Szakértő: a kilövési kvóta nem előzi meg a károkat, legfeljebb a medvék elleni hergelés csillapodhat

A környezetvédelmi minisztérium a napokban egy úgynevezett prevenciós kvótát hagyott jóvá: 140 medve kilövését engedélyezték, amelyeket az elmúlt két évben bekövetkezett károk száma és értéke, valamint az ember elleni támadások és incidensek térképe alapján listáztak.

Ennek esetleges hatásaival kapcsolatban Domokos Csaba biológust, a Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület medvékkel foglalkozó munkatársát kérdeztük. A szakértő úgy vélte, hogy ez a 140-es kilövési keret nem fogja megoldani a gondokat, azaz nem lesz egy jelentős segítség a kártételek megelőzésében:

mégpedig azért, mert a medvék által okozott károk mennyisége és súlyossága nem az állomány nagyságától függ.

Kisebb állomány is tud súlyos károkat okozni, ugyanakkor egy nagyobb állomány esetén is lehet alacsony a kártételek száma, mint ahogy ezt már több európai tanulmány is igazolta.

Ugyanakkor egy ilyen mértékű kvóta vélhetően a romániai medvepopuláció fennmaradását sem veszélyezteti túlzott mértékben. Bár, amint megjegyezte, a mai napig nincsenek megbízható adatok arra nézve, hogy pontosan hány barnamedve él az ország területén.

„Járulékos pozitívuma lehet ennek a kvótának az, ha a vadászok végre át- vagy visszaállnának ennek a fajnak az oldalára, és nem azt bizonygatnák folyton, hogy túl sok van belőlük, és ezért sokkal több kárt is okoznak” – mondta a szakértő.

Hozzátette: annak idején kollégáival ők sem pártolták a medvevadászat 2016-os teljes betiltását, attól tartottak ugyanis, hogy ennek következtében a vadászok úgy gondolják majd, hogy az az érdekük, hogy folyton a medvék túlszaporodásáról beszéljenek, ezzel érvelve a vadászat újraindítása mellett, ami szerinte be is következett.

„Sokkal veszélyesebbnek tartom a medveállomány szempontjából azt a hergelést, ami a sajtóban zajlik. A romániai medveállomány jelentős része vagy egész évben, vagy legalábbis időszakosan az emberek közvetlen közelében él, és a faj hosszútávú fennmaradásához létfontosságú a társadalmi elfogadottsága. A medvék ellen uszító kampányokkal pedig épp ezt az elfogadást rombolják le” – magyarázta a szakértő.

Domokos Csaba azt is elmondta: személy szerint nem vett részt a kvótáról szóló jogszabály vitájában, mert úgy érezte, nincs értelme szakmai érvekkel előhozakodni, „mert már olyan szintig fajult el a tematizálás”.

A kutató kihangsúlyozta viszont, hogy a faj megmaradása szempontjából sokkal nagyobb veszélynek látja azt a jogszabályt, amely az ún. „veszélyes medvék” kilövését engedélyező törvényt bővítené ki. Egy tavalyi jogszabály értelmében engedélyezetté vált a veszélyesnek ítélt medvék kilövése a lakott településeken belül, helyi döntések alapján. Egy módosító indítvánnyal viszont megpróbálták elérni, hogy lakott településeken kívül is megengedett legyen azon állatok megölése, amelyeket veszélyesnek ítélnek. A jogszabályt a parlament elfogadta, azonban Klaus Iohannis elnök nem hirdette ki, hanem megfontolásra visszaküldte. Az elnöki hivatal indoklása szerint a jogszabály visszaélésekre ad lehetőséget, azaz lényegében bárhol korlátlanul lehetne öldösni a medvéket.

Domokos Csaba aggályai is ebbe az irányba mutatnak, mint mondta, ha a jogszabály érvénybe lép, „sokkal inkább szabad kezet adna bármire”.

„Ha egy medve megtámad egy juhot vagy konfliktusba keveredik egy emberrel és esetleg meg is sebesíti azt, annak esélye, hogy az állatot az intervenciós bizottság be tudja azonosítani, minimális. Ezért sok esetben majd találomra lőnek ki medvéket” – vélekedett.

Ráadásul a veszélyesnek ítélt medvék eltávolítása kapcsán nem állapítottak meg kvótát, azaz egy felső határt a kilőhető állatok számára vonatkozóan, így meglátása szerint jóval nagyobb veszélyt jelenthet a faj fennmaradására nézve, mint a prevenciós kvóta.

A biológus a mostani, 140-es prevenciós kvóta kapcsán még hozzáfűzte: úgy véli, ez egy tapogatózás, tesztelik a reakciókat, és ha nem lesz túl nagy az ellenállás, ennél sokkal nagyobb kvótát állapítanak majd meg.