Amerikai országjelentés Romániáról: továbbra sem működik megfelelően az anyanyelvű ügyintézés a magyar kisebbség számára

A jelentés szerint a legfontosabb problémák, amelyek Romániában előfordultak, a következő kategóriákba sorolhatók:

• a korrupció és a közpénzekkel való visszaélés;
• az erőszakszervezetek által alkalmazott kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés;
• a nemi alapú erőszak kivizsgálásának és az ezzel kapcsolatos elszámoltatás hiánya, beleértve a családon belüli, a párkapcsolati és a szexuális erőszakot;
• az intézményi ellátásban részesülő fogyatékkal élőkkel szembeni visszaélések;
• romaellenesség, antiszemitizmus. A jelentés szerint az elmúlt évben két antiszemita tartalmú parlamenti felszólalás is volt;
• a szólásszabadság és a sajtó függetlenségének helyzete

A romániai igazságszolgáltatásban tapasztalt emberi jogi problémák

Lépések történtek a visszaéléseket elkövető tisztségviselők felelősségre vonása és megbüntetése érdekében, de a hatóságok nem rendelkeznek hatékony mechanizmusokkal, és késleltetik az állítólagos rendőri visszaélésekkel és korrupcióval kapcsolatos eljárásokat, aminek következtében számos ügy felmentéssel végződött. Az emberi jogi visszaélések elkövetőinek büntetlensége folyamatos problémát jelent.

December 13-án a Legfelsőbb Bírói Tanács elbocsátotta Cristi Danileț reformpárti bírót „a közösségi médiában tanúsított állítólagos helytelen magatartás” miatt, miután a TikTok-ra olyan videókat tett fel, amelyeken keleti harcművészeti technikákat gyakorol és kertészkedik, sövényt vág az udvarán, amit a tanács a bírói státussal és magatartással össze nem illőnek ítélt. A civil szervezetek és a független sajtó arról számolt be, hogy Danilețot azért váltották le, mert az előző, Szociáldemokrata Párt vezette kormány idején hangosan bírálta az igazságügyi törvények vitatott és korrupcióbarát módosításait. Danileț fellebbezhet a tanács döntése ellen. Az Európai Bizottság együttműködési és ellenőrzési mechanizmusának június 8-i jelentése szintén megállapította, hogy fegyelmi eljárásokat folytat olyan bírák és ügyészek ellen, akik felhívták a figyelmet a korrupcióra.

Bár az alkotmány és a törvény tiltja a magánélet, a család, az otthon vagy a levelezés önkényes vagy jogellenes megsértését, a civil szervezetek, bizonyos politikusok és újságírók azzal vádolták a hatóságokat, hogy nem tartották tiszteletben az egyéni jogokat. Jelentések szerint a kormányzati hatóságok bírósági engedély nélkül hatoltak be otthonokba, és jogellenesen avatkoztak be különböző személyek magánéletébe. Sajtóértesülések szerint a rendőrség és a belügyminisztérium illetékesei indokolatlanul rendelték el Radu Gavrișnak, a bukaresti rendőrség helyettes vezetőjének megfigyelését, így akarták megakadályozni, hogy megpályázzon egy magas rangú rendőrségi tisztséget.

Erőszakszervezetek által elkövetett emberölések és politikai indíttatású gyilkosságok

Az év során érkezett jelentések szerint több olyan eset történt, amikor az állam erőszakszervezetei önkényes vagy törvénytelen gyilkosságot követtek el. Április 16-án Pitești-en több rendőr megpróbált lefogni egy 63 éves férfit, aki a biztonsági erőkkel vitatkozott, miután evakuálták őt egy égő étteremből. Az incidensről készült térfigyelő kamerás felvételek szerint a rendőrök láthatóan durván a földre lökték a férfit. A sajtóban megjelent beszámolók szerint a férfinek azonnal leállt a légzése, és nem sikerült újraéleszteni. A Pitești-i törvényszéki orvos az újságíróknak elmondta, hogy a halál oka mechanikus fulladás volt. Április 20-án két rendőrt tartóztattak le az incidensben való részvételük miatt. Novembertől a Bukaresti Katonai Ügyészség gondatlanságból elkövetett emberölés és bántalmazás miatt folytatott bűnügyi vizsgálatot az incidensben érintett két rendőr és egy csendőr ellen.

