Pásztorhiány van Romániában: Bangladesból szerződtetnek juhászokat a romániai gazdák

Botoșani egyike azon romániai megyéknek, ahol a pásztorkodás ősi hagyomány. Ebben a régióban nagyon sok olyan gazda van, aki több száz juhot tart, különösen a botoșani-i karakul fajtából, amely egyedülálló az Európai Unióban. A botoșani-i juhtenyésztés népszerűségének és hagyományainak köszönhetően Popouți Románia egyik leghíresebb juh- és kecsketenyésztő állomása. Az utóbbi években azonban a juhtenyésztés mély válságba került Botoșani-ban a munkaerőhiány miatt.

Romániában ugyanis kevesen akarnak pásztorkodásból megélni, és a gazdák kritikus helyzetben vannak, mert nincs, aki vigyázzon a juhaikra. Sokan végül kénytelenek felszámolni a nyájaikat, és a juhok a mészárszéken végzik.

Ionică Nechifor, a moldvai juhtenyésztők szövetségének elnöke és a botoșani-i Popouți kutatóállomás igazgatója szerint a juhászválság kritikussá vált. Egyrészt a fiatal falusiak inkább külföldön szeretnének pásztorok lenni, másrészt a megmaradt pásztorok nem elég képzettek és nem elég hatékonyak ahhoz, hogy kielégítsék a gazdák igényeit. „Az ismertebb pásztorok a falujukban maradnak, a fiatalabbak viszont a külföldi utat választják” – mondja Nechifor.

A helyi pásztoroknak ezer eurós béreket ajánlottak, de azt is keveslik, külföldre mennek. Egy Olaszországban dolgozó pásztor azt mesélte, hogy kétéves szerződést kapott, bejelentett állása van, orvosi ellátást biztosítanak neki, és havi 700 eurót haza tud küldeni. Több pásztor is azt mondta, hogy külföldön többet keresnek, több szabadidejük van és jobbak a körülmények, mint otthon.

A pásztorhiány az egész megyében már meghaladta az 50%-ot. Minden gazda feleannyi pásztorral dolgozik, mint amennyi egy juhnyájhoz szükséges. „Úgy vélem, jelenleg 50%-os hiány van a juhászokból. Még a kutatóállomáson is, ha a személyzeti táblázatban 11 őrzőre van szükség, a valóságban csak 5 van! ” – ismertette az Adevarul lappal a helyzetet a juhtenyésztők szövetségének elnöke

Bangladesből hozott pásztorok

A botoșani-i nagygazdák azt mondják, hogy akkor sem találnak munkaerőt, ha 5000 lejt költenek egy pásztorra. „Egy pásztor 5000 lejébe kerül egy gazdának. Persze, ebbe beleszámítják az étkezést, a cigarettát, a szállást. És 2500 lejes nettóval marad kézben a pásztor” – mondja Nechifor. Sok fiatal romániai juhász nem csak a nagyobb jövedelem miatt választja a külföldet, hanem azért is, mert ott nyugodtabb az időbeosztásuk, nem kell állandóan a juhnyáj mellett maradniuk, és összehasonlíthatatlanul jobbak a munkakörülmények, mint amilyennel Romániában szembesülnek.

Kétségbeesésükben vannak olyan moldovai gazdák, akik hajlandóak Ázsiából pásztorokat szerződtetni. „Egy Piatra Neamț-i kolléga négy bangladesi pásztorral kötött szerződést” – nyilatkozta Ionică Nechifor.