Novák Katalin Gyulafehérváron leleplezte Bethlen Gábor szobrát

2022. május 21. – 14:38

Novák Katalin Gyulafehérváron leleplezte Bethlen Gábor szobrát
Novák Katalin az Erdélyi Református Egyházkerület püspökével, Kató Bélával és Balog Zoltánnal – Fotó: Novák Katalin Facebook-oldala

Másolás

Vágólapra másolva

Novák Katalin köztársasági elnök erdélyi látogatása ma Gyulafehérváron folytatódott, ahol leleplezte Bethlen Gábor fejedelem szobrát és tiszteletét tette Márton Áron püspök sírjánál. A szoboravatáson Kelemen Hunor mondta az ünnepi beszédet.

Kelemen Hunor szerint Bethlen Gábor uralkodása azt üzeni, hogy akkor lehet építkezni, ha béke van, ha az energiákat nem a háborúskodásra, hanem az építésre fordítják. Az RMDSZ elnöke Gyulafehérváron beszélt erről a Református Egység Napján, Bethlen Gábor egész alakos szobrának a felavatása alkalmából. A politikus szerint Bethlen Gábor egy másik szempontból is példa lehet az utókor számára. Azt üzeni, hogy a kisebb országok akkor lehetnek sikeresek, ha értik és a maguk javára fordítják a nagyhatalmi törekvéseket, ha mindig szem előtt tartják a saját érdekeiket, amiként Bethlen Gábor is tette.

A szoboravatáson a leplet Novák Katalin, Magyarország köztársasági elnöke jelenlétében Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke oldotta le a nagyváradi Deák Árpád szobrászművész alkotásáról. A nagyszínpadon több ezer hívő előtt elsőként Kató Béla püspök szólt az egybegyűltekhez, majd pedig Gabriel Pleșa beszélt a közös múlt és jövő fontosságról. A román kormány vallásügyi államtitkára, Victor Opaschi a történelmi magyar egyházak társadalomformáló szerepeét emelte ki, majd pedig Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, a román kormány miniszterelnökhelyettese tartotta meg ünnepi beszédét.

A politikus Bethlen Gábor tanítását emelte ki, mely szerint érdemes küzdeni azért, amiben igazán hiszünk. „Mindig meg kell tenni, amit lehet” – idézte a fejedelem szállóigévé vált mondatát. Úgy vélte: ez is ok arra, hogy Bethlen Gábort ne csak nagy elődnek, hanem követendő példának tekintsük.


Kelemen Hunor köszönetet mondott Gabriel Plesa gyulafehérvári polgármesternek, amiért a Bethlen Gábor szobor szimbolikus helyre, a gyulafehérvári várba kerülhetett. Szerinte ez is jelzi, hogy a gyulafehérvári többségi román közösség befogadta a kisebbség hősét.

Ünnepi beszédében Gabriel Plesa polgármester úgy fogalmazott: Bethlen Gábor visszatért a várba, az épület elé, amelyben 400 éve megalapította a Collegium Academicumot, Erdély felsőoktatási intézményét. Úgy vélte: a szobor „felidézi a múltunkat, megerősíti a jelenünket, és a jövő felé irányít”.

Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) püspöke elmondta: először ünneplik szórványban a Református Egység Napját. Hálát adott azért, hogy Gyulafehérváron a többség is úgy gondolja, hogy gazdagabbá válik, ha beemeli a református értékeket a város történetébe. Úgy vélte, a szoborral a református egyház testvéri kezet nyújt a románoknak és németeknek, valamint a más vallásúaknak egyaránt.

A püspök szerint a kollégium 400 évvel ezelőtti megalapítása annak a következménye, hogy Bethlen Gábor felismerte: erősíteni kell a nyugattal fenntartott gazdasági, kulturális kapcsolatokat, és azt, hogy a gazdasági felemelkedés nem lehetséges felkészült a haza iránt hűséges szakemberek nélkül. Sikerült olyan felsőfokú intézményt létrehoznia, amely évszázadokon át szolgálta Erdély szellemi felemelkedését.