Romániában nincs olyan hivatal, amely kifejezetten arra lenne hivatott, hogy kivizsgálja, indokolt volt-e az erőszakszervezetek által elkövetett emberölés. A tettet elkövető rendőrök elleni nyomozást és büntetőeljárást az ügyészség, míg a gyilkosságot elkövető csendőrség tagjai elleni nyomozást és büntetőeljárást a katonai ügyészség folytatja le.

Júniusban a Iaşi-i Katonai Törvényszék nem jogerős ítéletében két év és hét hónap felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki egy csendőrre emberölés, testi sértés és bántalmazás miatt. A csendőr 2019-ben 10 percen keresztül próbált fizikailag mozgásképtelenné tenni egy 55 éves férfit, és könnygázspray-t használt ellene, mivel a gyanú szerint illetéktelenül fogdosott egy gyermeket. A férfi a dulakodás során eszméletét vesztette, és kórházba szállították, ahol másnap meghalt.

Novemberben zajlott Marin Pârvulescu, Vasile Hodiș és Tudor Postelnicu, a román hírszerzőszolgálat tisztjeinek pere a Legfelsőbb Bíróság és Semmítőszék előtt. A három tisztviselő állítólag 1985-ben emberiség elleni bűncselekményeket követett el: az ügyészek szerint letartóztatták és halálra verték a kommunistaellenes disszidens Gheorghe Ursut. A bukaresti fellebbviteli bíróság 2019-ben nem jogerős ítéletet hozott, amelyben felmentette Pârvulescut és Hodișt, de Gheorghe Ursu fia megtámadta a döntést.

November 10-én a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék elutasította a vádat Ion Iliescu, Románia egykori államfője és Gelu Voican Voiculescu volt miniszterelnök-helyettes ellen az 1989-es romániai forradalom idején állítólagosan elkövetett emberiség elleni bűncselekmények miatt. A bíróság visszaküldte az ügyet a katonai ügyészségnek, mivel szerinte a vádirat több szabálytalanságot tartalmazott. A főügyészség bejelentette, hogy átdolgozza és újra benyújtja a vádiratot.

Decemberben még folyamatban volt a nyomozás Ion Iliescu, Petre Roman volt miniszterelnök, Gelu Voican Voiculescu és Virgil Măgureanu volt hírszerzési igazgató ellen az 1990-es „bányászjárás” során elkövetett emberiség elleni bűncselekmények miatt. A vád szerint bányászok ezreit vitték Bukarestbe, hogy megtámadják az Iliescu uralmát ellenző tüntetőket. A hivatalos adatok szerint az erőszak több száz sérülést, illegális letartóztatásokat és négy halálos áldozatot követelt. A média becslései szerint a sérültek és a halálos áldozatok száma jóval magasabb volt.

A véleménynyilvánítás szabadsága, sajtószabadság

A független médiaszervezetek a média túlzott átpolitizáltságát, korrupt finanszírozási mechanizmusokat, a politikai pártoknak és tulajdonosi érdekeknek alárendelt szerkesztési politikát állapítottak meg.

Az újságírók és a civil társadalom képviselői szerint a véleménynyilvánítás szabadságát az is korlátozza, hogy a közérdekű információkhoz – beleértve a közpénzeket érintő kiadásokat, szerződéseket vagy pályázatokat – a hozzáférés korlátozott. Az újságíróknak és a civil szervezeteknek gyakran be kellett perelniük minisztériumokat, különböző kormányzati intézményeket vagy helyi önkormányzati szerveket, hogy hozzáférjenek a közérdekű információkhoz.

