.

„Románia jelenleg titokban egy adóparadicsom”

Az egységes adókulcs vagy progresszív adózás kapcsán lezajlott közelmúltbeli vita kapcsán a miniszterelnök-helyettes elmondta, Románia egyike azoknak az országoknak, amelyek ugyan nincsenek adóparadicsomként számon tartva, azonban számtalan olyan kiskapu van, amit a vállalkozók ki is használnak.

A politikus a mikrovállalkozások esetét említette, ahol „nagyon laza a helyzet, mert vannak olyan emberek Romániában, akiknek 20-30 mikrovállalkozásuk van, alkalmazottak nélkül, és egyenként egymillió eurós forgalmat regisztrálnak, mégsem fizetnek adót, mert megvan ez a lehetőségük. Rendet kell tenni a házunk táján: egyensúlyba kell hoznunk a bevételeket anélkül, hogy feladnánk Románia vonzerejét, mert Románia jelenleg vonzó a befektetők számára, mind az osztalékok, mind az adókulcsok tekintetében, de a költségvetés egyensúlyának szükségessége természetesen továbbra is fennáll” – jelentette ki Kelemen, aki azt is elmondta, hogy az adótörvénykönyvet módosító rendeletet jövő héten fogadják el, és ez mintegy 11 milliárd lejes költségvetési bevételt jelent a következő periódusban.

„Úgy akarjuk ezt a pénzt előteremteni, hogy ne nehezedjen nyomás az egyénekre, a családokra, ahol esetleg megemelkedhetnek a lakásokra, ingatlanokra kivetett adók, hogy bizonyos önrészeket vezessünk be, hogy megemeljük az önrészek felső határát, amelyek egyébként is a helyi hatóságokhoz kerülnek, nem pedig az állami költségvetésbe” – részletezte a miniszterelnök-helyettes, hozzátéve, hogy megpróbálják a GDP további egy százalékát bevonni a költségvetésbe, illetve az ANAF digitalizálásával a szürkegazdaság szereplőit is a felszínre kívánják hozni, mert még mindig vannak adózatlan területek.

Arra az újságírói kérdésre, hogy a kormány élén bekövetkező váltás után, amikor 2023 májusában szociáldemokrata kormányfő veszi át a stafétát, a szolidaritási adó és a progresszív adó kérdése ismét előtérbe kerülhet-e, Kelemen Hunor elmondta, hogy jelenleg nincs javaslat a szolidaritási adó bevezetésére. Ami a progresszív adózást illeti, ő maga személy szerint nem hiszi, hogy rövid távon át lehetne térni a progresszív adóztatásra, másrészt, mivel 2024 választási év, nem volna tanácsos „felborítani” az adórendszert. Meglátása szerint 2024-2025-ig a kivételeket meg kell szüntetni, és az áfából több pénzt kellene hozni a költségvetésbe, mert ilyen tekintetben Románia az Európai Unió országai között az utolsó helyen áll.

Nehéz megmondani, mennyi pénzt tud Románia felhasználni az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében rendelkezésre álló összegből

A miniszterelnök-helyettes úgy értékeli, a Fejlesztési Minisztériumban „jól haladnak a dolgok” és a többi minisztérium is elérte a 2022 első félévére előirányzott célkitűzéseket. Abban látja a nehézséget a beruházások tekintetében, hogy egyes pályázatokat már 4-5 alkalommal is meghirdettek, azonban egyetlen komoly cég sem jelentkezett. Hiába van sok pénz állami beruházásokra, ha a magánszektorban nincsenek olyan vállalkozók, akik el tudnák végezni ezeket a munkálatokat – fejtette ki a kormányfő-helyettes, és hangsúlyozta, nem csak hitelek és támogatások felhasználásról van szó, mert a hozzájuk kapcsolódó reformokat is végre kell hajtani. „Ha valahol megfeneklik a reform, és a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy nem azt tettük, amit ígértünk, amit aláírtunk, ha a tárgyalások nem minden területen folynak jól, akkor a finanszírozást leállítják” – hívta fel a figyelmet Kelemen Hunor azokra a kötelezettségekre, amelyeket Románia a PNRR-ben vállalt.

Románia a közérdekű bejelentőkről szóló törvényt az uniós ajánlásoktól eltérően fogadta el. Az Európai Ügyészség vezetője, Laura Codruța Kövesi is felhívta erre a figyelmet, és kijelentette, a múlt héten elfogadott törvény megnehezíti a csalások feltárását, ezért szerinte aktiválni kellene Románia ellen a forrásmegvonásokkal járó jogállamisági mechanizmust – vetette fel a Szabad Európa Rádió riportere Románia uniós vállalásai kapcsán az elmúlt napok egyik sokat vitatott témáját, amelyről a Transtelexen itt írtunk.

Kelemen Hunor szerint nincs gond az aggodalomra, és Kövesi is túl korán nyilatkozott, lévén, hogy nem ért véget a jogalkotási folyamat, és véleménye szerint itt az európai irányelv átültetése meg fog valósulni.