Victor Opaschi, a román kormány vallásügyi államtitkára beszédében azt hangsúlyozta: örömmel vesz részt a magyar egyházak rendezvényein, és jelenléte azt mutatja, hogy Románia értéknek tekinti a vallási sokszínűséget.

A magyar államfő Bethlen Gábor szobrának ünnepélyes leleplezése után tartott beszédében azt hangsúlyozta, hogy tárgyalni kell, megpróbálni megegyezni, szövetségeseket keresni, ajtókat nyitogatni úgy, hogy a magyaroknak jobb és szebb élete legyen. Úgy, hogy közben azok is jól járjanak, akik hajlandók velünk együttműködni és szövetséget kötni. Ebben van Közép-Európa jövője – jelentette ki Novák Katalin.

Hangsúlyozta: a köldökzsinórt az anyaország és az elszakított magyarok között soha nem fogjuk és soha nem hagyjuk elvágni. Nem csak Bethlen Gábor és Erdély aranykora nem ereszt, mi sem eresztjük el egymást ezután sem – tette hozzá Novák Katalin.

Novák Katalin, Kató Béla és Gyulafehérvár polgármestere a Bethlen Gábor szobor leleplezésén – Fotó: Kiss Gábor/az Erdélyi Református Egyházkerület Facebook-oldala
Novák Katalin, Kató Béla és Gyulafehérvár polgármestere a Bethlen Gábor szobor leleplezésén – Fotó: Kiss Gábor/az Erdélyi Református Egyházkerület Facebook-oldala


Novák Katalin elmondta: azért vannak ma ott, mert Bethlen Gábor nem ereszt és mi sem eresztjük el őt, azt a férfit, aki akkor alkotott Erdély földjén maradandót, amikor mások pusztítottak, háborúztak és elvették azt, ami másé. Hangsúlyozta: Bethlen arra kötelez minket, hogy hittel, hitből a hitünk megmaradásáért építsünk. Amikor egyik oldalról a török, a másikról az osztrák, a német szorongatott, s közben még belviszály is fenyegetett, hitből lehetett építkezni, ez a hit a „mégis hit”. Az erdélyiek hite is „mégis hit”, az erdélyi magyarok nem csak úgy magyarok, hanem „mégis magyarok”, akik szívük belsejéből tudják, hogy az anyaország és szülőföldjük gyarapodását úgy segíthetik igazán, ha őrzik anyanyelvünket, továbbadják az őseinktől örökölt szokásokat, viseletet, büszkeséget. Akkor tudnak a magyarság és Románia gazdagodásában is szerepet vállalni, ha védik önazonosságukat – jelentette ki a köztársasági elnök.

Novák Katalin kiemelte: Bethlen azért nem ereszt és mi azért nem eresztjük, mert benne szeretjük azt a magyart, akit nem a gazdagsága, nagyhatalmi fölénye, nem történelmi előjogai tettek alkalmassá arra, hogy a népét kormányozza és vezesse, hanem a felülről kapott bölcsesség és a hajthatatlanság, hogy Erdély megmaradásáért mindenkivel tárgyal, ha kell, szembeszáll, ha kell, kiegyezik, de ez mindenkor az övéi megmaradását, biztonságát és emelkedését szolgálta. Ez a bethleni politika, a szó nemes értelmében a közjó, a magyar jó szolgálata.

A Református Egység Napja alkalmából szervezett rendezvényeken az egyház meghívására részt vett Novák Katalin köztársasági elnök. Nem ez az első erős megnyilvánulása a magánlátogatáson Erdélyben tartózkodó köztársasági elnöknek, Novák Katalin pénteken az összmagyarsággal kapcsolatban posztolt a Facebookon, amire a román külügyminisztérium európai ügyekért felelős államtitkársága telefonon megkereste a romániai magyar nagykövetet. Az ügyről bővebben itt írtunk.


A rendezvénysorozatra érkezett tíz református püspök pénteken tíz olyan dél-erdélyi református templomot szentelt újra, amelyeket a magyar állam támogatásával újítottak fel a közelmúltban. A Római Katolikus Érseki Hivatal Egyházművészeti Múzeumában református iskolatörténeti mozaik címet viselő kiállítást, a Fehér megyei múzeumban pedig a régi tankönyvek kiállítását nyitották meg.