Míg a független sajtóorgánumok aktívak voltak, és nyilvánvaló korlátozások nélkül sokféle véleményt nyilvánítottak ki, a politikusok vagy a politikusokhoz és politikai csoportokhoz szorosan kötődő személyek számos médiumot vagy tulajdonosként vagy közvetve ellenőriztek. E kiadványok híradása és szerkesztői álláspontja gyakran tükrözte a tulajdonosok nézeteit, és célzottan bírálta a politikai ellenfeleket és más médiaszervezeteket.

Országszerte néhány riportert továbbra is zaklattak, bepereltek vagy megfenyegettek az általuk vizsgált hatóságok vagy azok megbízottjai. December 11-én a bukaresti rendőrség őrizetbe vette Lucia Goracci olasz újságírót és a RAI olasz állami televíziónak dolgozó csapatát Diana Șoșoacă szenátor kérésére, aki akaratuk ellenére tartotta őket fogva az irodájában egy előre egyeztetett interjú során, amelyben oltásellenes nézeteiről beszélt. Goracci elmondta, hogy a szenátor férje, Dumitru Silvestru Șoșoacă megharapta a kezét, és azzal vádolta a rendőröket, hogy a szenátor utasításait követték ahelyett, hogy az újságírót és csapatát védték volna. A RAI csapatát a rendőrség az olasz nagykövetség közbenjárására elengedte. Decemberre több büntetőeljárás is folyamatban volt az ügyben.

Május 24-én a Bukaresti Fellebbviteli Bíróság három év felfüggesztett börtönbüntetésre, 120 óra közmunkára és 80 ezer lej kártérítésre ítélte Adrian Iacobot, a Rendőrakadémia volt dékánját és helyettesét, Mihail Marcocit, amiért egy rendőrtisztet Emilia Șercan újságíró megzsarolására és megölésével való fenyegetésre buzdítottak. Șercan és a Nemzeti Korrupcióellenes Igazgatóság fellebbezett az ítélet ellen. 2019-ben Șercan halálos fenyegetéseket kapott, miután egy oknyomozó újságírói cikkben, amely a PressOne portálon jelent meg, azt állította, hogy a Rendőrakadémia által elfogadott doktori disszertációkban, köztük a dékán, Adrian Iacob disszertációjában is plágiumgyanús részek találhatók. Șercan oknyomozó riportja nyomán a Rendőrakadémia elvesztette a doktori fokozat odaítélésének jogát.

Szeptember 16-án egy 20 fős, fejszékkel és botokkal felfegyverkezett csoport megtámadta és megverte Mihai Dragolea újságírót és filmrendezőt, Radu Constantin Mocanu filmrendezőt és Tiberiu Boșutar környezetvédelmi aktivistát, akik egy Suceava megyei erdőben az illegális fakitermelést dokumentálták. A média beszámolója szerint két áldozat elvesztette az eszméletét, a filmfelszerelést pedig a támadók tönkretették. A 20 személy közül négyet letartóztattak, és az ügyészek bírósági felügyelet alá helyezték őket. Az ügy októberig folyamatban volt.

Megalapozatlan polgári és büntetőjogi perek is indultak oknyomozó újságírók ellen, akadályozva ezzel egyes médiaintézmények működését. Például az év folyamán Bukarest 4. kerületének polgármestere, Daniel Băluță több mint 30 polgári pert és közigazgatási panaszt nyújtott be a Libertatea című újság ellen, és felszólította a lapot, hogy ne említse a nevét a tudósításaiban. Május 20-21. között a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészség kihallgatta a Libertatea és a Newsweek szerkesztőit és vezető munkatársait, mivel Băluță azzal vádolta őket hogy szervezett bűnözői csoportot hoztak létre azzal a céllal, hogy megzsarolják őt. Mindkét kiadvány oknyomozó újságírói cikket közölt a 4. kerület közbeszerzési pályázatainak és szerződéseinek rossz kezeléséről. Helyi és nemzetközi sajtószabadság-védő szervezetek, köztük a Riporterek Határok Nélkül felszólították a hatóságokat, hogy vizsgálják ki, hogyan kezelte az ügyészség az ügyet és milyen megfélemlítő vallatási módszereket alkalmazott. Júniusban az igazgatóság ejtette a riporterek elleni vádak egy részét, a többi ügyet pedig a Nemzeti Korrupcióellenes Igazgatósághoz utalta. Az ügy novemberig függőben maradt.