Egyébként ő maga személy szerint – mondta Kelemen Hunor – nem ért egyet a névtelen bejelentésekkel. „Ha elég bátor vagy ahhoz, hogy elmondd az igazat, mondd el a neved vállalásával, hogy mit láttál, milyen szabálytalanságokat találtál. A névtelenül tett bejelentések szerintem nincsenek rendben.

Senki sem akarja korlátozni a bejelentők jogait. Meglátjuk, mit mond az Alkotmánybíróság, aztán az, hogy az államelnök visszaküldi-e a parlamentbe, vagy sem, az egy másik vita” – jelentette ki a politikus.

Novák Katalin erdélyi látogatása, Kelemen Hunor kapcsolata Orbán Viktorral

A miniszterelnök-helyettest kérdező riporter Novák Katalin magyar köztársasági elnök erdélyi látogatásával kapcsolatban is érdeklődött. Mint felidézte, a magyar államfő hivatalba lépése után rögtön Erdélybe látogatott, és ebből az alkalomból a közösségi oldalára ki is írta, hogy ő minden magyart képvisel, függetlenül attól, hogy valaki a határokon belül vagy kívül él. A román külügyminisztérium ezután felvette a kapcsolatot a romániai magyar nagykövettel, és aggodalmát fejezte ki a kijelentés miatt. A Szabad Európa Rádió arra volt kíváncsi, hogyan értékeli Kelemen Hunor az akkor történteket.

Kelemen szerint Novák Katalint már korábban meghívták a református egyház rendezvényére, és bár időközben megtörtént a politikus államfőként való beiktatása, nem utasította vissza a meghívást, ő maga pedig természetesen fogadta Novákot. „Bárkivel, aki Magyarországról jön, legyen az elnök, miniszter, miniszterelnök, és találkozni akar a magyar közösség képviselőivel, az RMDSZ-szel és velem, természetesen továbbra is találkozni fogunk. Nem utasítottam vissza, mert úgy látom helyesnek, hogy találkozom azokkal, akik jönnek, és ebből a szempontból rendkívül kiegyensúlyozott a kapcsolatunk” – részletezte az RMDSZ elnöke, hozzátéve, hogy a magyar államfő Bukarestben is járt azóta, és Iohanisszal is találkozott. RMDSZ elnökként fontosnak tartja, hogy ezek a kapcsolatok pozitívan alakuljanak mind a románok és a romániai magyarok, mind pedig Románia és Magyarország számára – hangsúlyozta Kelemen.

A Szabad Európa Rádió riportere fölvetette, hogy a New York Times elemzése szerint Orbán illiberális állammodellje Orbán uniós politizálása egzisztenciális fenyegetést jelent az uniós tömbre nézve, amely az emberi jogok és a jogállamiság tekintetében modellértékűnek tartja magát. Ezzel kapcsolatosan az újságíró arra volt kíváncsi, hogy Kelemen Hunornak milyen a kapcsolata Orbán Viktorral?

„Nagyon jól egyezünk, és ez köztudott. Ez nem újdonság. Nem az a kérdés, hogy jól kijövünk-e vagy sem. A probléma az, amikor egyesek értékítéleteket tesznek. Be kell vallanom, hogy nem értek egyet ezekkel a kijelentésekkel” – jelentette ki az RMDSZ-es politikus.

Kelemen azzal folytatta gondolatmenetét, hogy szerinte az Európai Uniót nem belülről, és semmiképp sem Budapest irányából fenyegeti veszély. Az illiberális állammodellel kapcsolatosan pedig kifejtette, hogy a demokrácia sokféle formában jelenhet meg, mert az tulajdonképpen egy döntéshozatali mechanizmus és nem egy ideológia.

„A demokrácia lehet kereszténydemokrata, lehet szociáldemokrata, lehet liberális, lehet illiberális, lehet népi, lehet sokféle, nem mondhatjuk, hogy a demokrácia ideológiailag meghatározott. Egyesek a liberalizmusban, mások a szociáldemokráciában, megint mások a kereszténydemokráciában hisznek” – jelentette ki Románia miniszterelnök-helyettese.

A politikus kiért az EU helyzetére is, és elmondta, hogy szerinte az uniónak óriási nehézségei vannak. „Teljesen hiányzik a jövőkép, az intellektuális bátorság, hiányzik a politikai kormányzás az Európai Unióban” – fejtette ki véleményét, hozzátéve, hogy ezt a kialakult helyzetet látja veszélyesnek, és Orbán Viktor mindössze annyit tesz „hogy nevén nevezi a dolgokat”.

Ebből a szempontból a politikus úgy véli, hogy az Európai Unió jövőjéről szóló vita, beleértve az unió reformját, a szerződések módosítását is, üdvözlendő, bár – szerinte – korábban kellett volna ezeket a kérdéseket megbeszélni.

„És, ha nem vagyunk őszinték, és nem nevezzük nevén a dolgokat, ha dühösek leszünk egymásra, mert valaki azt mondja, hogy ő másképp látja a helyzetet, akkor kudarcra vagyunk ítélve” – zárta válaszát Kelemen Hunor.