Korrupció és közpénzekkel való visszaélés

Október 13-án az Organized Crime and Corruption Reporting Project oknyomozó újságírói egy cikket tettek közzé, amelyben azt állították, hogy Robert Negoiță, Bukarest 3. kerületének hivatalban lévő polgármestere 2012 és 2014 között állítólag 83 millió euró közpénzt csoportosított át a családjához kapcsolódó offshore cégek hálózatába. Novemberben a Szociáldemokrata Párt volt szenátorát és közlekedési miniszterét, Dan Șovát a Bukaresti Fellebbviteli Bíróság befolyással való üzérkedés miatt négy év börtönbüntetésre ítélte. A Nemzeti Korrupcióellenes Igazgatóság szerint a volt miniszter 2011 októbere és 2014 júliusa között 100 ezer eurót kapott egy ügyvédi irodától azért cserébe, hogy egy állami vállalat igazgatója feletti befolyását felhasználva több jogi tanácsadói szerződést kötött az ügyvédi irodával. A nyomozók azt állítják, hogy e megállapodás eredményeként a részvénytársaság több mint 1,3 millió lejt (307 ezer dollárt) fizetett az ügyvédi irodának.

A megvesztegetés gyakori volt a közszférában, különösen az egészségügyben. A végrehajtó szervek lassan foganatosították a szankciókat, az ellenőrző szervek pedig általában nem voltak aktívak. A világjárvány idején az Országos Korrupcióellenes Ügyészség több vizsgálatot is indított az egyéni védőfelszerelések és lélegeztetőgépek beszerzésével kapcsolatos közbeszerzési csalások ügyében. Ezek a vizsgálatok folyamatban voltak 2021-ben. Szeptember 21-én a DNA egy újabb vizsgálatot indított a közpénzekkel való esetleges visszaélések ügyében is, mivel a kormány úgy döntött, hogy 120 millió adag COVID-vakcinát vásárol a mintegy 14 millió felnőtt lakosság számára. A nyomozás folyamatban van, és egyelőre nem neveztek meg konkrét személyeket, akik felelősek volnának a közpénzzel való visszaélésért.

Az etnikai kisebbségek helyzete: romaellenesség és antiszemitizmus

A romákkal szembeni negatív megkülönböztetés továbbra is gondot jelent. A civil szervezetek arról számoltak be, hogy egyes nyilvános helyeken megtiltották a romáknak a belépést, vagy megtagadtak tőlük bizonyos szolgáltatásokat. A romáknak emellett az állami szolgáltatásokhoz való rossz hozzáféréssel, a munkalehetőségek hiányával, a magas iskolai lemorzsolódási aránnyal és a nem megfelelő egészségügyi ellátással is szembe kellett nézniük. A Helsinki Bizottság emberi jogi jelentése szerint, amelyet 2020 decemberében tettek közzé, a romákat hátrányos megkülönböztetés éri az igazságszolgáltatási rendszerben is. Egyes ügyvédek például nem voltak hajlandók romákat képviselni, míg a rendőrség, az ügyészek és a bírák negatív sztereotípiákat vallottak a romákról, amelyek befolyásolták döntéseiket. A roma személyek a rendőrség zaklatására és brutalitására panaszkodtak.

A romániai magyarok panaszaikban továbbra is a magyar nyelv használatával kapcsolatos negatív megkülönböztetésről számoltak be: a kormány nem gondoskodott annak a jogszabálynak a gyakorlatba ültetéséről, amely előírja, hogy az etnikai kisebbségeknek joguk van anyanyelvükön érintkezni a helyi közigazgatás képviselőivel. További jelentések szerint a helyi hatóságok nem hajtották végre azt a törvényt, amely kétnyelvű táblák kihelyezését írja elő azokon a településeken, ahol a kisebbség számaránya legalább 20%-os. Július 19-én a sajtó arról számolt be, hogy a Szatmár Megyei Sürgősségi Kórház egyik orvosa egy idős magyar nőt vegzált, amiért magyarul próbált kommunikálni a kórházi személyzettel. A beteg, aki gyengén beszélt románul, nehezen tudta elmagyarázni tüneteit az orvosnak. A legutóbbi népszámlálási eredmények szerint Szatmár megye lakosságának 37,6 százaléka volt magyar nemzetiségű. A Szatmár Megyei Sürgősségi Kórház vezetősége fegyelmi eljárást kezdeményezett az orvos ellen.

Antiszemitizmus: Március 3-án Daniel Gheorghe, a Nemzeti Liberális Párt képviselője a parlamentben Mircea Vulcănescut dicsőítő nyilatkozatokat tett. Mircea Vulcănescu háborús bűnös volt, aki az Elie Wiesel Intézet szerint Ion Antonescu kabinetjének tagjaként támogatta az antiszemita politikát. A március 8-i szenátusi ülésen Sorin Lavric, az AUR szenátora antiszemita kijelentéseket tett, utalva arra az összeesküvés-elméletre, hogy a zsidók kezdeményezték és támogatták a kommunista rendszer kiépülését Romániában. Lavric kijelentései válaszként érkeztek Silviu Vexler zsidó képviselő bírálatára, amelyben a képviselő olyan parlamenti tagokat bírált, akik antiszemita háborús bűnösöket és a legionárius mozgalom tagjait dicsőítették. A Románok Egységéért Szövetség a hivatalos Facebook-oldalán közzétette Lavric beszédét, és azt az ország történelméért és a nemzet lelkéért folytatott küzdelem részeként jellemezte.

A törvény tiltja a holokauszttagadást, valamint a fasiszta, rasszista, idegengyűlölő ideológiákat képviselő szimbólumok, illetve a két világháború közötti nacionalista, szélsőséges, fasiszta és antiszemita legionárius mozgalomhoz kapcsolódó szimbólumok népszerűsítését vagy használatát. Február 4-én egy bukaresti bíróság bűnösnek találta Vasile Zărnescu volt hírszerzőtisztet holokauszttagadás miatt, és 13 hónapos felfüggesztett börtönbüntetésre és két év próbaidőre ítélte. A vádlott olyan cikkeket írt, amelyekben a holokausztot „csalásnak” minősítette. Friss, 2022-es fejlemény, hogy Zărnescu fellebbezett, és a fellebviteli bíróság jelentősen enyhített a büntetésen, mindössze megrovásban részesítette a holokauszttagadó szekus tisztet.

A romániai Elie Wiesel Intézet szerint továbbra is utcák, szervezetek, iskolák vagy könyvtárak viselik a háborús vagy az emberiség elleni bűnökért elítélt személyek nevét. Kolozsváron például Radu Gyrről neveztek el utcát, aki a fasiszta legionárius mozgalom antiszemita parancsnoka és ideológusa volt, és akit háborús bűnökért ítéltek el. Az Elie Wiesel Intézet kérte a kolozsvári utca átnevezését. 2021 októberéig azonban a helyi önkormányzat nem változtatta meg az utca nevét.

Nemi alapú diszkrimináció és visszaélések

A nőket érintő nemi erőszak és családon belüli erőszak: A nemi erőszakért, beleértve a házastársi nemi erőszakot is, a törvény öttől tíz évig, szexuális erőszakért pedig kettőtől hét évig terjedő szabadságvesztést ír elő. Ha nincsenek súlyosbító körülmények, és a támadás nem vezetett halálhoz, a rendőrség és az ügyészség nem folytathat eljárást önállóan, hanem szükségük van a túlélő feljelentésére, még akkor is, ha van független tárgyi bizonyíték.

Több emberi jogi aktivista arról számolt be, hogy egyes rendőrök megpróbálták lebeszélni a nemi erőszak vagy családon belüli erőszak túlélőit arról, hogy feljelentést tegyenek agresszoruk ellen, és egyes esetekben megtagadták az áldozatok által benyújtott büntetőfeljelentések nyilvántartásba vételét. Néhány esetben a rendőrség késleltette a szexuális erőszaktevőkkel szembeni fellépést. A médiajelentések szerint, miután értesítették őket a családon belüli erőszakos esetekről, egyes rendőrök figyelmen kívül hagyták a problémát, vagy megpróbáltak közvetíteni az áldozatok és az agresszorok között.

A törvény a családon belüli erőszakot külön bűncselekménynek minősíti, és előírja, hogy ha gyilkosságot, testi sértést vagy más súlyos erőszakot követnek el családtag ellen, a büntetés szigorodik. A törvény azt is kimondja, hogy ha a felek kibékülnek, a büntetőjogi felelősség megszűnik. A férfiak és nők esélyegyenlőségéről szóló törvény a családon belüli erőszak formáinak felsorolásakor a kibertérben elkövetett erőszakra is kiterjed. Ide sorolják az online zaklatást, a nemi szempontok alapján gyűlöletre uszító online üzeneteket, illetve a magánjellegű intim tartalmak (fotók, videók) nem beleegyezésen alapuló közzétételét, amelynek célja az áldozatok megalázása, megijesztése, fenyegetése vagy hallgatásra kényszerítése.

A nemi erőszak, beleértve a családon belüli erőszakot is, továbbra is súlyos probléma, amellyel a kormány nem foglalkozott hatékonyan. A törvény előírja, hogy a rendőrség legfeljebb öt napra, a bíróság pedig legfeljebb hat hónapra adhat ki ideiglenes távoltartási végzést a túlélő vagy az ügyészség kérésére. A távoltartási végzés megszegése hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, de egyes bírák az egymást átfedő jogszabályok miatt enyhébb büntetéseket is kiszabnak. A bíróság elrendelheti azt is, hogy a bántalmazó pszichológiai tanácsadáson vegyen részt. A rendőrségnek azonban nincs megfelelő eljárása a távoltartási végzések végrehajtására és ellenőrzésére. Egy májusban hatályba lépett törvény elektronikus megfigyelési rendszert hozott létre a távoltartási végzés hatálya alatt álló személyek számára. A rendőrségnek 2022 márciusáig kell beszereznie a szükséges hardvert és működőképessé tenni a megfigyelési rendszert.

A bíróságok nagyon kevés családon belüli erőszakkal kapcsolatos ügyben hoztak ítéletet. Sok ügyet a tárgyalás előtt vagy közben oldottak meg úgy, hogy az állítólagos túlélők ejtették a vádakat, vagy kibékültek a feltételezett bántalmazóval.

Szexuális zaklatás: A büntetőjog tiltja a szexuális zaklatást, de az áldozat feljelentése szükséges a büntetőeljárás megindításához. A büntetések pénzbírságtól a három hónap és egy év közötti szabadságvesztésig terjednek. A nők és férfiak esélyegyenlőségéről szóló törvény a szexuális zaklatást szexuális vonatkozású nemkívánatos viselkedésként határozza meg, amely fizikai, verbális vagy nonverbális formában nyilvánulhat meg, és amelynek hatása vagy eredménye egy személy méltóságának megsértése, és különösen ellenséges, megfélemlítő, megalázó, lealacsonyító vagy sértő környezet megteremtése. A kormány azonban nem érvényesítette hatékonyan a törvényt. A civil szervezetek jelentései szerint a rendőrség gyakran gúnyolódott a szexuális zaklatás áldozatain, vagy megpróbálta őket eltántorítani attól, hogy feljelentést tegyenek.

Diszkrimináció: A nők hátrányos megkülönböztetést tapasztaltak a házasság, a válás, a gyermekfelügyelet, a foglalkoztatás, a hitelezés, a fizetés, a vállalkozások vagy ingatlanok tulajdonlása vagy kezelése, az oktatás, az igazságszolgáltatási eljárás és a lakhatás terén. Fennáll a szakmák szerinti szegregáció, a nők felülreprezentáltak az alacsonyabb fizetésű munkakörökben. Jelentések érkeztek a foglalkoztatás terén tapasztalható diszkriminációról. A nők hátrányos megkülönböztetést tapasztaltak a nyugdíjellátáshoz és a nyugdíjba vonuláshoz való hozzáférés terén is.

Az LMBTQI+ közösséget érintő visszaélések: Az ACCEPT civil szervezet szerint 2020 decemberében a bukaresti rendőrség több tagja erőszakkal eltávolított egy transz nőt egy buszról, miután szóbeli vitába keveredett az őt zaklató utasokkal. A rendőrök lefogták, a földre dobták, megbilincselték, és az autójukba kényszerítették. Az áldozat azt állította, hogy amíg őrizetben volt, a rendőrök transzfób és homofób megjegyzéseket tettek, fizikai erőszakot alkalmaztak, azzal fenyegették, hogy pszichiátriai kórházba zárják, és fényképeket készítettek róla, miközben megalázták.

Az ACCEPT szerint a hatóságok 2006 óta egyetlen bejelentett LMBTQI+ gyűlölet-bűncselekmény ügyében sem indítottak büntetőeljárást.

Az EU Alapjogi Ügynökségének 2020-ban az LMBTQI+ személyek körében végzett felmérése szerint a válaszadók 15 százaléka tapasztalt olyan fizikai vagy szexuális támadást, amelyet az áldozat szexuális irányultsága vagy nemi identitása motivált az előző öt év során. A legutóbbi fizikai vagy szexuális támadásról beszámoló válaszadóknak csak 4 százaléka jelentette az eseteket a hatóságoknak a diszkriminációtól való félelem miatt. A válaszadók 28 százaléka a rendőrség homofób vagy transzfób reakciójától, illetve mindkettőtől való félelmet jelölte meg a fizikai vagy szexuális támadás bejelentésének elmaradásának okaként.

A törvény tiltja a szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetést. A civil szervezetek arról számoltak be, hogy az LMBTQI+ személyekkel szembeni társadalmi diszkrimináció gyakori, de súlyosan aluljelentett. A transznemű személyek nemének jogi elismerésére vonatkozó jogi rendelkezések homályosak és hiányosak. Egyes esetekben a hatóságok megtagadták a nemi hovatartozás jogi elismerését, hacsak az egyén nem esett át előbb nemi átalakító műtéten.

Januárban az EJEB egy olyan ügyben hozott ítéletet, amely két transznemű személyt érintett, akik 2013 és 2017 között nemi identitásuk elismerését kérték a bíróságoktól. Az EJEB megállapította, hogy az, hogy a kormány nemi átalakító műtét hiányában megtagadta a kérelmezők nemi átalakulásának jogi elismerését, a magánéletük tiszteletben tartásához való jogukba való indokolatlan beavatkozásnak minősült.

A megfelelő pszichológiai és egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés is korlátozott volt, mivel egyes pszichológusok nem voltak hajlandóak transznemű pácienseket fogadni, az egészségügyi személyzet pedig diszkriminálta őket. Az interszexuális személyek számos kihívással szembesültek, többek között a rendkívüli társadalmi megbélyegzéssel és az orvosokkal szembeni gyakori bizalmatlansággal, ami visszatartotta őket attól, hogy orvosi kezelést kérjenek. Szeptemberben Iaşi polgármestere megpróbálta ellehetetleníteni az ACCEPT és a Rise Out LMBTQI+ jogvédő civil szervezetek által szervezett Pride felvonulás megtartását, visszatartva az esemény végleges jóváhagyását, vallási okokra és a közvélemény ellenállására hivatkozva. A felvonulásra végül a szervezők tervei szerint október 1-jén került sor.